Néha nehéz logikus magyarázatot találni a mérnökök és építészek fantáziájára. Egyes építészeti megoldások, például az apró ajtók, látszólag egereknek készültek, a ferde ablakoknak pedig józan paraszti ésszel nézve semmi értelmük. Ez persze csak a látszat, mivel minden ilyen megoldás mögött jó indok állt, amit a tervezőknek számításba kellett venniük a kivitelezéskor.
A Liked.hu most a világ minden tájáról gyűjtött össze különféle építészeti érdekességeket, hogy végre fény derüljön rá, hogyan és miért kellett ilyenre készíteniük őket a kiváló problémamegoldó képességekkel ellátott építészeknek.
1 „Mikró” a 20. század elejéről, Európa
A többfunkciós radiátorok a 20. század elején nagyon népszerűek voltak Európában. Élelmiszerek melegítésére vagy cipők szárítására használták őket. Ma már szinte soha nem találunk ilyen középen üreges radiátorokat, mivel ezek még gőzfűtéssel működtek. A modern otthonokat melegvízzel fűtik, ami kevesebb energiát igényel.
2 Beépített hűtőszekrény a volt Szovjetunióból
A Szovjetunióban az 1960-as években épült lakóépületek beépített hűtőszekrénnyel voltak felszerelve. Az épület falainak vastagsága lehetővé tette az építészek számára, hogy egy különleges rést alakítsanak ki: télen a romlandó élelmiszerek vagy házi konzervek tárolására használták.
3 Apró ajtók, Firenze (Olaszország)
Sok firenzei épület homlokzatán láthatunk ilyen apró ajtóféléket. Ez igazából egy „kis borablak”, amely a 16. századi olasz házak legfontosabb helyére, a pincébe vezetett. Ezeken a lyukakon keresztül bárki eladhatta a borát. A városlakók szó szerint minden utcasarkon megvásárolhatták ezt az alkoholos italt, ráadásul igen kedvező áron, sokkal olcsóbban, mint a kocsmákban. Ha Firenzében jársz, nézd meg ezeket.
4 Befalazott ablakok, Egyesült Királyság
Az Egyesült Királyságban a történelmi épületek bedeszkázott ablakai jól példák rá, hogy néhány nevetséges törvény hogyan hat a helyi kultúrára. A 17. században a briteket megadóztatták, hogy hány ablak van házakon. Abban az időben csak a nagyon gazdag emberek engedhették meg maguknak, hogy üvegezett ablakuk legyen. Olyasmi volt ez, mint a mai jachtok és a milliárdosok magánrepülőgépei. Mindez azért, mert az üveg gyártása borzasztóan drága és bonyolult volt.
A gazdagok egyszerűen hajlandóak voltak többet fizetni a természetes fényért. De az ablakok számát megadóztató törvény miatt sokan közülük egyszerűen úgy döntöttek, hogy spórolásból inkább befalazzák a korábban üveggel borított ablakokat. Még rosszabb volt ez a szegények számára, akiknek gyakran az összes ablakot be kellett falazniuk, így teljesen természetes fény nélkül maradtak.
5 Főnixmadár, Stockholm (Svédország)
Stockholm történelmi központjában néhány épület ajtaján a főnixmadarat ábrázoló pajzsok láthatók. A 18. században ez a medál egy vagyonba került. Ennek oka az volt, az óvárosban a házakat olyan szorosan egymás mellé építették, hogy a tűzvészek egész városrészeket pusztítottak el, a tűzoltók viszont először mindig azokhoz a házakhoz mentek ki, amelyek homlokzatán ez a – gazdagságra utaló – jel volt látható. A szegények házait pedig mindig utoljára oltották el.
6 Részegbiztos zár – Cochem-kastély (Németország)
A középkorban a bor volt a legfontosabb ital; a víz fertőtlenítésére, betegségek gyógyítására, sőt még a bubópestis megelőzésére is használták (igaz, sikertelenül). A nemesség, a szerzetesek és az egyszerű emberek is hatalmas mennyiségben fogyasztották.
Cochem várának kovácsmesterei kitaláltak egy trükköt, amely megkönnyítette azok életét, akik túlzásba vitték a borfogyasztás. Ez nem más volt, mint a fenti képen látható zár. A kulcslyuk körül különleges mintákat hoztak létre, hogy az iszákos emberek még a legnagyobb részegségben is képesek legyenek beletalálni a kulcslyukakba. Micsoda mérnöki munka!
7 Csatornanyílás, Wiesbaden (Németország)
Ez a wiesbadeni bunker a Csillagok háborúja Millennium Falcon űrhajójára emlékeztet. Valójában ez a Salzbach-csatorna katakombáinak bejárata. A föld alatti létesítmények kezdetben csatornarendszerként szolgáltak, ma pedig turisztikai látványosságként működnek.
8 Csapóajtók, Nyugat-Egyesült Államok
A Vadnyugaton minden szalon megkülönböztető jegye volt a két irányba nyíló csapóajtó. Első pillantásra ez nem egy praktikus kialakítás. Egy ilyen ajtóknak azonban nagyon is egyértelmű céljuk volt.
Az első és legnyilvánvalóbb: a szellőzés. A második a puritánság: a jámbor falusiak tekintetét védte a szalonban uralkodó illetlenségtől, a zenétől, az italoktól és a férfiak és nők közötti illetlen kapcsolatoktól. A vendégek azonban már messziről látták a fényt, és tudták, hogy a létesítmény nyitva van. És végül a harmadik, a reklám: a denevérszárnyas ajtók formája felismerhetővé tette a szalonokat, akár külön felirat nélkül is.
9 Szemétledobók
Hogyan válhat egy nagyszerű ötlet veszélyessé a közösségre nézve? Ezt a megoldást a múlt században közepén tervezték. Eleinte a szemétledobó a lakásokban volt, majd higiéniai okokból a lépcsőházakba helyezték át, bár ez egyáltalán nem segített.
Napjainkban sok épület lakói arra kérik a közös képviselőt, hogy higiéniai okokból, például a patkányok és csótányok bejutása miatt iktassák ki az ilyen szemétledobókat.
10 Párkány nélküli ablakok, Montenegró és Bulgária
Bulgáriában és Montenegróban nem szokás belülről ablakpárkányokat készíteni. A legtöbb házban az ablakok teljesen „sima” felületek. Montenegró (egykori jugoszláv ország) nyelvében pedig nincs is szó az ablakpárkányra. A házak falai ezeken a helyeken vékonyak (az éghajlat miatt), így egyszerűen nincs hely a párkány kialakítására.
A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK
