Az emberek néha rendkívül kiszámíthatatlanok, ezért a tudósok különféle társadalmi kísérleteket segítségével próbálják megjósolni és megérteni az emberi természet viselkedését. Megőrülünk például, ha minden nap csak rossz híreket olvasunk a közösségi oldalakon? Betartanánk a sebességkorlátozásokat, ha nem bírságot kapnánk a gyorshajtásért, hanem jutalmat a szabályos közlekedésért?
A Liked.hu-nál most 9 érdekes társadalmi kísérletet gyűjtöttünk össze, melyek eredménye még a kutatásokat végző szakembereket is meglepte, és amelyek többek között választ adnak az előbb említett kérdésekre is.
9 Mennyire hasonlítunk egymásra?
Kísérlet: A Momondo cég 67 embert kért fel a világ minden tájáról, hogy végezzenek DNS-tesztet. Azt akarták bizonyítani, hogy a különböző nemzetiségű embereknek sokkal több közük van egymáshoz, mint ahogy azt gondolják. A résztvevők többsége teljesen biztos volt a genetikai gyökereiben, és néhányan még előítéletet is éreztek más nemzetek iránt.
Eredmény: Kiderült, hogy a 67 ember közül egyik sem tartozott kizárólag egy fajhoz vagy etnikai csoporthoz. A kísérlet alaposan felforgatta a résztvevők meggyőződését a saját maguk vagy más emberek identitásával kapcsolatban.
8 Mi történik, ha egyes sofőröket megbírságolnak, másokat pedig megjutalmaznak?
Kísérlet: A Volkswagen kampánya arra irányult, hogy rávegye az embereket, hogy megváltoztassák a vezetési stílusokat és inkább szabályosan vezessenek. A kísérlet során a sebességmérő kamerák képei alapján a gyorshajtókat megbüntették, míg a szabályosan közlekedők között egy lottót rendeztek.
Eredmény: A kísérlet előtt az átlagsebesség 20 mérföld per óra volt a vizsgált szakaszon. A kísérlet után a sebesség 22%-kal csökkent, 15 mérföldre per órára, mert a sofőröknek volt motivációjuk.
7 Mennyit ér egy vélemény?
Kísérlet: A kutatók arra kérték a résztvevőket, hogy végezzenek el egy sor unalmas feladatot (például egy órán keresztül forgatgassanak krumplikat egy deszkán). Kezdetben a résztvevők rendkívül negatívan viszonyultak ehhez a feladathoz. Ezután 1 vagy 20 dollárt fizettek nekik azért, hogy azt mondják a folyosón várakozó résztvevőnek, hogy élvezték a feladatot.
Eredmény: Majdnem minden résztvevő beleegyezett abba, hogy kimegy a váróterembe és meggyőzi a következő résztvevőt arról, hogy az unalmas kísérlet valójában rendkívül szórakoztató lesz. Egyébként érdekes, mert azok a résztvevők, akiknek csak 1 dollárt fizettek a hazugságért, vicces mókának élték meg a feladatot, míg azok, akiknek 20 dollárt fizettek a hazugságért, már komolyan vették hazugság fontosságát.
Tény tehát, hogy 1 dollár nem elegendő ösztönzés a megfontolt hazugsághoz, ezért a résztvevők nem igazán vették komolyan a feladatukat (ez esetben a hazugságot). Csak akkor tudtak ezen túllendülni és komolyan venni a feladatot, amikor 20 dollárt kínáltak nekik, ez ugyanis már elegendő pénz volt ahhoz, hogy ne csak mókaként tekintsenek az egészre, hanem feladatuknak érezzék a hazugság elhitetését a többi résztvevővel.
6 Hogyan hat a zene a taxiban utazókra?
Kísérlet: Egy taxisofőr megváltoztatta a zenét az autójában, majd megfigyelte, hogyan befolyásolja ez az utasai viselkedését, valamint a taxis alkalmazásban kapott értékelését. Hetente változtatta az utazás közben játszott zenét.
Eredmény: A taxisofőr észrevette, hogy a zene valóban befolyásolta az alkalmazásban kapott értékelését: csökkent a rockzene és a retro hetében, de a rapzene hetében esett vissza leginkább. Bár néhány ügyfélnek tetszettek a régi sláger dalok, a többség inkább a klasszikus és a rock kombinációját részesítette előnyben. Végül a taxisofőr úgy döntött, hogy csak klasszikus zenét játszik – ez váltotta ki az utasaiban a legpozitívabb érzelmeket, ők adták a legtöbb borravalót és a legjobb véleményeket.
5 Hogyan látják magukat az emberek, és hogyan látják őket mások?
Kísérlet: A Dove cég által végzett “Igazi szépségvázlat” kísérlet során a nőket arra kérték, hogy írják le magukat egy FBI-os bűnügyi rajzolónak, aki csak az ő leírásuk alapján rajzolta meg a portréikat. Ezután idegenek írták le ugyanazoknak a nőknek a külső megjelenését, és a rajzoló egy másik portrét készített. Minden résztvevő két portrét kapott, melyek radikálisan különböztek egymástól.
Eredmény: A portrék, amelyek az idegenek leírásain alapultak, egyértelműen szebbek, boldogabbak és pontosabbak voltak. Az átlagos ember hajlamos túlgondolni a hibáit, míg az idegenek az egész külső összhatást nézik, és inkább a pozitív vonásokra összpontosítanak.
“Szerintem sok nő rájött, hogy torzult önképük volt magukról, ami minden bizonnyal jelentősen befolyásolta az életük bizonyos részeit” – mondta az FBI bűnügyi rajzolója.
A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK
