Nagy alkoholisták: 12 géniusz, akik alkoholfüggőségben szenvedtek

Sokan úgy gondolják, hogy csak a gyenge jellemű emberek válnak alkoholistává. Azonban számos kutatás alátámasztja, hogy a híres, tehetséges és zseniális egyének gyakrabban küzdenek a mértéktelen alkoholfogyasztással.

Íme néhány kiemelkedő személyiség, akik jelentős mértékben járultak hozzá a történelemhez, művészethez és kultúrához, de ugyanakkor meg volt az a rossz szokásuk, hogy nem tudtak alkohol nélkül élni.

A válogatásban szereplő személyiségek mindannyian véleményvezérek és koruk legnagyobb elméi közé tartoztak. A statisztikák szerint az alábbiak a leginkább alkoholizmus sújtotta szakmák:

• 36%: Híres költők és írók
• 24%: Zseniális zeneszerzők és zenészek
• 18%: Képzőművészek
• 16%: Ismert politikusok és államférfiak
• 12%: Feltalálók és híres sakkozók

12. Nagy Sándor

A valaha élt leghíresebb hadvezér, aki egyben a történelem egyik legnagyobb birodalmának megalapítója is volt, egyben alkoholista és pszichopata is volt. Legendásak voltak bőkezű lakomái, melyek során rengeteg italt fogyasztottak. Minden hadjáratot fényűző lakomákkal ünnepeltek, amiket bőven elláttak mindenféle italokkal. Ezek a mulatságok akár egy hétig is eltarthattak, vagy ameddig a király csak kívánta. Gyakran versenyezett a katonáival, hogy ki bír többet inni, majd a részegség hevében akár meg is ölte az ivócimboráját. Korai halálát (33 évesen hunyt el) is az alkoholnak tulajdonítják. A feltételezések szerint gyomorfekély vagy akut hasnyálmirigy-gyulladás okozta a halálát.

Plutarkhosz feljegyzései szerint: „Nagy Sándor erős szomjat érzett, és sok bort ivott, majd lázas delíriumba esett, és a hónap tizenharmadik napján meghalt.”

11. William Shakespeare

Az egész életét rejtélyek és legendák övező zseniális író élete során folyamatosan ivott, és 52. születésnapján két kollégájával folytatott ivóverseny után lázban hunyt el. A híres drámaíró életrajzírója megjegyzi, hogy ez közvetlenül a születésnapján történt. Ezt a verziót azonban sok tudós vitatja. Abban az időben a tífusz, melyet „új láznak” hívtak, pusztított, így lehetséges, hogy Shakespeare nem az ivás miatt, hanem agyvérzés következtében halt meg.

10. Ernest Hemingway

Az ismert amerikai prózaíró a mértéktelen alkoholfogyasztásáról volt híres, de sosem vallotta magát alkoholistának. Állítólag ő találta fel a híres „Bloody Mary” koktélt, amit negyedik feleségéről nevezett el. A vodkát paradicsomlével és fűszerekkel kevert italt máig árulják a párizsi Ritz Carlton Hotel legendás bárjában, és világszerte óriási népszerűségnek örvend. A reggelt a író általában mojitoval vagy jeges Martinivel kezdte, ebédre egy üveg jó Chiantit fogyasztott, a napot pedig egy Daiquirivel zárta dupla rummal, de cukor nélkül.

A „Halál délután” koktélt maga az író találta fel, és a róla elnevezett könyvéről kapta a nevét. A koktél pezsgőből, abszintból és jégből készült, és nagyon lassan kellett meginni. A Nobel-díjas író, aki olyan ismert művek szerzője, mint a „Búcsú a fegyverektől” és „Az öreg halász és a tenger”, vad természetéről és depressziós állapotairól is híres volt, amelyek az alkoholfüggőséggel együtt végül öngyilkosságához vezettek.

9. Vincent van Gogh

Van Gogh a művészettörténetbe őrült és zseniális alkoholistaként vonult be. A híres festő imádta az abszintot – a leghíresebb italt, ami abban az időben hallucinációkat okozhatott. Van Gogh étrendje főleg kávéból, cigarettából és italból állt. A tujontartalmú abszint dopingszerűen fokozta a munkaképességét, de a folyamatos ürömfű fogyasztás a színek torzulásához vezetett – másnap minden sárgásnak tűnt. Így ez az ital a „Napraforgók” és az arles-i korszak egyéb remekműveinek sajátos sárgaságáért is felelős.

Sok abszintgyártó ma már Van Goghot használja reklámcélokra, és ezzel hatalmas pénzt keres. A festőművész fokozatosan elveszítette a kapcsolatát a valósággal, alkoholos mámorában egyszer levágta a fülét, többször is megkísérelte barátja, Gauguin életét kioltani, és végül önkezével vetett véget az életének.

8. Ady Endre

Ady Endre már fiatalkorától kezdve küzdött az alkohollal. Kezdetben csak a társasági élet részeként fogyasztott, de hamarosan egyre inkább a feszültségoldás és a fájdalom elnyomása eszközévé vált számára. Betegségei (neuraszténia, szifilisz) és zaklatott magánélete miatt egyre jobban belecsúszott az alkoholizmusba.

Az ivás gyakran erőszakos kitörésekhez és depressziós rohamokhoz vezetett. Barátai és családja aggódva figyelték állapotát, de tehetetlenek voltak. Ady maga írt róla, hogy általában napi 4 doboz cigarettát szívott és 4-5 liter bort ivott. Néha ásványvizet is.

7. Lord Byron

George Gordon Byron a valaha élt egyik legnagyobb költő volt, a 17-18. századi romantika egyik vezető alakja. Lord Byron hírhedt volt az alkoholizmusáról. A híres alkoholista nem riadt vissza a nőkkel és férfiakkal való kapcsolattól sem. A 20. században publikált naplóiban nyíltan vallott biszexuális életmódjáról. Érdekes adalék, hogy előszeretettel ivott erős italokat az emberi koponyából készült kedvenc poharából.

6. Edgar Allan Poe

Edgar Allan Poe amerikai író, akit „sötét” prózáiról ismerünk. Emellett szenvedélyes alkoholista és ópiumfüggő is volt. Születési szívbetegsége miatt Poe egy pohár rum után transzba esett, kettő után pedig dührohamot kapott. Az írót gyakran sújtották depressziós rohamok és erős fejfájások, melyektől kábítószerrel és alkohollal próbált megszabadulni. Az alkoholizmus volt a fő szenvedélye, és 40 éves korában a halálát is ez okozta.

5. Liszt Ferenc

Liszt Ferenc életében az alkohol nem játszott olyan meghatározó szerepet, mint kortársai, Ady Endre vagy Baudelaire esetében. Fiatalabb éveiben ugyan élvezte a társasági összejöveteleket és a pezsgős poharakat, de az igazi szenvedélye a zene volt.

Ennek ellenére gyakran előfordult, hogy az alkoholhoz nyúlt vigaszért vagy lazítás céljából. Fénykorában napi egy üveg konyakot és két üveg bort ivott, de nem tartotta magát alkoholistának.

4. Niko Piroszmani

Grúzia leghíresebb festője, Niko Piroszmani excentrikus alkoholista volt, aki ételért és italért cserébe kifestette a kirakatokat vagy a falakat. „Niko, a festő” néven ismerték, és azt állította, hogy látja a szenteket. Főleg grúz lakomákat festett, és az alkohol inspirálta, amíg a sírba nem vitte. Egyszer részegen elvesztette a festékeit, ezért lement a hideg pincébe, de többet nem jött fel. Két nap múlva találták meg a kőpadlón heverve.

3. Stephen King

Stephen King, a világ egyik leghíresebb és legtermékenyebb írója 30 éves korára csendes alkoholistává vált. Reggel sörrel a kezében ment a dolgozószobájába, így a leghíresebb könyveit alkoholos befolyásoltság alatt írta. Az író elmondása szerint félt attól, hogy józanul nem tud alkotni. Este konyakot kezdett inni, és kokainfüggővé is vált.

Nem félt a problémáját a műveiben is feldolgozni. Például Jack Torrance a híres „Ragyogás”-ban alkoholista, de megpróbál leszokni a függőségéről.

Életéből napok és hetek tűntek el, és ez addig tartott, amíg Stephen felesége, Tabitha nem adott ultimátumot neki: vagy azonnal abbahagyja az ivást, vagy mehet a házból.

Két hét múlva Stephen abbahagyta az ivást, és azóta sem nyúlt alkoholhoz vagy droghoz. Jelenleg is Amerika legkelendőbb írója.

2. Erzsébet királyné, az anyakirályné

Erzsébet brit királyné II. Erzsébet királynő anyja volt. Ez a híres nő szinte nemzeti ikonná vált a britek számára. Ugyanakkor naponta legalább 8-szor ivott, és a legkülönfélébb italokat: bort, vodkát, és akár egy korsó sört is képes volt ledönteni egyszerre. Az alkohol ismert káros hatásainak ellenére, és annak, hogy a női alkoholisták sokkal súlyosabban szenvednek ettől a függőségtől, mint a férfiak, Erzsébet brit királyné 101 éves koráig élt.

1. Charles Baudelaire

Charles Baudelaire kapcsolata az alkohollal összetett és ellentmondásos volt. Műveiben gyakran ábrázolta az alkoholt a menekülés és a feledés eszközének, de ugyanakkor tisztában volt pusztító hatásaival is.

Baudelaire már fiatalon elkezdett inni, és ez a szokása az egész életén át elkísérte. Számos okot feltételeznek függősége hátterében: fiatalkori traumái, depressziós hajlama, a művészi lét bizonytalansága, valamint a korabeli párizsi bohém életstílus.

Az alkohol hatása alatt Baudelaire gyakran elszigetelődött, ingerlékeny lett, és súlyosbodtak depressziós rohamai. Betegségei, mint a szifilisz és a tuberkulózis, tovább súlyosbították az alkohol okozta károkat.

Az alkohol mély nyomot hagyott Baudelaire költészetén is. Számos verse tükrözi az ivás okozta szenvedést, a kétségbeesést és a halálvágyat. Baudelaire 46 évesen halt meg, súlyos betegségekben és az alkohol okozta legyengülés következtében.