Japán egy olyan ország, ahol mindent áthat a megfoghatatlan varázslat. A családi életnek, a munkának, a társas kapcsolatoknak és természetesen a hagyományos kultúrának is megvannak a maga sajátosságai.
Ha valakire azt mondjuk, hogy „olyan, mint egy szumóbirkózó”, az általában nem túl hízelgő, hiszen automatikusan egy kövér emberre gondolunk. De vajon tényleg ennyire egyszerű a helyzet?
Tényleg csak szimpla „kövér emberek” lennének ezek a harcosok, akiknek a Felkelő Nap Országában óriási tömegek szurkolnak, miközben összecsapnak egymással a homokos arénában? Alaposabban is utánajártam ennek a témának, és mint mindig, van mit mutatnom.
Nemzeti sport
Először is fontos leszögezni, hogy a szumó a japán nemzeti birkózás, amelynek már több száz, ha nem ezer éves története van.
Egy szép legenda szerint az első szumómeccset 2500 évvel ezelőtt vívta két helyi isten, akik meglehetősen testesek voltak, hogy eldöntsék, ki az erősebb. A meccs győztese lett az első japán császár, megalapítva a mai napig fennálló dinasztiát.
Természetesen, ha egy sportágnak „isteni eredete” van, akkor az jóval több egy sima sportnál. Ezért a hatalmas és nagyon kövér férfiak összecsapása nem csupán sport, hanem valahol a katonai laktanyai élet, a sajátos politikai ideológia és a vallás között helyezkedik el. A szumóbirkózókat már egészen kis koruktól fogva egy különleges rendszerben nevelik, tele titkokkal, rejtélyekkel, különböző iskolákkal és értelmezésekkel.
Nők kapásból nem lehetnek szumóbirkózók, mivel a menstruációs ciklusuk miatt őket „tisztátalannak” tartják ebben a sportban. Olyannyira komolyan veszik ezt a szabályt, hogy 2018-ban még egy női orvost sem engedett be a játékvezető a szent küzdőtérre az egyik sérült harcoshoz.
Hogyan lehetsz szumóbirkózó
Fontos megérteni, hogy a bejutási szabályok a múlt századhoz képest drasztikusan megváltoztak.
Ha a múlt században akartál szumóbirkózó lenni, tinédzserként vagy felnőttként el kellett menned egy mesterhez, ki kellett állnod a felvételi vizsgákat, le kellett mondanod a „világi életedről”, és csak ezután kaphattál jogot a fokozott táplálkozáshoz és a kemény, hosszan tartó edzésekre.
Napjainkban a szumóba a középiskola vagy az egyetem elvégzése után lehet bekerülni, és a válogatás már nem olyan szigorú, mint régen.
Általában nem vesznek fel 23 évesnél idősebb embereket szumóbirkózónak. De ez a szabály sem szigorú: ha valakinek természetes hajlama van a gyors súlygyarapodásra és a fizikai terhelésre, szinte bármilyen korban bekerülhet.
A fiatal tanoncok az edzésen kívül semmi mással nem foglalkozhatnak. Ezért a fiatal szumóbirkózók hosszú évekre lemondanak a hétköznapi ember legegyszerűbb örömeiről – beleértve a szerelmet és „minden mást”. A nőtlen szumóbirkózók az iskolában élnek egy speciális laktanyában, amit „heya” néven ismernek – ez szó szerint „istálló”-t jelent. A házas és tapasztalt birkózók gyakran külön laknak valahol az iskola közelében, mivel nem késhetnek el a reggeli edzésekről.
A szumó ugyanis nemcsak sport, hanem tanulás és igazi hivatás is, amiért komoly fizetést kapnak. Tehát, ha felmerül a kérdés, hogy van-e a szumóbirkózóknak magánéletük, magabiztosan kijelenthetem, hogy nemcsak van, de néha meglehetősen viharos is, hiszen a „hatalmas hős” szívéért gyakran több hölgy is verseng egyszerre (ráadásul a profi szumóbirkózók havi 12-60 ezer dollárt keresnek). Fontos viszont tudni, hogy egy ilyen gazdag emberrel való együttélés gyakran csak felszínes, hiszen a férj egyrészt mindig fáradt az edzések miatt, másrészt a testalkata miatt nehezen lehet teljes értékű férj.
A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK
