Egyes fotók annyira hétköznapinak tűnnek, hogy senki nem nézné meg őket még egyszer. Néha azonban az ilyen egyszerűen tűnő fotókon jóval több van annál, mint ami első pillantásra tűnik. Ahhoz azonban, hogy ezt megértsük, ismernünk kell a képek nem mindennapi háttértörténeteit is.
A Liked.hu-nál most 10 olyan kevésbé ismert, ám mégis történelmi jelentőségű fotót gyűjtöttünk össze, melyekről első ránézésre mindenki azt hinné, hogy csak átlagos, hétköznapi fotók, de valójában sokkal többek annál.
10 A kis doboz, amit ez a mosolygó férfi tart a kezében, a Nagaszakira ledobott atombomba magját tárolta.
A fenti képen a mosolygó férfi Harold Agnew. Amerikai fizikus volt, aki a hirosimai bombázás tudományos megfigyelőjeként dolgozott. Lazán tartja a Fat Man plutónium magját. Ez a kis mag 14 fontot (6,4 kg) nyomott, és 21 kt (88 TJ) robbanási kapacitással rendelkezett.
9 Ez a galamb az I. világháborúban egy csapdába esett zászlóalj üzenetét vitte célba, közel 200 embert megmentve ezzel. A galambot többször lelőtték, és végül elvesztette az egyik lábát és az egyik szemét is. A katonák a „Cher Ami” nevet adták neki, ami azt jelenti, hogy „Kedves barátom”.
Charles White Whittlesey őrnagy és több mint 194 embere 1918. október 3-án egy domb melletti kis mélyedésben rekedt. A háború kitört, és nem volt mód arra, hogy kijussanak onnan anélkül, hogy a németek észrevennék őket. Az első nap után mindössze 194 ember maradt életben. Mivel embert nem tudtak küldeni, ezért az őrnagy úgy döntött, hogy inkább galambokat küld segítségért.
Az üzenetet hozó madarak közül kettőt azonnal lelőttek. A harmadik a képen látható galamb volt. Őt a bal lábára kötött üzenettel küldték el. Az üzenet így szólt: „A 276.4-es út mentén vagyunk. A saját tüzérségünk közvetlenül ránk nyitott sortüzet. Az ég szerelmére, hagyják abba!”
Ahogy a galamb repülni próbált, a németek lőni kezdték, és alig néhány másodperc múlva lelőtték. De valahogy sikerült újra repülnie, és mindössze 25 perc alatt 40 kilométert tett meg. Sikeresen át tudta adni az üzenetet, megmentve 194 ember életét. Útja során az egyik szemére megvakult, és mellbe is lőtték. Emellett az egyik lába is megsérült.
A hadsereg orvosai mindent megtettek, hogy megmentsék a lábát, de nem sikerült. Ezért egy kis falábat faragtak neki. A hadsereg a „Cher Ami” nevet adta neki, ami franciául annyit jelent, hogy „kedves barát”. A galamb a háború alatti ikonikus szolgálatáért megkapta a Croix de Guerre-érmet.
8 Ezen az 1987-es National Geographic képen az első szívátültetés látható Lengyelországban. 23 órán át tartott. A fényképet tartó férfi volt a beteg. A műtétet végző orvosát is túlélte.
A műtét 23 órán át tartott. Annyira kimerítő volt, hogy az orvos, Zbigniew Religa segítője (kép jobb oldala) összeesett és elaludt a földön. James Stansfield fotós a műtét utáni pillanatot örökítette meg, amikor az orvos a beteg mellett ülve vizsgálta az életfunkcióit.
A fenti fotó 25 évvel a műtét után készült. A férfi a műtét után még 30 évet élt, és tovább élt, mint maga az orvosa.
7 A Roundhayi kerti jelenetet a világ legrégibb filmjének tartják.
A Roundhayi kerti jelenet egy 1888-as rövidfilm, amit Louis Le Prince francia feltaláló rögzített. Úgy tartják, hogy ez volt az első film, amit valaha rögzítettek. Külön érdekessége, hogy a 7 (fps) képkocka per másodperc sebességgel készült.
6 Ez a kép úgy néz ki, mintha egy fiatal lány lenne rajta. A valóságban azonban ez Franklin D. Roosevelt gyermekkori képe, aki később az Amerikai Egyesült Államok elnöke lett.
A 16. század előtt létezett egy rituálé, amelyet „brechelésnek” neveztek. Ez volt az az alkalom, amikor egy kisfiút először öltöztettek bricsesznadrágba vagy nadrágba. A 16. század közepétől a 20. század elejéig azonban a kisfiúkat nyolcéves korukig köntösbe vagy dresszbe öltöztették.
A fenti képen Franklin D. Roosevelt is egy ilyen ruhában látható. A fotó 1884-ben készült, amikor Roosevelt két és fél éves volt. Ki gondolta volna, hogy ebből a kisfiúból egyszer az Egyesült Államok 32. elnöke lesz?
5 Ez a hétköznapinak tűnő tájkép a valaha eladott legdrágább fénykép. Egy árverésen elképesztő összegért, 4,3 millió dollárért kelt el!
A fenti, Rhein II. néven ismert fotó egy hat képből álló, a Rajna folyót ábrázoló sorozat része volt. A képen a Rajna alsó folyása látható, amint vízszintesen folyik a látószögön átívelő zöld, sík mezők között, felhős égbolt alatt.
A fényképet Andreas Gursky német képzőművész készítette. A fotó 1999-ben készült. Meglepő lehet, de ezen a fotón eredetileg kutyasétáltató emberek és egy gyárépület is szerepelt. A művész azonban mindezt digitális szerkesztéssel eltávolította. A fényképet 2011-ben 4,3 millió dollárért árverezték el, ezzel a valaha eladott legdrágább fénykép lett.
A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK
4 Ez nem csak egy furcsa építkezésről készült fotó, hanem egy 7600 tonnás lakóház odébb rakása. Az épületet 1987-ben egy romániai város körútjának a kialakítása miatt arrébb tenni úgy, hogy közben még a lakók is benne voltak.
A kommunista korszak idején Romániában is a hatalmas, szovjet stílusú lakások építése volt a divat. Sok ilyen volt minden nagyvárosban, így például Gyulafehérváron is, ám itt az egyik jelentős gondot okozott. A képen látható épület ugyanis egy készülő körút útjában állt, ezért az épületet vasúti sínek segítségével 55 méterrel arrébb kellett költöztetni.
Az épület két részének áthelyezése 5 órát és 40 percet vett igénybe. Az igazán érdekes az volt, hogy a lakókat a költöztetés idejére sem evakuálták az épületből, hanem végig benne tartózkodtak és élték a szokásos életüket. Állítólag egy nő egy pohár vizet tett az erkélykorlát szélére kíváncsiságból, de egyetlen csepp sem folyt ki belőle.
3 Úgy néz ki, mint egy szoba székekkel, de a valóságban ez egy fotó, ami az 1930-as évek egyik repülőgépének a belsejét örökítette meg!
A fenti képen látható repülőgép segítségével szállították Hawaiira a gazdag utasokat. Külön érdekessége, hogy igazából nem is repülőgépnek, hanem „repülő hajónak” hívták, mivel Hawaiira érkezve kizárólag a vízen tudott landolni.
2 Az alábbi képen a McDonald testvérek, Maurice és Richard McDonald állnak az első McDonald’s étterem előtt, amit nem sokkal ezután nyitottak meg a vendégek előtt. A kép 1948 novemberében készült a kaliforniai San Bernardinóban.
1937-ben Patrick McDonald „The Airdrome” néven hamburgeres büfét indított. Mindössze tíz centért árult hamburgert. Három évvel később két fia, Maurice és Richard McDonald az egész épületet áthelyezte a kaliforniai San Bernardinóba. Átnevezték az éttermet „McDonald’s Bar-B-Q”-ra, és az étlap huszonöt grillételből állt.
1948 végéhez közeledve a testvérek rájöttek, hogy az eladások nagy része a hamburgerekből származik, ezért úgy döntöttek, hogy bezárják az autósbüfét, és egy egyszerű menüt állítanak össze, amely hamburgerekből, sajtburgerekből, sült krumpliból, shake-ekből, üdítőkből és almás pitéből állt. Előreléptek az önkiszolgáló típusú étkeztetés megteremtése felé. A kiszolgálás hatékonyságának növelése érdekében konyhájukat futószalagszerűen alakították ki. Ezután az étteremnek a „McDonald’s” nevet adták.
1 1848. március 31-én a Niagara-vízesés kiszáradt és teljesen leapadt. Az ok egy jégtorlódás volt a folyó torkolatánál, amely megakadályozta, hogy a víz elérje a vízesést. A fényképen látható emberek olyan területeken sétálnak, ahol soha egyetlen férfi vagy nő sem járt még korábban.
1848-ra a Niagara-vízesés a közeli területeken élő lakosok számára nélkülözhetetlenné vált. Vízikerekeket és malmokat használtak a víz erejének hasznosítására, hogy ezekkel működtessék az otthonaikban és a környező gyárakban található gépeket.
1848. március 29-én este egy farmer sétálni indult, amikor észrevette, hogy valami hiányzik. A vízesés morajló hangja volt az. Amikor elment ellenőrizni, alig látott vizet a folyóban. Másnap reggel, 1848. március 30-án az emberek fülsiketítő csendre ébredtek. A Niagara-vízesés kiszáradt! A vízikerekek leálltak, és az embereknek nem volt más eszközük a gyárak működtetésére.
Az emberek valósággal megijedtek. Azt hitték, hogy közel a világvége. Közös imákat szerveztek annak reményében, hogy ettől majd a vízesés visszaáll az eredeti állapotába. Csak később tudták meg az emberek, hogy az erős, délnyugati, orkán erejű szél volt a felelős a vízesés kiszáradásáért. Az erős szél nagy jégdarabokat lökött az Erie-tó csúcsához. Ez pedig megakadályozta, hogy a tó vize elérje a Niagara folyót. A jégtorlódás lényegében egy hatalmas jéggáttá állt össze.
A kiszáradt folyómederben sétáló emberek régi puskákat, szuronyokat és ősi fegyvereket gyűjtöttek szuvenírként.
A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK
