16 kevésbé ismert történelmi tény, amit nem mondtak el nekünk az iskolában

A General Electric humoros kedvében lévő főnökei azzal próbálták megviccelni a náluk munkára jelentkező új alkalmazottakat, hogy egy „jég villanykörte” elkészítésével bízták meg őket. Az emberek többségének persze leesett, hogy viccről van szó, de nem Marvin Pipkin-nek. Marvin beleállt a kihívásba és létrehozta azt, amit korábban lehetetlennek tartottak. Marvin ezzel nem csak a kívánt munkát szerezte meg, de felfedezett egy merőben új eljárást, mellyel matt üvegbevonatokat lehetett készíteni.

1887-ben Argonia (Kansas, Egyesült Államok) politikus férfijai úgy döntöttek, hogy felkérik Susanna M. Salter-t, hogy velük közösen induljon a polgármester-választáson. Az urak ezzel próbálták bizonyítani, hogy az emberek úgysem viselnék el, hogy egy nő döntsön az életük felett, de a tervük visszafelé sült el. Susanna a szavazatok 2/3-át begyűjtve az Egyesült Államok első női polgármestere lett.

Úgy tartották, hogy az arcukon himlő hegeket viselő embereknek magas a fájdalomtűrő képessége és biztosan nem lesz képes megfertőzni másokat.

A műholdak, az egészségügyi eszközök és műszerek estében kivétel nélkül csak és kizárólag 1940 előtt gyártott és újrahasznosított acél elemeket használnak, nem véletlenül: az első nukleáris és hidrogénbombák felrobbantásának köszönhetően ugyanis egy teljesen új izotóp jelent meg a Földön, ami minden azóta előállított acél elemben kimutatható, vagyis valamilyen mértékben minden acél radioaktív elemeket tartalmaz.

Ez nem olyan veszélyes, mint amilyennek hangzik, ám pl. az orvostudományban mégis elengedhetetlen, hogy „tiszták” legyenek az eszközök.

1913-ban a japán gyarmatosítók egy törvényt vezettek be Koreában, mely szerint csak és kizárólag vak embereknek van joguk masszőrként dolgozniuk. Ez egyrészt garantálta a vak embereknek, hogy biztos munkahelyük legyen, másrészt sok kellemetlenségtől óvta meg a szégyenlős vendégeket. Ez a törvény mind a mai napig érvényben van.

1845-ben Írországban kitört a nagy éhínség, mivel a burgonya, ami a legtöbb paraszt ember táplálkozásában nélkülözhetetlen volt, fertőzöttnek bizonyult. A menekülteket Kanadába szállító hajókat nemes egyszerűséggel „úszó koporsóknak” hívták, a 100 ezer utas közül ugyanis mintegy 16 ezer meghalt útközben.

1847-ben összesen 20 ezer helyi lakos élt Torontóban, akik megállapodtak abban, hogy 38.560 menekültet fogadnak be Írországból.

Lionel Royce egy zsidó színész volt, aki a 30-as években elvesztette a munkáját Németországban, amikor a nácik hatalomra kerültek. A férfi ezután rövid időre a hegyekbe költözött, majd miután haját és szakállát peroxiddal átfestette, szőkén tért vissza. Senki nem gyanította, hogy ő az egykor elüldözött zsidó színész, sőt, a németek egyfajta példaképként tekintettek rá és az árja faj szépségideáljának tartották.

1904-ben a Cooper Underwear bemutatta az első pólóját, amivel teljesen új vizekre eveztek a férfi divatvilágban. Az ilyen ruhadarabokat nem titkoltan az egyedülálló férfiaknak tervezték, mivel nem volt rajta se gomb, se cipzár és egyéb bonyolult – könnyen tönkre menő – apróság, ami jól jött, ha nem volt az embernek felesége, aki visszavarrja és megoldja az ilyesmit. Praktikus kialakítása miatt rendkívül gyorsan népszerű lett, előbb a főiskolások, majd a katonák körében, onnan pedig már egyenes út vezetett a sikerhez.

A Wrigley cég kezdetben szappan árusítással foglalkozott. Egy időben aztán minden szappan mellé ajándékokat kezdtek kínálni. Ez először sütőpor, majd később rágógumi volt. Egy idő után azonban olyan nagy népszerűségnek örvendtek a cég által készített rágógumi, hogy egy ponton túl már nem is a szappan, hanem a mellé ajándékba kínált rágó miatt vásároltak tőlük az emberek. A vállalat ezután váltott profilt és csapott bele a nagyüzemi rágógumi gyártásba.

Az ókori Róma lakói többször is elhagyták városukat a tiltakozásuk jeléül. Ez egyfajta küzdelem volt a jogaikért, mivel ez volt az egyetlen hatásos módszer rá, hogy jobb belátásra bírják a város vezetését. Ezzel a lépéssel tulajdonképpen teljesen megbénították a várost és a vezetés kénytelen volt jelentősen engedni a lakók követeléseinek.

Dietrich von Choltitz volt Párizs utolsó német parancsnoka, aki nem volt hajlandó végrehajtani Adolf Hitler parancsát. A Führer elrendelte, hogy rombolják porig a várost, és pusztítsák el az Eiffel-tornyot. A parancsnok ezt elutasította, mert nem látott a parancs mögött valódi katonai célokat. Dietrich ezután először elrendelte a fegyverszünetet, majd átadta magát a szövetségeseknek.

1688-ban a következő filozófiai rejtély foglalkoztatta a világ legnevesebb tudósait: ha egy személy, aki vakon született, megtanulja megkülönböztetni a gömböt egy kocka alakjától, akkor képes lesz-e megkülönböztetni ezeket az alakzatokat pusztán a látványuk alapján akkor, ha egyszer hirtelen látni fog?!

A 2000-es évek végén végül a gyakorlatban is bebizonyosodott, hogy ez lehetetlen. Miután az orvostudomány elért arra a szintre, hogy a vakon született embereknek visszaadhatták a látásukat, nyilvánvalóvá vált, hogy egyikük sem tudta azonnal – pusztán vizuálisan – felismerni, hogy milyen egy kocka és milyen egy gömb.

1806-ban Merwether Lewis és William Clark az első amerikai szárazföldi expedíció során higanyt tartalmazó tablettákat vitt magával. Meg voltak győződve róla, hogy ezek a tabletták segítenek majd meggyógyulni a székrekedésből és a szifiliszből. Arról nem tudhattak, hogy az ilyen gyógyszerek nem csak a baktériumokat ölik meg, hanem a beteget is súlyosan mérgezik. Hála a tablettáknak azonban, még több száz évvel később is jól kimutatható, hogy merre jártak, az ürülékükben található higany ugyanis nem bomlott el, ez alapján pedig pontosan rekonstruálható, hogy merre járhattak.

1833-ban Nagy-Britannia a kincstár éves jövedelmének 40%-ával megegyező összeget költött arra, hogy kiváltsa a brit birodalom területén található rabszolgákat. Ezt a hitelt végül 2015-ben sikerült visszafizetniük teljesen.

A második világháború alatt a japán hadsereg fegyverként kezdte használni a legyeket: kolera baktériumokkal szennyezett folyadékba mártották őket, majd a kínai határ közvetlen közelében engedték szabadon. A japán embereket oltóanyag védte, a kínai határ mellett azonban mintegy félmillió ember szenvedett ettől az alattomost támadástól.

Az ókori egyiptomiak olyan naptár szerint élték az életüket, amiben 12 hónap, azok mindegyikében pedig pontosan 30 nap volt. Az év utolsó hónapját követően egy 5 napos ünnepség vette kezdetét, ennek eredménye lett, hogy egy év pontosan 365 napból áll, és az, hogy a szegény egyiptomiaknak így az egész évben összesen 5 nap ,,szabadság" jutott.