Köztudott, hogy a világűr végtelen. Talán soha nem fogunk majd mindent tudni róla, de legalább mindig lesz lehetőségünk rá, hogy megtudjunk valami új és érdekes dolgot vele kapcsolatban. A tudósok és űrhajósok folyamatosan azon dolgoznak, hogy az emberiség egy kicsit jobban megértse és ismerje a világűr működését.
A Liked.hu mai listáján 10 furcsa tényt gyűjtöttünk össze az űrről, amit valószínűleg nem tudtál.
10
2009-ben a tudósok rádiójeleket kezdtek kapni egy másik galaxisból, az M82-ből, amely 10 millió fényévnyire van tőlünk. Az objektum lehet az univerzum legfényesebb objektumának egy mikrováltozata, más szóval egy „mikro-kazár” lehet.
A kvazárok a galaxisok közepén helyezkednek el, hatalmas fekete lyukakkal rendelkeznek, és több ezerszer fényesebbek, mint az egész galaxisuk. Ez az objektum pedig egy mikrokvazár, de 10-szer fényesebb, mint az összes eddig felfedezett mikrokvazár. A tudósok a mai napig sem tudnak sokat erről az objektumról.
9
Egy 12 milliárd fényévnyire lévő galaxisban van egy fekete lyuk vízgőzfelhő, mely a Földön jelenlévő vízmennyiség 140 billiószorosát tartalmazza. A súlya a Föld tömegének 40 milliárdszorosa lehet.
8
Van egy „Niku” becenevű lázadó objektum, mely a Nap körül kering, de a Naprendszer összes objektumával ellentétes irányban. A tudósok a mai napig sem tudják, hogy ez a kis transz-neptunusi objektum miért és hogyan keringhet ily módon.
7
A Mars és a Jupiter közötti aszteroidaövben található egy „Ceres” nevű törpebolygó, amit az egyik oda eljuttatott űrszondánk fedezett fel. Ez az eddig felfedezett legkisebb és legközelebbi törpebolygó. Könnyen lehet, hogy van saját atmoszférája és óceánja is.
6
Körülbelül 64,5 fényévnyire a Naprendszerünktől van egy „HD189733-b” nevű bolygó, amin olvadt üveg esik az égből, és a szél a hangsebességnél is gyorsabban fúj. A kék színe miatt távolról úgy néz ki, mint a Föld, de sokkal inkább olyan, mint a Föld ördögi ikertestvére.
A bolygót először 2005. október 5-én figyelték meg, amikor a HD 189733 jelű gazdacsillaga körül keringett. A megfigyelést francia csillagászok végezték, amikor a bolygó áthaladt gazdacsillaga előtt. A bolygó légkörét később alaposan tanulmányozták nagy és kis felbontású műszerekkel a Földről és az űrből egyaránt, és ez lett az első olyan bolygó, amiről hőtérképet készítettek.
A bolygó színe kobaltkék, ami miatt távolról a Földhöz hasonlónak tűnik, de a Földtől eltérően a kék szín oka nem az óceánok tükröződése. Ez a szilikát részecskékkel teli felhők miatt van.
5
A kóbor bolygók, vagy másnéven csillagközi bolygók olyan objektumok az univerzumban, melyek nem egy megadott pályán mozognak, például egy csillag körül keringve.
A kóbor bolygókat alapvetően Nap nélküli bolygók, amik nem keringenek semmilyen csillag körül. Valószínűleg azért, mert a múltban összeütköztek egy másik bolygóobjektummal, ami miatt kirepültek a pályájukról. Csak a Tejútrendszerben több milliárd vagy billió ilyen szabadon lebegő objektum található.
A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK
4
Az univerzum körülbelül 95%-a „hiányzik”, vagy olyan anyagokból áll, amiket mi nem látunk vagy nem értünk. A tudósoknak nincs konkrét magyarázatuk erre, ezért létrehozták a „sötét anyag” elméletet, mint lehetséges magyarázatot.
A bolygók, csillagok és galaxisok csak a teljes univerzumnak az 5%-át teszik ki. Sem a csillagászok, sem a tudósok nem tudják teljesen megmagyarázni a kozmosz szövetét, vagy annak az anyagnak a természetét, amiből a világegyetem készült, ezért jobb híján ezt egyszerűen „sötét anyagnak” vagy „sötét energiának” nevezik.
3
Az Ősrobbanásból származó kozmikus sugárzás a világűrben mindenhol jelen van, úgy hívjuk, hogy kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás (CMB). Ez egy halvány kozmikus háttérsugárzás, ami az egész űrben folyamatosan terjed.
Mivel a CMB a világegyetem legrégebbi elektromágneses sugárzása, ezért fontos adatforrás a korai univerzum tanulmányozásához, egyben pedig erős bizonyítéka az ősrobbanás elméletének igazának. Érdekesség, hogy a felfedezése teljesen véletlen volt, és 1965-ben történt. A felfedezést Arno Penzias és Robert Wilson amerikai rádiócsillagászok tették. A két úriember 1978-ban fizikai Nobel-díjat kapott a hatalmas tudományos áttörésért.
2
A Kaliforniai Egyetem legújabb tanulmányai szerint a Tejútrendszerben körülbelül 100 millió fekete lyuk található. A kisebbek tömege alig tízszer nagyobb, mint a Napé, a nagyobbak viszont akár milliószor is nagyobbak a Napnál.
Daniel Holz, a Chicagoi Egyetem fizikusa szerint ez a szám nagynak tűnhet, de nincs mitől megijedni, mert csillagászati szemmel nézve még így is nagyon kevés. A fekete lyukak számának kiszámításához egyébként a csillagok és galaxisok tulajdonságait veszik figyelembe. A csillag mérete és összetétele határozza meg, hogy feketelyukká alakul-e vagy sem. A feketelyuk mérete a csilla méretétől is függ.
1
A valaha felfedezett legsötétebb bolygó a felszínére érkező fény 99%-át elnyeli, és a Tejút-galaxisunkban fekszik. A „TrES-2b” körülbelül olyan, mint egy legfeketébb széndarab, csak nagyobb. Majdnem akkora, mint a Jupiter, és az anyagösszetétele is hasonló, lévén, hogy tele van gázokkal.
Egyes kutatók szerint a vegyi anyagoknak köszönhető, hogy a bolygó minden fényt elnyel, ám ezt az elméletet még nem bizonyították. A mai napig rejtély tehát, hogy miért ilyen elképesztően sötét ez a bolygó.
A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK
