Az emberek néha rendkívül kiszámíthatatlanok, ezért a tudósok különféle társadalmi kísérleteket segítségével próbálják megjósolni és megérteni az emberi természet viselkedését. Megőrülünk például, ha minden nap csak rossz híreket olvasunk a közösségi oldalakon? Betartanánk a sebességkorlátozásokat, ha nem bírságot kapnánk a gyorshajtásért, hanem jutalmat a szabályos közlekedésért?
A Liked.hu-nál most 9 érdekes társadalmi kísérletet gyűjtöttünk össze, melyek eredménye még a kutatásokat végző szakembereket is meglepte, és amelyek többek között választ adnak az előbb említett kérdésekre is.
9 Mennyire hasonlítunk egymásra?
Kísérlet: A Momondo cég 67 embert kért fel a világ minden tájáról, hogy végezzenek DNS-tesztet. Azt akarták bizonyítani, hogy a különböző nemzetiségű embereknek sokkal több közük van egymáshoz, mint ahogy azt gondolják. A résztvevők többsége teljesen biztos volt a genetikai gyökereiben, és néhányan még előítéletet is éreztek más nemzetek iránt.
Eredmény: Kiderült, hogy a 67 ember közül egyik sem tartozott kizárólag egy fajhoz vagy etnikai csoporthoz. A kísérlet alaposan felforgatta a résztvevők meggyőződését a saját maguk vagy más emberek identitásával kapcsolatban.
8 Mi történik, ha egyes sofőröket megbírságolnak, másokat pedig megjutalmaznak?
Kísérlet: A Volkswagen kampánya arra irányult, hogy rávegye az embereket, hogy megváltoztassák a vezetési stílusokat és inkább szabályosan vezessenek. A kísérlet során a sebességmérő kamerák képei alapján a gyorshajtókat megbüntették, míg a szabályosan közlekedők között egy lottót rendeztek.
Eredmény: A kísérlet előtt az átlagsebesség 20 mérföld per óra volt a vizsgált szakaszon. A kísérlet után a sebesség 22%-kal csökkent, 15 mérföldre per órára, mert a sofőröknek volt motivációjuk.
7 Mennyit ér egy vélemény?
Kísérlet: A kutatók arra kérték a résztvevőket, hogy végezzenek el egy sor unalmas feladatot (például egy órán keresztül forgatgassanak krumplikat egy deszkán). Kezdetben a résztvevők rendkívül negatívan viszonyultak ehhez a feladathoz. Ezután 1 vagy 20 dollárt fizettek nekik azért, hogy azt mondják a folyosón várakozó résztvevőnek, hogy élvezték a feladatot.
Eredmény: Majdnem minden résztvevő beleegyezett abba, hogy kimegy a váróterembe és meggyőzi a következő résztvevőt arról, hogy az unalmas kísérlet valójában rendkívül szórakoztató lesz. Egyébként érdekes, mert azok a résztvevők, akiknek csak 1 dollárt fizettek a hazugságért, vicces mókának élték meg a feladatot, míg azok, akiknek 20 dollárt fizettek a hazugságért, már komolyan vették hazugság fontosságát.
Tény tehát, hogy 1 dollár nem elegendő ösztönzés a megfontolt hazugsághoz, ezért a résztvevők nem igazán vették komolyan a feladatukat (ez esetben a hazugságot). Csak akkor tudtak ezen túllendülni és komolyan venni a feladatot, amikor 20 dollárt kínáltak nekik, ez ugyanis már elegendő pénz volt ahhoz, hogy ne csak mókaként tekintsenek az egészre, hanem feladatuknak érezzék a hazugság elhitetését a többi résztvevővel.
6 Hogyan hat a zene a taxiban utazókra?
Kísérlet: Egy taxisofőr megváltoztatta a zenét az autójában, majd megfigyelte, hogyan befolyásolja ez az utasai viselkedését, valamint a taxis alkalmazásban kapott értékelését. Hetente változtatta az utazás közben játszott zenét.
Eredmény: A taxisofőr észrevette, hogy a zene valóban befolyásolta az alkalmazásban kapott értékelését: csökkent a rockzene és a retro hetében, de a rapzene hetében esett vissza leginkább. Bár néhány ügyfélnek tetszettek a régi sláger dalok, a többség inkább a klasszikus és a rock kombinációját részesítette előnyben. Végül a taxisofőr úgy döntött, hogy csak klasszikus zenét játszik – ez váltotta ki az utasaiban a legpozitívabb érzelmeket, ők adták a legtöbb borravalót és a legjobb véleményeket.
5 Hogyan látják magukat az emberek, és hogyan látják őket mások?
Kísérlet: A Dove cég által végzett “Igazi szépségvázlat” kísérlet során a nőket arra kérték, hogy írják le magukat egy FBI-os bűnügyi rajzolónak, aki csak az ő leírásuk alapján rajzolta meg a portréikat. Ezután idegenek írták le ugyanazoknak a nőknek a külső megjelenését, és a rajzoló egy másik portrét készített. Minden résztvevő két portrét kapott, melyek radikálisan különböztek egymástól.
Eredmény: A portrék, amelyek az idegenek leírásain alapultak, egyértelműen szebbek, boldogabbak és pontosabbak voltak. Az átlagos ember hajlamos túlgondolni a hibáit, míg az idegenek az egész külső összhatást nézik, és inkább a pozitív vonásokra összpontosítanak.
“Szerintem sok nő rájött, hogy torzult önképük volt magukról, ami minden bizonnyal jelentősen befolyásolta az életük bizonyos részeit” – mondta az FBI bűnügyi rajzolója.
A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK
4 Mi történik, ha az emberek minden nap rossz híreket kezdenek olvasni?
Kísérlet: 689.003 Facebook felhasználó vett részt egy társadalmi kísérletben. Egy egész héten át a felhasználók egy részének folyamatosan negatív információkat tartalmazó híreket kellett böngésznie, amelyek közül néhány hihetetlen érzelmi stresszt okozott. Egy fordított kísérlet is lezajlott: a negatív üzenetek helyett a résztvevők végig pozitív híreket olvastak.
Eredmény: Azok, akik sok negatív hírt olvastak, maguk is több negatívumot posztoltak és negatív érzelmeket mutattak. Eközben a pozitív hírek boldogabbá tették az embereket, együttérzőbben és jóindulatúbban viselkedtek másokkal.
3 Füstös szoba
Kísérlet: Ebben a kísérletben az emberek egyedül ültek egy szobában, és épp kitöltöttek egy kérdőívet, amikor füst kezdett áramlani az ajtó alatt. Mit tennél? Azonnal felkelnél, és mennél, hogy szólj valakinek, igaz? Most képzeld el ugyanezt a helyzetet, csak hogy nem vagy egyedül, hanem több más emberrel, akiket látszólag nem érdekel a füst. Ilyenkor mit tennél?
Eredmény: Egyedül ülve az emberek 75%-a azonnal jelezte a füstöt. Az átlagos jelentési idő 2 perc volt a füst észlelésétől számítva. Azonban amikor két színész is jelen volt, akiknek szóltak, hogy viselkedjenek úgy, mintha a füst ott sem lenne, csak a kísérleti alanyok 10% hagyta el a szobát, hogy jelentse a füstöt. 10 kísérleti alanyból tehát 9 tovább töltötte a kérdőívet úgy, hogy ült a füstben és közben törölgette a szemét.
Ez a kísérlet remek példája annak, hogy az emberek lassabban reagálnak (vagy egyáltalán nem reagálnak) a különféle vészhelyzetekre más passzív emberek jelenlétében, még a saját ösztöneiket is háttérbe szorítják ilyenkor. Ha a csoport úgy viselkedik, mintha minden rendben lenne, akkor igazából rendben is van, nem? Természetesen nem. Ne feltételezd azt, hogy mindig valaki másnak kell cselekednie, és nem neked.
2 Hegedűs a metróban
Kísérlet: 2007. január 12-én mintegy ezer reggeli utas, akik áthaladtak a washingtoni, Columbia metróállomáson, egy ingyenes mini-koncertet láthattak a virtuóz hegedűművésztől, Joshua Belltől, aki körülbelül 45 percig játszott. Hat klasszikus művet adott elő (ebből kettő Bach volt). Eközben egy 1713-ban készült Stradivari hegedűn játszott (amely 3,5 millió dollárba került).
Eredmény: Csak 6 ember állt meg hallgatni a zenét. Körülbelül 20 ember adott neki pénzt, de azonnal tovább is mentek. Összesen 32 dollárt gyűjtött. Amikor befejezte az előadást, senki sem vette észre. Senki sem tapsolt, nem volt semmiféle elismerés. Senki sem vette észre, hogy a világ egyik legjobb zenésze játszotta épp az egyik legnehezebb művet, amit valaha írtak, egy méregdrága hegedűn.
A kísérlet több érdekes kérdést felvetett arról, hogy mennyit számít a környezet és mennyit az előadás módja a művészet értékelésekor. Három nappal korábban egyébként Bell teltházas koncertet adott a bostoni Symphony Hallban, ahol a jegyek egyenként több mint 100 dollárba kerültek.
1 Ha a földet őrizetlenül hagyják, az emberek ellopják a mezőgazdasági termékeket, vagy fizetnek érte?
Kíséret: Az út szélén önkiszolgáló pultokat hoztak létre a mezőgazdasági földek végében, ahol elvehette, amire szüksége van, legyen az gyümölcs, zöldség vagy virág. Nem volt eladó, csak egy tábla az árral, és egy doboz, ahová tenni kell a pénzt.
Eredmény: Nem csak hogy nem regisztráltak egyetlen lopást sem, de az emberek még többet is fizettek, mint amennyi a táblán volt feltüntetve.
A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK
