15 őrült tény, amire a Wikipédia cikkek között bukkantunk

2001-ben indult útnak a Wikipédia, amely mára az internet egyik legmeghatározóbb információforrása lett. Napjainkban a Wikipédia összesen 301 különböző nyelven több mint 40 millió különböző cikket tartalmaz. Mivel a weboldal cikkeit bárki szabadon szerkesztheti, ezért gyakran érik kritikák az ott található tartalmak megbízhatatlanságát és szubjektivitását, de ettől függetlenül mind a mai napig az egyik legnépszerűbb internetes forrás, amire a legnagyobb tudományos magazinok is előszeretettel hivatkoznak. A Wikipédia cikkei között sok olyan érdekességet is találhatunk, melyek segíthetnek szélesíteni a látókörünket. Az alábbi cikkünkben most ezek közül gyűjtöttünk össze néhányat, szám szerint 15-öt.


  1. 1 A Snickers-saláta.


    Akár hiszed, akár nem, létezik olyan saláta, amely nem csak ízetlen zöldségekből, hanem a kedvenc csokoládénkból készül. A Snickers-saláta nevezetű ínyencséget például előszeretettel fogyasztják Amerikában. A saláta elkészítéséhez összesen három összetevőre van szükség: Snickers csokira, a granny smith nevezetű zöld almára és édesített, keményre vert tejszínhabra.

    Elkészítés: daraboljuk fel apróra a csokit és az almát, majd keverjük el. Finom mozdulatok segítségével adjuk hozzá a habot és voilá, el is készült életünk első a Snickers-salátája.

  2. 2 A komfort zaj története.

    Az adatátvitel lecsökkentése érdekében a Skype és a hozzá hasonló programok eltávolítják a mikrofonból beszűrődő felesleges zajokat, melyek értéke egy bizonyos frekvencia alatt található. Mivel azonban kényelmetlen lenne a fogadó fél számára a kínos, már-már zavaró csend (amikor a partnerük éppen nem beszél), ezért ezek a programok egy úgynevezett komfort zajjal látják el a hívásokat, melyek ugyan még nem zavarják a beszélgetést, de megóvják a beszélgetőpartnereket a kínos csend jelenségétől, valamint kiküszöbölik a síri csendből történő felszólalás idegesítő jelenségét.

  3. 3 Statikus elektromosság.


    A statikus elektromosságról szóló Wikipédia cikk illusztrálásához egy hungarocell darabkákba ragadt macskát találunk.

  4. 4 Wikipédia Wikipédia cikk.

    A Wikipédián a világ minden nyelvét található egy Wikipédiáról szóló cikk, amely többek között arra is kitér, hogy mik azok a témakörök, amikről soha-semmilyen esetben sem szabad cikket készítenünk a Wikipédiára.

  5. 5 Az 52 hertzes bálna.

    A Wikipédián található egy cikk egy rejtélyes „52 hertzes bálnáról”. Ez az állat azért kapta ezt a nevet, mert senki nem látta még őt valójában, pusztán egy hangfelvételen sikerült rögzíteni az állat hangját, ami semelyik másik ismert bálnáéhoz sem hasonlítható. Ennek a cikknek nincs magyar változata, de az Index.hu-n bővebb információkat is találhattok erről a rejtélyes állatról.

  6. 6 A Dunbar-szám.


    A Dunbar-szám egy vélelmezett ismeretelméleti határa annak, hogy egy ember hány stabil szociális kapcsolatot tud egyszerre fenntartani: olyan kapcsolatokat, ahol a résztvevő személy ismer minden másik személyt és a közöttük levő viszonyokat. A számot először Robin Dunbar brit antropológus javasolta az 1990-es években, aki kapcsolatot talált az emlősök agymérete és az általuk használt társadalmi csoportméretek között. Az emlősökön végzett megállapításokat az emberi agyméretre extrapolálva állapította meg, hogy ez alapján az emberek kényelmesen nagyjából 150 közvetlen emberi kapcsolatot tudnak egyszerre fenntartani. Dunbar köznyelven úgy fogalmazott, hogy „azon emberek száma, akiknél nem érzed kényelmetlenül magadat attól, hogy beugorjatok egy italra beszélgetni, amikor egymásba botoltok az utcán”.

  7. 7 A világűr színe.


    A világűrben leggyakrabban előforduló szín a kozmikus „latte” becenevet kapta, a tejeskávéra emlékeztető színárnyalata miatt.

  8. 8 Február 30.

    1699-ben Svédországban úgy döntöttek, hogy áttérnek a julián naptárról a Gergely-naptárra úgy, hogy 1700-tól negyven éven át elhagyják a szökőnapokat. 1700-ban tehát nem volt szökőév Svédországban, de a tervektől eltérően ez volt az egyetlen módosított év, mivel az 1704. és 1708. éveket már újra szökőévként kezelték. Ebben az időszakban tehát a svéd naptár egy nappal előbbre járt a julián naptárnál, ugyanakkor tíz nap hátránya volt a Gergely-naptárhoz képest. 1711-ben elhatározták, hogy visszatérnek a julián naptárhoz. Ennek érdekében a következő évben, 1712-ben hozzáadtak egy pótnapot a február hónaphoz, amely így 30 napos lett. Ez a nap a julián naptárban február 29-nek, a Gergely-naptárban pedig március 11-nek felelt meg. Svédországban végül is a Gergely-naptár végleges elfogadása 1753-ban történt meg.

REAGÁLJ A TARTALOMRA EMOJIVAL!

0
Ez igen!
0
Nem tetszik!
0
Vicces
0
Imádnivaló
0
Meglepő
0
Szomorú
0
Bosszantó

SZÓLJ HOZZÁ!



Hozzászólások

Mit készítsünk?!
Kép
Fotó vagy GIF.
GIF
GIF képek vagy MP4 formátumú videók.
Videó
Youtube, Vimeo vagy Vine.
Szöveg
Szöveg-orientált bejegyzés, beágyazásokkal, videókkal és képekkel.
Lista
Klasszikus internetes lista, számozással.
Szavazás
Véleménynyilvánítás az előre megadott kérdésekre.
Visszaszámlálás
Ugyanaz, mint a sima lista, csak fordított számozással.
Személyiség teszt
Egy sor kérdés, melyek végül lelepleznek valamit rólunk.
Kvíz
Tudáspróba, melyekre csak jó vagy rossz válasz van.
Nyílt lista
Egy lista, melyet a látogatók szabadon bővíthetnek.
Ranglista
Egy lista, melynek elemeire a látogatók szavazhatnak.

Küldd el egy barátodnak!