Izrael abszolút kitűnik a többi ország közül, ha az egyediség mértékét vesszük alapul: saját nyelvük, vallásuk, történelmük és kultúrájuk van. Az ország még meglehetősen fiatal, de rendkívül autentikus és lenyűgöző tanulmányozni.
Most 10 olyan dolgot szeretnék nektek bemutatni, amik bár Izraelben rendkívül gyakoriak, a világ többi országában élő emberek számára általában nagy meglepetést okoz.
10. Újjáéledt nyelv
Talán a modern Izrael állam történetéhez kapcsolódó legizgalmasabb kulturális jelenség a héber nyelv (vagy ahogy nevezik, az ivrit) újjászületése (vagy revitalizációja), amely ma az ország lakosságának nagy része által beszélt nyelv. A 20. század elejére az ókori héber nyelv, amely önálló nyelvként még az i.e. 2. évezredben alakult ki, teljesen kikerült a mindennapi használatból. Csak a zsidó irodalomban, elsősorban a vallási szertartások és szent szövegek nyelveként maradt fenn.
A nyelv „hétköznapi szinten” történő újjászületése egy sor lelkes embernek köszönhető, akik közül kiemelkedik a „modern héber atyja”, Eliezer Ben-Yehuda. A végzettsége szerint orvos Ben-Yehuda az életét a héber nyelv beszélt nyelvként való újjáélesztésének szentelte. Ő alapította az első héber nyelvű hetilapokat, megalakította a nyelvbizottságot és több nyelviskolát is, és ami a legfontosabb, csak héberül nevelte és tanította fiát, Itamart, aki 1882-ben született, és az első anyanyelvi szinten beszélő emberek egyike lett.
Azokban az évszázadokban, amíg a hébert nem használták a mindennapi beszédben, számos új felfedezés történt, és rengeteg új szó jelent meg, amelyeknek nem volt megfelelőjük az ókori zsidó nyelvben. Ezeket a szavakat ki kellett találni, vagy analógiákat kellett találni a Szentírás szövegében. Például a „chašmal” szó, ami héberül „villanyt” jelent, Ben-Yehudától származik, aki a Tórában az isteni fény vagy a szent villám leírását vette alapul. Számos ilyen példa létezik.
Több mint száz év elteltével bizton kijelenthető, hogy a héber nyelv revitalizációs projektje teljes mértékben sikeres volt: a nyelv több generáció számára anyanyelvvé vált, ma már él és fejlődik, mint a világ bármely más nyelve, csak a zsidók nyelve mintha 18 évszázados „téliálmot” aludt volna.
9. A kóser konyha
A következő izraeli sajátosság, amit szinte lehetetlen nem észrevenni az országban tartózkodva, a kóser élelmiszerboltok és éttermek elterjedtsége. Maga a „kóser” szó és a zsidók kóser étkezési szabályai sokak számára ismertek, de mégis javaslom, hogy merüljünk el egy kicsit a terminológiában. A „kóser” szó a „kásrut” fogalmából ered, amely a Tórában foglalt több mint 600 előírásból álló szabálygyűjtemény. Ezek közül mintegy 50 az ételekre vonatkozik, és meghatározza, hogy mi minősül kóser élelmiszernek. Röviden: a kóser azt jelenti, hogy a termék a szabályoknak megfelelő, természetes, adalékanyag-mentes.
Az egyik legismertebb szabály a hús- és tejtermékek keverésének tilalma. Ezenkívül a kóser szabályok tiltják a sertéshúst és számos más hústípust, a tenger gyümölcseit, az állati zsiradékokat és más, általában mesterséges eredetű összetevőket.
Izraelben még a McDonald’s is kóser: a több mint 200 étterem körülbelül negyede. Bár állítólag ott is lehet például sajtot kérni a sajtburgerhez a vendég külön kérésére. Természetesen a kóser McDonald’sok szombaton nem tartanak nyitva (erről később). De a „kóser” szó fogalma messze túlmutat az élelmiszeriparon, nálunk pedig gyakran szlengben használják a „helyes”, „jó” szinonimájaként. Izraelben például széles körben használnak kóser ragasztót a postai bélyegekhez. Kósernek minősülhetnek továbbá azok a mobiltelefonok is, amelyekből minden egyéb funkciót eltávolítottak a hanghívás kivételével. Még a ruházat és a textília is lehet kóser.
U.I.: Egy pohár bort meginni? Az is lehet teljesen kóser, feltéve, hogy zsidók készítették.
8. A katonaság az utcán
Mielőtt rátérnénk a következő pont ismertetésére, célszerű utalni az izraeli törvényekre, amelyek szerint minden, az ország területén állandó jelleggel tartózkodó állampolgár a 18. életévének betöltése után besorozásra kötelezett az IDF-be (Izraeli Védelmi Erők). A legfontosabb különbség a világ legtöbb más hadseregétől azonban az, hogy Izraelben a nők is hadkötelesek. Igen, sokan közülük halasztást vagy teljes felmentést kapnak a hadseregből, és a szolgálati idejük hat hónappal rövidebb, mint a férfiaké – 24 hónap, szemben a 30 hónappal. De ennek ellenére még mindig vannak olyan katonai egységek az országban, amelyekben túlnyomórészt nők szolgálnak.
Az izraeli hadsereg egyik furcsa jellemzője, amelyre fel szerettem volna felhívni a figyelmet, a fegyveres katonák jelentős száma a városok utcáin, különösen hétvégén. Ez azzal magyarázható, hogy a sorkatonákat általában pénteken és szombaton, azaz hétvégén küldik haza. Érdekes módon a katonák hazamehetnek a fegyverükkel, amitől szinte egy pillanatra sem válnak meg, mert az elvesztését katonai börtönnel büntetik. Izraelben tehát szinte lehetetlen sorkatonákat fegyver nélkül látni. Maguk az izraeliek már régóta hozzászoktak ehhez, főleg, hogy a hadsereg tekintélye a társadalomban rendkívül magas, de turistaként vegyes érzéseid vannak: úgy tűnik, hogy ez a biztonságod érdekében történik, de valamiért mégis nagyobb biztonságban érzed magad, ha nem látsz magad körül fegyveres embereket.
7. Bombamenedékek
A következő izraeli sajátosság is az országgal szomszédos államokkal való nehéz kapcsolatokból ered. Rögtön leszögezem, hogy nem szeretnék belemenni az arab-izraeli konfliktus történetébe, keresni a bűnösöket és az áldozatokat. Mi most csak a mindennapi sajátosságokra összpontosítunk, amelyek közvetlenül vagy közvetve befolyásolják a hétköznapi izraeliek életét. Az egyik ilyen egyértelműen az új épületekben kötelezően kialakított „biztonsági szoba” (héberül: Merhav Mugan, azaz védett tér) az izraeli jogszabályoknak megfelelően.
A közösségi bombamenedékek már régóta elengedhetetlenek az izraeli lakónegyedek tervezésekor, de ezek gyakran távolabb helyezkednek el a lakásoktól, és néha egyszerűen nincsen idő odafutni. A Merhav Mugan viszont a lakóhelyhez való közelsége miatt gyorsabb menedéket nyújt az embereknek. A 20-30 cm vastag vasbeton falai, padlói és mennyezete, a hermetikus acélajtók és ablakok ellenállnak a robbanásoknak és a repeszeknek, valamint védelmet nyújtanak a vegyi és biológiai fegyverek ellen is.
6. Sabbat
A zsidó vallásban a szombatot a hét hetedik napjának tartják, és különleges jelentőséggel bír, hiszen ezen a napon a Tórában foglalt parancsolat szerint a zsidóknak tartózkodniuk kell a munkától. A munka fogalma meglehetősen tág. Ismert tény például, hogy a liftben lévő gomb megnyomása is munkának minősül, ezért sok épületben a liftek ilyenkor „sabbat üzemmódba” kapcsolnak, és minden emeleten megállnak, az ajtók pedig hívás nélkül is kinyílnak. A 21. emeletre kell menned? Legyél türelmes! Szombaton sokféle közlekedési eszköz nem működik, zárva vannak az éttermek, ahol zsidók dolgoznak. A gépkocsi használata szintén tilos szombaton. Ennek a jelenségnek a következményei néha meglehetősen érdekesek. Például a sabbatot betartó emberek olcsóbb autóbiztosítást köthetnek, ami nem fedezi a szombatokat.
Aludni, enni, olvasni, sétálni és imádkozni – ezek a hívő izraeliek főbb elfoglaltságai szombaton. És hadd várjon a világ! Összességében, ha turista vagy Izraelben, a sabbatnak nem kell komolyan befolyásolnia a mindennapokat, hiszen mindig akadnak olyanok, akik távol állnak az ilyen vallási dogmáktól. A tömegközlekedés, a taxik, a szállodák, a kávézók és éttermek többsége valószínűleg a szokásos módon fog működni, hiszen ott arabok, vagy bármilyen más nemzetiségű is dolgozhat. Ráadásul a zsidók körében sem mindenütt magas a vallásosság mértéke. Csak az ortodoxok esnek túlzásokba, például előre felvágott WC-papírt vesznek [természetesen azért, hogy ne kelljen szombaton maguknak letépni a papírt]. De róluk bővebben a következő pontban.
5. Ortodoxok
Ez a következő izraeli sajátosság meglehetősen gyorsan feltűnik, ha az ember meglátogatja az ország nagyobb városait, elsősorban természetesen Jeruzsálemet. Ez a város ugyanis a nagy számú ultraortodox zsidó vallási közösség képviselője, akikkel az izraeli városok utcáin jóval gyakrabban lehet találkozni, mint a fegyveres katonákkal. Az ortodox zsidók, vagyis a haredimek a becslések szerint Izrael lakosság 12-20%-át teszik ki, és az arányuk lassan, de biztosan növekszik. Elsősorban annak köszönhetően, hogy a legtöbb ortodox család sokgyermekes, átlagosan 7-8 gyermekkel. A leg”ortodoxabb” város az országban természetesen Jeruzsálem, ahol a haredimek aránya majdnem eléri az 50%-ot.
Az ortodoxok társadalmi csoportja viszonylag zárt, így az Izraelbe látogató turistának aligha kell velük bármilyen ügyben is interakcióba lépnie. De a férfiak, akik régimódi fekete kabátot és kalapot viselnek (ünnepeken pedig szőrös strajmlach sapkát), és még táncoló körbe is gyűlnek, nagyon szokatlanul néznek ki. A turisták számára ők Izrael egyik fő ismertetőjegyének számítanak.
Ugyanakkor az izraeli társadalomban egyre élesebben érezhető a nagy számú haredim jelenléte. Míg néhány évtizeddel ezelőtt még elsősorban zárt közösségekben éltek egyes városok bizonyos részein, ma már szinte egyenletesen szétszóródtak az egész országban. A boltok, éttermek és más infrastruktúrák is fokozatosan alkalmazkodnak az igényeikhez. Egy üzlet például lehet, hogy múlt héten még nyitva volt szombaton, ma meg már nem – ki tudja, miért. És nem minden állampolgár fogadja ezt megértéssel és elfogadással. Ezenkívül az ortodoxok gyakran nem dolgoznak és nem teljesítenek katonai szolgálatot, azaz nem szocializálódnak teljes mértékben a modern társadalomban, sőt az életmódjukat ráerőltetik a környezetükre is. Visszatérve a növekvő arányukhoz az izraeli társadalomban, nem zárható ki, hogy a jövőben a társadalom, sőt az állam egésze is átalakulás elé néz emiatt.
A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK
4. A világ legdrágább temetője
A külföldi furcsaságokról szóló előző cikkeimben már többször is említettem a különböző országokban felállított rekordokat. Indiában például a világ legdrágább magánházát építették fel, Mongóliában pedig a világ legmagasabb lovas szobra [Dzsingisz kánnak] áll, az Egyesült Arab Emírségekben felállított rekordok listájáról pedig akár egy külön cikket, sőt többet is lehetne írni. Legalább egy rendkívül figyelemre méltó rekord Izraelhez is tartozik. Itt, Jeruzsálem óvárosától nem messze, az Olajhegyen található a világ legdrágább temetője. Egy sírhely ára itt 100 000 dollártól kezdődik. De ami a legfontosabb, hogy ebben a kérdésben a pénz, furcsa módon, nem mindenható. Ahhoz, hogy joguk legyen a halottat erre a temetőre temetni, a gyászoló családnak még azt is bizonyítania kell, hogy a halott nemcsak zsidó volt, hanem igazán hívő is.
Mi magyarázza az Olajhegyi zsidó temető óriási népszerűségét? A magyarázat az ősi legendákban rejlik, melyek szerint ez volt az a hely, ahol kétezer évvel ezelőtt Jézus feltámasztotta Lázárt, ezért a végítéletkor megkezdődik a halottak feltámadása, és a temetőben eltemetett embereknek egyenes út nyílik a mennyországba. Napjainkban a temetőben körülbelül 150 000 sír található, amelyek közül a legrégebbiek az i.e. 1. évezredből származnak. Ráadásul itt ma is végeznek temetéseket. Elsősorban tiszteletre méltó vagy nagyon gazdag embereket, akiknek megvan a lehetőségük megvenni a temetési helyet, amelyet ők „mennyországba vezető jegynek” tartanak.
3. Tereprendezés
Az Egyesült Arab Emírátokról szóló cikkem egyik pontjában kiemeltem a növények öntözését különleges csepegtető öntözéssel. Nos, ezt a módszert Izraelben találták fel, ahol az 1950-es években a vízhiány miatt elkezdődtek a csepegtető öntözőrendszerek bevezetésének kísérletei, ami végül egyidejűleg a vízfelhasználás csökkenéséhez és a terméshozam növekedéséhez vezetett. De ez még nem minden: a csepegtető öntözőrendszerek ipari gyártásához az országban egész gyárak jöttek létre, a terület zöldítése pedig nemzeti eszmévé vált az izraeliek számára. A statisztikák szerint 70 évvel ezelőtt 4,5 millió fa volt az országban, ma pedig ez a szám meghaladja a 200 milliót. Az izraeli erdők és parkok mintegy 70%-át ember alkotta. Kiváló példa erre Haifa bahami kertje, talán az ország legszebb kertje.
Izraelben még külön ünnep is van, a Tu bi-Shvat, a faültetés napja, amelyet széles körben ünnepelnek állami [és különösen iskolai] szinten. Izrael ma talán az egyetlen ország a világon, ahol a fák száma folyamatosan növekszik, annak ellenére, hogy az ország területének kétharmadát sivatagok és sziklás hegyek borítják.
U.I.: És egyébként a csepegtető öntözés csak az egyik a sok izraeli találmány közül. Itt találták fel többek között a napkollektorokat, a kapszulás endoszkópiát és a mindannyiunk számára ismerős USB-flash meghajtókat is. Izrael egy technológiailag rendkívül fejlett ország [bár ez nem mindig látszik], itt folyamatosan valami újat találnak fel és hoznak létre, az izraeliek pedig start-up nemzetnek nevezik magukat, valószínűleg nem ok nélkül.
2. Kávékultusz
Bár Izrael soha nem volt „kávézó ország”, itt is tudják, milyen a jó kávé. Az ígéret földjén hagyományosan a kávét részesítik előnyben a teával szemben, vendégségben, szállodában, sok üzletben és szépségszalonban is kínálják. Izrael városaiban szinte minden negyedben van egy „helyi” kávézó, ahová a „külsősök” szinte soha nem jutnak el. Az országban az olasz eszpresszó és macchiato hagyományosan verseng a török kávéval. Az amerikai kávézókra jellemző filteres kávé itt nem túl gyakori, az izraeliek szerint ez csak rossz ízű forró víz.
Talán a legbeszédesebb és legegyedibb példa ebben a tekintetben a Starbucks globális kávézólánccal történt, amely a 2000-es évek elején úgy döntött, hogy meghódítja az izraeli piacot. 2001-ben Tel Avivban nyitották meg első kávézójukat, majd további 5-öt, de 2003-ban a Starbucks kénytelen volt bezárni minden üzletét, miután erős helyi konkurenciával találkozott. Ekkor „a tevékenységgel kapcsolatos állandó problémákra” és a „kellemetlen üzleti légkörre” hivatkozott. De problémák ide vagy oda, a vendégek vagy jönnek, vagy nem. Azonban a hírek szerint a Starbucks tervezi a visszatérést az izraeli piacra. Nos, majd meglátjuk.
1. Műveltség
Izrael szokatlan dolgairól szóló áttekintésünket egy fontos ténnyel zárnánk, amely nagymértékben meghatározza ennek a közel-keleti országnak a magas fejlettségi szintjét. Ez az állampolgárai műveltsége, amely alapján Izrael stabilan a világ legjobb öt országa közé tartozik. Az országban mindössze 9 egyetem (és körülbelül 50 főiskolai rangú intézmény) létezik, de ezek közül a legtöbb rendszeresen bekerül a világ legjobb egyetemeinek listájára. És éppen a lakosság műveltsége tette lehetővé Izrael eredményeit számos területen: a mezőgazdaságban, az iparban, az orvostudományban, az informatikában és a technológiákban.
Ezenkívül Izrael az egyik legtöbbet olvasó nemzet. Ez az ország a helyi nyelvre fordított külföldi könyvek számában pedig világelső. Ezenkívül nagyon elterjedt itt a bookcrossing mozgalom, a könyvek szabad cseréje, például az utcai „minikönyvtárakon” keresztül, ahonnan bárki elviheti őket. A nyilvános könyvtárak pedig gyakran a bizalmon alapulnak, itt az emberek nem kapnak késedelmi díjat a lejárt könyvekért. Végezetül, az ország magas technológiai fejlettsége ellenére még manapság is sokan könyvet olvasnak inkább a tömegközlekedésen, nem pedig a telefonjukba merülnek.
A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK
