HIRDETÉS BEZÁRÁS
Egyéb

38 évig keresett aranyat, két kilométeres alagutat ásott, majd eltűnt – a Vakondember története

Az aranyláz idején sok őrült dolgot csináltak az emberek.

    Az 1900-as évek elején, amikor az Egyesült Államokban szinte mindenki áldozatául esett az aranyláznak, egy férfi elhatározta, hogy alagutat ás a sivatagban.

    HIRDETÉS

    Hatalmas munkát végzett egy bányaváros közelében, majd rejtélyes körülmények között eltűnt.

    A Mojave-sivatag kincsei

    A Mojave-sivatag Délnyugat-Amerikában terül el, és több mint 35 000 négyzetkilométernyi területet foglal magában. Jelenleg Utah, Arizona, Kalifornia és Nevada államok részben vagy egészben a területén fekszenek.

    Vakondember sztori 005

    William Henry Schmidt, akit a barátai „Szamárnak” becéztek, körülbelül 1902-ben kezdett aranyat keresni. Pár évvel a munka megkezdése előtt Rhode Islandről Kaliforniába költözött, hogy javítson a gyenge egészségén. Sok más emberhez hasonlóan ő is részt vett az aranyérc kitermelésében az El Paso nevű kis munkásváros közelében. A kitermelt ércet a hegy túloldalán lévő kohóba kellett szállítani, ahol a bányászat folyt. Schmidtnek nem volt semmilyen speciális szállítójárműve, csak két öreg szamara, amelyekkel nagyon kevés ércet tudott szállítani – maximum 70-80 kg-ot mindegyiken. A hegy megkerülésével történő szállítás több órát vett igénybe, és nem is vezettek rendes utak a kohóhoz.

    Miért épített alagutat Schmidt?

    William Schmidt úgy döntött, hogy lerövidíti az utat, hogy kevesebb időt töltsön az érc szállításával. Egy szép napon elkezdett tehát ásni a hegy alatt. A helyiek nem fordítottak rá különösebb figyelmet: ezen az aranyásókkal teli területen, szinte mindenki ásott valamit az arany után kutatva.

    William először bérelt területen ásott ásóval, majd később kalapácsot, csákányt, és végül légkalapácsot is használt. Később, látva, hogy a munka rendkívül lassú, még dinamitot is használt. Néhány alkalommal beszakadt az alagút, és a férfi csak a csodával határos módon maradt életben. Később deszkákkal erősítette a falakat és a mennyezetet, sőt valahol síneket is szerzett, hogy legalább egy rövid szakaszon megkönnyítse a föld szállítását.

    HIRDETÉS
    HIRDETÉS
    HIRDETÉS
    Vakondember sztori 004

    Néhányan kíváncsiak voltak, hogy honnan szerzi „Szamár” (később már „Vakond” néven ismerték) a pénzt a szerszámok és robbanóanyagok megvásárlására? Schmidttől erre soha nem kaptak választ. Csak azt tudták, hogy sem a élelmiszerboltokban, sem az egyetlen ásó- és bányászfelszerelést árusító boltban soha nem volt adóssága.

    Schmidt zsugori és rendetlen ember hírében állt: nem vásárolt ruhát, hanem zsákvászon darabokkal foltozta a ruháit, a cipőjét pedig bádoggal javította. A helyi hatóságok is tudtak a férfiról, aki valamilyen okból homokot ásott, nem pedig aranyat, de nem avatkoztak bele a földalatti tevékenységébe.

    Hogyan épült az alagút?

    Az alagút egy nagy gödörben kezdődött, és meredeken befelé vezetett a hegybe. A bejáratot deszkákkal erősítette meg a készítője, a „lyuk” belsejében csak a legelején találhatók erősítések. Schmidt minden nap alagútásással foglalkozott, órákon át dolgozott. Már az első hónapokban annyira belemélyedt a hegybe, hogy a környékbeliek komolyan érdeklődni kezdtek az ásás célja iránt. A kíváncsi El Paso-iak kérdéseire a férfi azzal válaszolt, hogy ez a legrövidebb út, és hamarosan látni fogják az eredményt.

    HIRDETÉS
    HIRDETÉS
    HIRDETÉS
    Vakondember sztori 003

    1938-ban eljött az idő, amikor az alagútban végzett munka leállt. A szerkezet hossza meghaladta a két kilométert, szélessége körülbelül három méter, magassága pedig majdnem két méter volt. Egy napon az emberek észrevették, hogy a körülbelül 70 éves „Vakond”, aki minden nap ásott, egy nap nem jött el az alagúthoz. A következő napokban sem látták.

    A helyiek féltek bemenni az alagútba, bár az ajtó nyitva állt. A szerkezet nem tűnt megbízhatónak, a sötét boltozat beszakadhatott, ezért még a bátrabbak sem merészkedtek be száz méternél tovább az alagútba. Senki sem próbálta meg alagútként használni, hiszen 1920-ban közben külön utat építettek a kohó és az ércbányászat helyszíne között. A seriffnek, akinek jelentették Schmidt eltűnését, nem sikerült megtalálnia a férfit sem a házában, sem az alagút közelében, sem a kisvárosban.

    Hova lett a „Szamár” Schmidt?

    Az alagútról számos találgatás és titokzatos legenda kering. Ennek a gyakorlatilag tökéletesen egyenes, csupán néhány kisebb kanyarral rendelkező földalatti folyosónak a pontos hosszát csak sok évvel később tudta megállapítani egy felkészült expedíció – 2087 méter. Ezt a távolságot egyetlen ember ásta ki külső segítség és speciális földmunkagépek nélkül.

    Az alagút nem haladt át a hegyen, ahogyan az alkotója tervezte. A földalatti út zsákutcában végződött, ahol szerszámok, egy nagy fa talicska, egy tábla, pár szép kő és néhány személyes tárgy hevert. A szakértők megállapították, hogy ezek a kövek piritek voltak: ez az ásvány gyakran ugyanott található, ahol az arany és a réz is. Nyomokban aranyat is találtak, de magát William Schmidtet sem élve, sem holtan nem találták meg. A beszakadás elmélete nem igazolódott be: az alagút teljes hosszában épségben maradt, a zsákutca pedig sűrű kőzetből állt.

    Vakondember sztori 002
    HIRDETÉS
    HIRDETÉS
    HIRDETÉS

    A helyiek biztosak benne: a vakond-ember nem halt meg, csak elment, miután megtalálta, amit keresett.

    Volt, aki azt mondta, hogy William csalódott a keresésében, ezért nem fejezte be a munkát. A fő verzió szerint a „Szamár” nem volt hülye. Állítólag hosszú éveken át egyedül dolgozott egy hallatlan mértékű aranyér megbontásán, és éjszaka érkező társak segítségével pedig elszállította a kitermelt aranyat. Amikor az elfogyott, egyszerűen elment, hogy békés életet éljen a bolygó valamelyik paradicsomi szegletében.

    Néhányan még azt is feltételezték, hogy „Vakondot” elrabolták a földönkívüliek, akiknek aranyra volt szükségük a csillagközi utazáshoz. Természetesen egyetlen verziónak sincs bizonyítéka vagy cáfolata.

    Schmidt alagútja napjainkban

    A Schmidt által épített alagút napjainkban is létezik. Ez egy rendkívül érdekes turisztikai célpont, a világ minden tájáról érkező romantikusok zarándokhelye. Az alagút közeléből csodálatos kilátás nyílik azokra a szellemvárosokra, ahol egykor az aranyásók éltek. Magába az alagútba azonban tilos egyedül belépni, mert bármikor beomolhat.

    Vakondember sztori 001

    Az a kérdés, hogy William Schmidt pontosan mire gondolt, amikor a „legrövidebb útról” beszélt, továbbra is rejtély a kutatók előtt. Valószínűleg a férfi a gazdagsághoz vezető legrövidebb utat találta meg.

    Mit gondolsz? Szerinted hová tűnt Schmidt?

    A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK

Mi a reakciód?

Tipp: a felhasználók képet is csatolhatnak a hozzászólásaikhoz!
  • Szia, guest

IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE,

hogy elküldhessük neked a legjobb cikkeinket

*heti egy e-mailt fogunk küldeni

Még több Liked.hu

Továbbiak betöltése Betöltés...Nincs több bejegyzés.