10 ország, ahol a nőknek a legnehezebb az életük. Kitalálod, hogy melyik ország van az 1. helyen?

Míg egyes nők a hónaljszőrzet növesztésének jogáért küzdenek, mások egészen más szintű problémákkal szembesülnek, melyek messze állnak a férfiakkal való egyenlőségért folytatott harctól. Számukra nem az egyenlőség a cél, hanem az, hogy egyáltalán embernek tartsák őket.

A Georgetown Egyetem és az Oslói Békekutatási Intézet összehasonlította a nők jogait a különböző országokban, és megvizsgálta a társadalmi beilleszkedés, a jogrendszerben való képviselet és az otthoni biztonságérzet szintjét.

Az ENSZ Nemek Közötti Egyenlőségi Indexe (GII) is ilyen adatokat használ, mint például a nők által elvégzett iskolai évek száma, a nők részvétele a politikában, az anyai halálozás, a korai házasságok és a tinédzserkori terhességek aránya.

Ezek alapján összeállítottam egy listát a nők számára legrosszabb 10 országról, ahol szó szerint alig tekintik őket embernek.

10. Pakisztán

A Női Béke- és Biztonsági Index (WPS) a 170 ország közül a 167. helyre sorolja az országot. Ez alacsony szintű női pénzügyi biztonságot (7%), rossz minőségű oktatást (kevesebb, mint 4 évnyi iskolázás) és 21%-nál alig valamivel magasabb foglalkoztatási arányt mutat. Ezenkívül jelentősen jelen vannak a diszkriminatív társadalmi normák és a partnerek általi erőszak gyakori esetei.

A WPS index rámutat, hogy Pakisztán alacsony rangsorának egyik fő oka a nők jogainak tartományonként eltérő helyzete. A legszegényebb régiókban a WPS-mutatók a legrosszabbak, ezeket valamennyire kozmetikázzák az ország más részein megfigyelhető átlagok.

9. Közép-afrikai Köztársaság

Az utóbbi években a nők számára a feltételek kissé javultak a Közép-afrikai Köztársaságban, főként a szervezett erőszak csökkenése miatt, ami a 2021-es WPS index szerint javította a társadalmi biztonságérzetet. Azonban még mindig sok tennivaló van. A Közép-afrikai Köztársaságban a nők általában csak 3 évnyi oktatásban részesülnek, a helyi parlamentben pedig kevesebb, mint 9%-os a képviseletük. Ezenkívül a csökkenő erőszak ellenére a közép-afrikai nők ötöde még mindig párkapcsolati erőszaktól szenved.

Vannak más akadályok is a nők számára a Közép-afrikai Köztársaságban. A káros nemi gyakorlatok, mint a korai és kényszerházasságok, azt jelentik, hogy a nők 61%-a kényszerült 18 éves kora előtt házasságra lépni vagy élettársi kapcsolatba kerülni valakivel. A reproduktív korban lévő nők jogait a házastársi partner kiválasztásában jelentősen korlátozzák. A UNICEF adatai szerint 2019-ben a Közép-afrikai Köztársaságban a nők alig több mint negyede fért hozzá a modern fogamzásgátláshoz.

8. Szomália

Míg Szomáliában a nők aránya a politikában magasabb, mint a Közép-afrikai Köztársaságban (a szomáliai parlamentben 23% a nők aránya), a munkaerőpiacon jóval alacsonyabb a részvételük (23% a 68%-hoz képest). Az országban óriási problémák merülnek fel a nők számára az anyagi biztonság terén (beleértve a földtulajdonhoz való jogot is). Jellemző a magas szintű zaklatás és erőszak, valamint a férfiakhoz képest jelentős bérszakadék.

Az ENSZ jelentései szerint Szomáliában a nők több mint egyharmada 18 éves kora előtt megy férjhez, és az országban a nők mindössze 2%-a fér hozzá biztonságos és modern fogamzásgátlási és családtervezési eszközökhöz. Ez az egyik legmagasabb anyai halálozási arányt eredményezi a világon: 100 000 szülésben 829 szomáliai nő hal meg.

7. Sierra Leone

Sierra Leonéban az anyai halálozás mértéke még magasabb, mint Szomáliában. Itt 100 000 terhességbe vagy szülésbe 1120 nő hal bele. Bár sokan az országban igyekeznek leküzdeni a régi nemi normákat, a válságok visszavetik a haladást. Például a 2014-2016-os Ebola-járvány a tinédzserkorú lányok nem kívánt terhességeinek számának növekedéséhez vezetett.

Sierra Leone az elmúlt 20 évben viszonylagos békét élvez, de a nemi erőszak továbbra is fennáll. A WPS index szerint Sierra Leone-i nőknek csak 45,8%-a érzi magát biztonságban, ha este egyedül sétál az utcán.

A nők többsége kevesebb, mint 3 évnyi oktatásban részesül, és az iskolában rendszeresen zaklatásnak van kitéve a fiúk részéről. Ezenkívül a női nemi szervek megcsonkítása is elterjedt, ez a 15 éves lányok 90%-át érinti.

6. Szudán

2019 nyara a nők jogainak terén némi előrelépést hozott Szudánban, beleértve a női nemi szervek megcsonkításának büntetőjogi következményeit is. Törölték azokat a törvényeket, amelyek korlátozták a nők öltözködési, mozgási és munkahelyi lehetőségeit. Célul tűzték ki, hogy a nők 40%-os képviseleti arányt szerezzenek az ország parlamentjében. Ez biztató előrelépés az ország számára, bár a járvány miatt a haladás lelassult. 2021-ben a WPS index 22%-ra tette a nők parlamenti arányát.

Egyébként Szudánban a helyzet nagyrészt hasonló a listán szereplő előző országokhoz. Bizonyos területeken kissé jobb, de máshol épp ellenkezőleg, jóval rosszabb a helyzet.

5. Csád

A 2020-as ENSZ Nemek Közötti Egyenlőségi Indexe alapján Csád a 162 ország közül a 160. helyen áll.

20 évvel ezelőtt Csád bevezette a reproduktív egészségügyi törvényt, ami jelentősen csökkentette a női nemi szervek megcsonkításának gyakorlatát. A korai és kényszerházasságok azonban továbbra is elterjedtek. A lányok átlagos házasságkötési életkora 16 év, míg a fiúké 22 év. A korai házasság nemcsak hogy hagyomány ebben az országban, de komoly veszélyt is jelent a lányokra: terhesség, műtét, halál.

A párkapcsolati erőszakot elszenvedő nők aránya csökkent. Azonban még sok tennivaló van, különösen az oktatás területén, ahol a nők kevesebb, mint 2 évnyi iskolát végeznek. Csádnak a második legmagasabb az anyai halálozási aránya a világon, 1140 haláleset jut 100 000 szülésre.

4. Kongói Demokratikus Köztársaság

A Kongói Demokratikus Köztársaság a 2021-es WPS indexen a 163. helyet foglalja el a 170 országból, és a 2020-as ENSZ Nemek Közötti Egyenlőségi Indexen a 150. helyet a 162 országból.

A nők 51%-a élete során legalább egyszer párkapcsolati erőszakot szenved el a Kongói Demokratikus Köztársaságban. A kongói nők 37%-a 18 éves kora előtt megy férjhez, és 15-19 éves koruk között 1000 lányból 124 lesz anya.

A férfiak majdnem kétszer nagyobb valószínűséggel folytatják az oktatást az általános iskola után, mint a nők. Ez az arány 65,8% a férfiak és 36,7% a nők esetében.

3. Dél-Szudán

A patriarchális kultúrából eredő káros nemi normák megfosztották a dél-szudáni nőket a döntéshozatalban és a politikai részvételben való részvételtől. A nőknek kevés döntési joguk van a családon belül.

A tulajdonjogok és a földbirtoklási jogok hiánya a nemek közötti jogi egyenlőtlenség alapja. Az országnak a legmagasabb az anyai halálozási aránya a világon: 100 terhes nőből 12 meghal Dél-Szudánban terhességi vagy szülési komplikációk következtében.

A WPS index alapján az ország az utolsók között szerepel a nők jogai és biztonsága terén. Dél-Szudánban a hosszan tartó konfliktus miatt nem biztonságos a nők számára sem a közösségekben, sem a családjukban a párkapcsolati erőszak miatt. Minden negyedik dél-szudáni nő rendszeres párkapcsolati erőszaktól szenved.

2. Szíria

A 2011-es háború előtti Szíriában hagyományosan patriarchális rend uralkodott. A nők az 1950-es évek közepén szavazati jogot kaptak a nemzeti választásokon, és bár munkavállalásuk megengedett volt, a munkaerőpiac kis részét tették ki.

A szír középosztályban sok nő inkább otthon maradt és családot nevelt. A házasságot a férj és a feleség apja közötti szerződésnek tekintik. Szíria csak 2020-ban kezdte el büntetni a „becsületgyilkosságokat”.

A becsületgyilkosság egy családtag megölése a többi családtag által, amelyben az elkövetők szerint az áldozat megsértette a család becsületét, a közösség vagy a régió elveit.

A hosszan tartó válság súlyosbította a nemi normák több aspektusát. Szíria alacsony helyezésének egyik oka a WPS indexen az országban jelenleg is fennálló konfliktus, ami miatt 100 000 nőből 75 hal meg szervezett erőszak miatt, és a nők alig 16,9%-a érzi magát biztonságban a saját közösségében.

A Georgetown Egyetem a konfliktussal kapcsolatos erőszak mértékét „tömegesnek” minősíti, és megjegyzi, hogy a szír nők csaknem 25%-a számolt be a partnere által elkövetett erőszakról.

Szíria némileg jobban szerepel az ENSZ kutatásaiban, de bizonyos meghatározó tényezők, mint például a nők által eltöltött iskolaévek száma, kissé torzak. A konfliktus megakadályozta egy egész generációnyi szír lánynak és fiúnak az alapfokú oktatásban való részvételt.

1. Afganisztán

Afganisztán a 170 ország közül az utolsó helyen áll a WPS indexen, és a 162 országból a 157. helyen az ENSZ Nemek Közötti Egyenlőségi Indexén. Több mint négy évtizednyi válság, a regresszív nemi normákkal párosulva, sok afgán nőt és lányt iskolázatlanul hagyott. Akiknek megengedik, hogy iskolába járjanak, általában azok sem maradnak ott két évnél tovább.

Az ország a nők elleni erőszak terén is az élen jár: 100 nőből 35 szenved erőszak miatt a partnerétől. A „becsületgyilkosságok” bár tiltottak, továbbra is elterjedtek ebben az országban.