Néha nehéz logikus magyarázatot találni a mérnökök és építészek fantáziájára. Egyes építészeti megoldások, például az apró ajtók, látszólag egereknek készültek, a ferde ablakoknak pedig józan paraszti ésszel nézve semmi értelmük. Ez persze csak a látszat, mivel minden ilyen megoldás mögött jó indok állt, amit a tervezőknek számításba kellett venniük a kivitelezéskor.
A Liked.hu most a világ minden tájáról gyűjtött össze különféle építészeti érdekességeket, hogy végre fény derüljön rá, hogyan és miért kellett ilyenre készíteniük őket a kiváló problémamegoldó képességekkel ellátott építészeknek.
1 „Mikró” a 20. század elejéről, Európa
A többfunkciós radiátorok a 20. század elején nagyon népszerűek voltak Európában. Élelmiszerek melegítésére vagy cipők szárítására használták őket. Ma már szinte soha nem találunk ilyen középen üreges radiátorokat, mivel ezek még gőzfűtéssel működtek. A modern otthonokat melegvízzel fűtik, ami kevesebb energiát igényel.
2 Beépített hűtőszekrény a volt Szovjetunióból
A Szovjetunióban az 1960-as években épült lakóépületek beépített hűtőszekrénnyel voltak felszerelve. Az épület falainak vastagsága lehetővé tette az építészek számára, hogy egy különleges rést alakítsanak ki: télen a romlandó élelmiszerek vagy házi konzervek tárolására használták.
3 Apró ajtók, Firenze (Olaszország)
Sok firenzei épület homlokzatán láthatunk ilyen apró ajtóféléket. Ez igazából egy „kis borablak”, amely a 16. századi olasz házak legfontosabb helyére, a pincébe vezetett. Ezeken a lyukakon keresztül bárki eladhatta a borát. A városlakók szó szerint minden utcasarkon megvásárolhatták ezt az alkoholos italt, ráadásul igen kedvező áron, sokkal olcsóbban, mint a kocsmákban. Ha Firenzében jársz, nézd meg ezeket.
4 Befalazott ablakok, Egyesült Királyság
Az Egyesült Királyságban a történelmi épületek bedeszkázott ablakai jól példák rá, hogy néhány nevetséges törvény hogyan hat a helyi kultúrára. A 17. században a briteket megadóztatták, hogy hány ablak van házakon. Abban az időben csak a nagyon gazdag emberek engedhették meg maguknak, hogy üvegezett ablakuk legyen. Olyasmi volt ez, mint a mai jachtok és a milliárdosok magánrepülőgépei. Mindez azért, mert az üveg gyártása borzasztóan drága és bonyolult volt.
A gazdagok egyszerűen hajlandóak voltak többet fizetni a természetes fényért. De az ablakok számát megadóztató törvény miatt sokan közülük egyszerűen úgy döntöttek, hogy spórolásból inkább befalazzák a korábban üveggel borított ablakokat. Még rosszabb volt ez a szegények számára, akiknek gyakran az összes ablakot be kellett falazniuk, így teljesen természetes fény nélkül maradtak.
5 Főnixmadár, Stockholm (Svédország)
Stockholm történelmi központjában néhány épület ajtaján a főnixmadarat ábrázoló pajzsok láthatók. A 18. században ez a medál egy vagyonba került. Ennek oka az volt, az óvárosban a házakat olyan szorosan egymás mellé építették, hogy a tűzvészek egész városrészeket pusztítottak el, a tűzoltók viszont először mindig azokhoz a házakhoz mentek ki, amelyek homlokzatán ez a – gazdagságra utaló – jel volt látható. A szegények házait pedig mindig utoljára oltották el.
6 Részegbiztos zár – Cochem-kastély (Németország)
A középkorban a bor volt a legfontosabb ital; a víz fertőtlenítésére, betegségek gyógyítására, sőt még a bubópestis megelőzésére is használták (igaz, sikertelenül). A nemesség, a szerzetesek és az egyszerű emberek is hatalmas mennyiségben fogyasztották.
Cochem várának kovácsmesterei kitaláltak egy trükköt, amely megkönnyítette azok életét, akik túlzásba vitték a borfogyasztás. Ez nem más volt, mint a fenti képen látható zár. A kulcslyuk körül különleges mintákat hoztak létre, hogy az iszákos emberek még a legnagyobb részegségben is képesek legyenek beletalálni a kulcslyukakba. Micsoda mérnöki munka!
7 Csatornanyílás, Wiesbaden (Németország)
Ez a wiesbadeni bunker a Csillagok háborúja Millennium Falcon űrhajójára emlékeztet. Valójában ez a Salzbach-csatorna katakombáinak bejárata. A föld alatti létesítmények kezdetben csatornarendszerként szolgáltak, ma pedig turisztikai látványosságként működnek.
8 Csapóajtók, Nyugat-Egyesült Államok
A Vadnyugaton minden szalon megkülönböztető jegye volt a két irányba nyíló csapóajtó. Első pillantásra ez nem egy praktikus kialakítás. Egy ilyen ajtóknak azonban nagyon is egyértelmű céljuk volt.
Az első és legnyilvánvalóbb: a szellőzés. A második a puritánság: a jámbor falusiak tekintetét védte a szalonban uralkodó illetlenségtől, a zenétől, az italoktól és a férfiak és nők közötti illetlen kapcsolatoktól. A vendégek azonban már messziről látták a fényt, és tudták, hogy a létesítmény nyitva van. És végül a harmadik, a reklám: a denevérszárnyas ajtók formája felismerhetővé tette a szalonokat, akár külön felirat nélkül is.
9 Szemétledobók
Hogyan válhat egy nagyszerű ötlet veszélyessé a közösségre nézve? Ezt a megoldást a múlt században közepén tervezték. Eleinte a szemétledobó a lakásokban volt, majd higiéniai okokból a lépcsőházakba helyezték át, bár ez egyáltalán nem segített.
Napjainkban sok épület lakói arra kérik a közös képviselőt, hogy higiéniai okokból, például a patkányok és csótányok bejutása miatt iktassák ki az ilyen szemétledobókat.
10 Párkány nélküli ablakok, Montenegró és Bulgária
Bulgáriában és Montenegróban nem szokás belülről ablakpárkányokat készíteni. A legtöbb házban az ablakok teljesen „sima” felületek. Montenegró (egykori jugoszláv ország) nyelvében pedig nincs is szó az ablakpárkányra. A házak falai ezeken a helyeken vékonyak (az éghajlat miatt), így egyszerűen nincs hely a párkány kialakítására.
A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK
11 Ablak a fürdőszoba és a konyha között, volt Szovjetunió
A fürdőszoba és a konyha közötti ablak a szovjet építészek egyik megoldása volt. Először is, vizuálisan tágította a teret (az akkoriban épült épületekben a szabványos fürdőszoba körülbelül 4 négyzetméter volt, ami nagyon kicsi). Másodszor, ez az ablak egyfajta extra fényforrás volt. A modern épületekben már nincs ilyen építészeti elem.
12 Zsinóros kapcsoló, Egyesült Királyság
A régi angol házak fürdőszobáiban még mindig vannak zsinóros kapcsolók. Ezek a lakók biztonságát szolgálják. Mint mindenki tudja, a nedvesség és az elektromosság rendkívül veszélyes kombináció. Ezért az áramütés elkerülése érdekében a fürdőszobában nem szereltek be szabványos kapcsolókat.
13 Tejes ajtók, Egyesült Államok és Egyesült Királyság
Ma már a világon sehol nem jelent gondot a tej vásárlása. Bármelyik pékségben vagy sarki boltban bőven találunk tejtermékeket. A 20. század közepéig azonban a tej házhozszállítása a tejesemberek dolga volt. Egyes házak falán még mindig megtalálhatók a házhozszállításhoz használt apró ajtók. A tejesember kinyitotta az ajtót, és a tejesüveget a falba készített üregben hagyta.
14 Boszorkány ablak, Vermont (USA)
Az átlós ablakok Vermont államban (USA) a régi házak jellegzetességei. Miért hívják őket boszorkányablakoknak? Nevüket egy babonáról kapták, miszerint a boszorkányok a seprűnyélen ülve nem tudnak berepülni a ferde ablakokon.
Van egy észszerűbb magyarázat is. A padlásra nehéz volt rendes ablakot tenni: ezért azt a megoldást találták ki, hogy 45 fokkal megdöntötték az ablakokat. Erre azért volt szükség, hogy javítsák a padlás megvilágítását és szellőzését.
15 Hálók az épületek körül, Sencsen (Kína)
A Foxconn egy kínai Sencsenben található gyár, mely az Apple számára gyártja a legtöbb elektronikai terméket – a konszern még a gyár egyik nagy projektjét is itt mutatta be. A kínai gyár esetében az ipari épületek 2. emeletét 2010 óta hálóval látják el. Ennek oka rendkívül szomorú.
Az Apple dolgozói magas kártérítést kapnak a munkahelyi balesetekért, haláleset esetén pedig a kártérítés akár hat számjegyű – vagyis a helyi valuta szerint több millió jüan – is lehet. Ennek következtében a Foxconn dolgozói tömeges öngyilkosságokat kezdtek elkövetni annak reményben, hogy a hozzátartozóik így meggazdagodnak. Ennek okán ilyen hálórendszereket hoztak létre, hogy csökkentsék és megakadályozzák az öngyilkosságokat.
16 Belső udvarok, Szentpétervár (Oroszország)
A társas- és panelházak belső udvarai már egyfajta jelképpé váltak Oroszország második legnagyobb városában. De ki találta ki az épületek ily módon történő megépítésének ötletét? Az egyik legenda szerint az első orosz császár, I. Péter rendelte el az épületek holland stílusban történő építését, hogy az épületek minden szögből elegánsnak tűnjenek.
Egy másik verzió szerint a talajvíz miatt választották ezt a tervezési stílust. A talaj lecsapolása nagyon költséges megoldás volt (mivel a város egy korábbi víznyelőn fekszik), ezért az építők igyekeztek optimalizálni a földterület kihasználását. A lakhatási költségek is fontos szerepet játszottak: a fejlődés csúcspontján az ország minden részéből vándoroltak a városokba az emberek, akiknek szükségük volt egy házra, ahol lakhatnak. Így jöttek létre a kisebb-nagyobb belső udvarral rendelkező épületek.
17 Amerikai WC
Az amerikai WC-k öblítési rendszere megijeszthet egy külföldit, például egy európait. Mivel a WC szinte csordultig megtelik vízzel, amikor lehúzzuk, úgy tűnik, mintha a WC eldugult volna. A valóságban ez nem így van. A magas vízszint megvédi a szaniterek falát a szennyeződéstől – a legtöbb amerikai otthonban ezért még csak vécékeféket sem használnak. Mi több, az Egyesült Államokban éppen ezért sok vécének tartályra sincs szüksége.
Volt már alkalmad személyesen felfedezni olyan hétköznapi furcsaságokat, amikről kiderült, hogy valójában rendkívül hasznosak?
A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK
