Gyönyörű, de veszélyes: 11 mérgező kőzet és ásvány

A Föld tele van lenyűgöző ásványokkal és kőzetekkel, amelyeket gyűjteményekbe rendezhetünk, és díszítőelemként is használhatunk otthonunkban. Azonban nem minden csillogó kincs ártalmatlan! Néhány ásvány és kőzet komoly veszélyt jelenthet az egészségre, ha belélegzed a porát, vagy érintkezel vele.

Fontos, hogy tudd, mely ásványok és kőzetek károsíthatják az egészségedet, ha például díszítőelemként tartod őket az otthonodban.

1. Hidroxiapatit:

A hidroxiapatit a csontszövet fontos alkotóeleme, és részt vesz a foszfor-kalcium anyagcserében. Azonban ez a ásvány komoly veszélyt jelenthet, ha belélegzed a porát, mert vérrögöket okozhat a szívbillentyűkben és az artériákban.

2. Krokidolit (kék azbeszt):

Ez a Föld legveszélyesebb ásványa. Korábban széles körben használták a szilárdsága, tűzállósága és rugalmassága miatt, de az 1960-as években bebizonyították, hogy az azbeszt okozza a mezoteliómát (a szervek közötti szövet daganata). A kék azbesztet ma már betiltották, de sok régi épületben még mindig megtalálható.

3. Cinnabarit (cinóber):

Ez a higanyszulfid a higany legfőbb forrása. A higanyt régen festékként és tetoválófestékhez használták, de ma már tudjuk, hogy rendkívül mérgező, és súlyos károkat okozhat az idegrendszerben, különösen kisgyermekeknél. A higany belélegezhető, lenyelhető, sőt a bőrön keresztül is felszívódhat.

4. Erionit:

Az erionit a zeolitok csoportjába tartozik. Ezek az ásványok hasonló összetételűek és tulajdonságúak, és gyakran használják molekulaszitaként, mert képesek szelektíven kiszűrni a különleges molekulákat a levegőből és a folyadékokból. Az erionitot leggyakrabban vulkáni hamu formájában találhatjuk meg. Használják katalizátorként nemesfémek ötvözéséhez, szénhidrogének krakkolásához (feldolgozásához), valamint műtrágyák gyártásához is.

Az erionit, akárcsak sok azbeszt ásvány, mezotelióma (a szervek közötti szövet daganata) okozója lehet. Miután ezt a tényt felismerték (a 20. század 80-as éveinek végén), az erionit bányászatát azonnal leállították.

5. Torbernit:

A kő nevét a svéd kémikusról és mineralógusról, Torbern Bergmanról kapta. A ásványt Németországban, Csehországban, Franciaországban, Nagy-Britanniában, az USA-ban, Lengyelországban, Dél-Afrikában és a világ más országaiban bányásszák.

A torbernitet nem ok nélkül nevezik „pokoli” ásványnak. Ez a természetes kő közvetlenül kapcsolódik a hírhedt uránhoz (minden következményével együtt). A kellemes zöld színű kövek radont bocsátanak ki, ami rákkeltő gáz. Ez az ásvány olyan sok uránt tartalmaz, hogy a jelenlétéből uránlelőhelyeket lehet azonosítani.

Egy átlagember valószínűleg soha nem fog találkozni ezzel a halálos kővel. Talán egy kivétellel: a népszerű építő- és díszítőanyagot, a gránitot. Ha gránitlapokat választunk bármilyen célra, kerüljük a zöld erekkel díszített anyagokat. Lehetséges, hogy ezek a halálos torbernit ásványt rejtik.

6. Fenakit:

A fenakitet ékszerkészítéshez, valamint értékes berilliumforrásként bányásszák. A berilliumot korábban kerámiaanyagok gyártásához használták, de hamarosan kiderült, hogy a berilliumpor belélegzése berilliózist okoz. Ez egy foglalkozási megbetegedés, amely a tüdő kötőszövetének gyulladásával jár. A berilliózisból nem lehet felépülni, ha valaki berilliózisban szenved, akkor kénytelen lesz vele élni az élete végéig.

A lényeg az, hogy a tüdő hiperérzékennyé válik a berilliumra, ami allergiás reakciót vált ki. Ennek során apró csomók, granulómák alakulnak ki a tüdőben. A granulómák jelentősen megnehezítik a légzést, súlyos esetben pedig tuberkulózist is okozhatnak.

7. Fluorit:

A német bányászok a gyengéd „ércvirág” névvel illették ezt az ásványt. A középkori alkimisták ezzel szemben a „Sátán ásványaként” emlegették. Mi köze van ehhez a sátánnak? Az ásványt vizsgáló alkimisták gyorsan meghaltak. A legendák szerint a fogaik és a hajuk kihullott, a csontjaik pedig elporladtak.

Csak a 18. század végén, egy svéd kémikus magyarázta el, hogy a tragédiák oka a fluoritból hevítéskor vagy savval való kölcsönhatáskor felszabaduló halványzöld színű, mérgező gáz volt. Ez a gáz a jól ismert fluor.

Idővel a fluorit optikai tulajdonságai révén a legkiválóbb anyag lett az éjjellátó berendezések lencséinek gyártásához. Ma is használják a legdrágább fényképezőgépekben.

8. Kvarc:

Aligha van olyan ember, aki még nem hallott a kvarcról. Ezt a széles körben elterjedt ásványt sokféle célra használják: öngyújtókat, csiszolóanyagokat, elektronikai berendezéseket és órákat készítenek belőle. A kvarc bányászatakor szigorúan tilos a kőzet zúzása, ha a munkások nem viselnek speciális védőfelszerelést.

Ennek oka, hogy a belélegzett kvarc szilikózist okozhat a légutakban. Ez a betegség a tüdőszövet megkeményedésével jár, ami megnehezíti a légzést és fulladáshoz vezethet. Természetesen a betegség kialakulásához hosszabb ideig tartó, folyamatos kvarcbelélegzés szükséges – általában 5-15 év. Azonban egy maréknyi kvarcport belélegezve például azonnal meg lehet fulladni.

A kvarccal dolgozó üzemekben a munkavállalóknak kötelezően légzőkészüléket kell viselniük. Sajnos nem mindenhol tartják be ezt a szabályt, és a kvarcbányák állandó munkatársai foglalkozási megbetegedésekben szenvednek.

9. Pirit:

A pirit vas és kén vegyi reakciója során keletkezik. A kén és a kénsav nélkülözhetetlen elemek, amelyeket gyufa, gumiabroncs, festék, robbanóanyag és sok más gyártásához használnak.

A pirit hosszú ideig az egyetlen természetes ásvány volt, amiből ként lehetett nyerni, mivel nagy mennyiségben nehezen található meg tiszta formában. Azonban a pirit szennyezi a környezetet. Ezenkívül ez az ásvány szénnel érintkezve gyorsan gyullad és arzént képez. Ezért a pirit tömeges bányászata napjainkban megszűnt. A ként megtanulták szintetizálni a kőolaj- és földgáztermékekből.

10. Galenit:

Ez az ólomból és kénből álló ásvány a legfontosabb ércásvány. A galenit csillogó, ezüstös kockák formájában jelenik meg, melyek formája furcsamód tökéletes. Az ólom önmagában általában nagyon rugalmas. Azonban a galenitben lévő kén miatt a fém törékennyé válik, és alkalmassá válik a vegyi feldolgozásra. Azok az emberek, akik nem tartják be a biztonsági előírásokat a galenittel való munka során, súlyos betegségeket szenvedhetnek el. A galenittel való munka ugyanis a por belélegzését eredményezi. Az ólom kinyerése az ásványból és a fém feldolgozása pedig akár ökológiai katasztrófát is okozhat. Érdekesség, hogy a galenitnek köbös törési módja van – ha kalapáccsal ütik meg, több, a kiindulási formánál kisebb másolat keletkezik.

11. Azbeszt:

Az azbeszt az egyik legfélelmetesebb ásvány a bolygón. Szó szerint megtámadja az ember tüdejét. Ennek az anyagnak a lerakódása apró, szálas kristályok tömegét jelenti, amelyek könnyen terjednek a levegőben. Ennek megfelelően az azbesztrészecskék akadálytalanul bejuthatnak az ember tüdejébe is. A kristályok irritálják a tüdő szövetét, rákkeltő hatást okozva. Ennek következtében hegek keletkeznek. Az azbesztképződmények bármely kovás kőzetben megtalálhatók. Ezért ezek vizsgálatát mindig megfelelő biztonsági intézkedéseknek kell kísérniük. Az azbeszt légköri terjedését az olyan folyamatok is elősegítik, mint az időjárás. Ennek eredményeként sok ember, anélkül, hogy tudna róla, kis mennyiségű azbesztet hordoz a tüdejében.

12. Auripigment:

Az auripigment, egy mély narancssárga-vörös színű ásvány, élénk külső megjelenése alatt halálos titkot rejt. Ez az arzénszulfid ásvány, amely vulkáni fumarolákban (gázokat kibocsátó repedések), forró forrásokban és alacsony hőmérsékletű hidrotermális erekben található.

Az ókori világban ezt az ásványt gyógyászati ​​célokra és festékként is használták, annak ellenére, hogy rendkívül mérgező. Napjainkban az auripigmentet félvezetők, fotovezetők, olajfestmények és a bőrgyártás során alkalmazzák.

Azonban a kezelése különleges óvatosságot igényel, mivel az ásványt alkotó szervetlen arzénvegyületek rendkívül mérgezőek és rákkeltő hatással bírnak.