15 titokzatos és nehezen megmagyarázható régészeti lelet

Az archeológia egy lenyűgöző tudomány, ami betekintést enged a múltba, és feltárja őseink titkait. Azonban néha a régészek olyan furcsa leletekre bukkannak, amelyek megfejtése komoly kihívást jelent.

Ezek a rejtélyes tárgyak elgondolkodtatnak minket, és arra késztetnek, hogy újragondoljuk a múltbeli civilizációk tudását és technológiáját.

1. A Szakkarai madár

A 19. század végén Szakkarában találták ezt a fából készült madárfigurát, ami az ókori Egyiptomból származik. A szakértők nem tudnak megegyezni a pontos funkcióját illetően. A repülőgéphez hasonlító szerkezete miatt egyesek úgy gondolják, hogy ez egy ősi egyiptomi repülőgépmodell lehet. Több prototípust is építettek a teszteléshez, de az eredmények nem egyértelműek. Mások úgy vélik, hogy a Szakkarai madár csupán egy gyerekjáték.

2. Ősi „repülők”

Egy másik rejtélyes lelet Kolumbiából származik. Ez egy 500 körülre datált, aranyból készült, precízen kidolgozott tárgy. Vajon egy állatot ábrázol, vagy egy bonyolult repülőgépmodell? Ez a „csecsebecse” alaposan megnehezítette az archeológusok dolgát.

3. A bagdadi „elem”

Az elemeket modern találmánynak gondoljuk, de vajon létezhettek már az ősidőkben is? A bagdadi „elemet” az 1930-as évek végén Wilhelm König német archeológus fedezte fel Irakban. Külsőre egy agyagedénynek tűnik, de ha belenézünk, egy feltekert rézlapot találunk benne, vasrúddal. Ez a szerkezet képes elektromosságot termelni, bár csak nagyon kis teljesítményt. A működéshez csupán egy gyenge ecetsavas oldatot kell az edénybe önteni. A sav reakcióba lép a rézzel és a vassal, így elektromos áram keletkezik. Wilhelm König úgy gondolta, hogy a savval vagy lúggal feltöltött bagdadi „elem” (pontosabban galvanikus elem) egy voltos feszültséget tudott létrehozni. König ezután alaposabban áttanulmányozta az iraki Nemzeti Múzeum gyűjteményét, és lenyűgözték a Kr. e. 2500-ból származó ezüstözött rézvázák. König elmélete szerint az edényekre elektrolízissel vitték fel az ezüstöt.

4. A Patom kráter

Ez a mészkőből álló furcsaság úgy néz ki, mintha emberi kéz alkotta volna, de valószínűleg a természet műve. Legalábbis ez az elmélet. Senki sem tudja biztosan, hogyan keletkezett a kráter (még UFO-kkal kapcsolatos hipotézisek is léteznek). A kráter átmérője 160 méter, magassága 40 méter. A Patom folyóról kapta a nevét, és az Irkutszki terület Bodajbinszki járásában található. A kráternek van egy másik neve is: „Sasfészek”. A kráter körülbelül 500 éves. 1949-ben fedezte fel Vadim Kolpakov szovjet geológus.

5. A Nazca-geoglifák

A Nazca-geoglifák óriási geometriai és figurális ábrák csoportja a perui Nazca-fennsíkon – 143 rajz és 13 000 vonal és figura egy hatalmas „vászonon”. Kr. e. 500-tól Kr. u. 500-ig készültek. A geoglifák különböző állatokat és növényeket ábrázolnak, emellett sok sávot, háromszöget, trapézt és spirált is találhatunk rajtuk. Azonban még mindig nem találtak egyértelmű magyarázatot arra, hogy miért készültek.

6. A rejtélyes domb

Az Amerikai Egyesült Államokban van egy „Rejtélyes domb” nevű hely New Hampshire-ben. A domb kőbarlangokból áll, amelyek falakkal és mennyezettel ellátott építményekre emlékeztetnek. Vajon ez egy ősi, 4000 évvel ezelőtt az őslakos amerikaiak által épített megalitikus csillagvizsgáló? Vagy egy ennél modernebb építmény? Vannak, akik úgy gondolják, hogy a 19. századból származik. Ijesztő tény, hogy ez a hely Salemben található, a boszorkányokról és üldözőikről híres városban.

7. Az arc a sziklában

Ezt az arcot – vagy ami annak tűnik – 2008-ban fedezték fel véletlenül a kanadai Csendes-óceáni Nemzeti Park rezervátumában, a Riks-szigeten, amikor valaki kajakozott a közelben. Nehéz megmondani, hogy emberi kéz vagy a természeti erők hozták-e létre. Létezik egy elmélet, miszerint a Tseshaht törzs, amely ősidők óta ezen a területen él, közrejátszhatott a mű létrehozásában.

8. Göbekli Tepe

Ez a másik rejtélyes kőépítmény Délkelet-Törökországban található, Göbekli Tepe néven. A neve „Kövér domb”-ot jelent. A német Klaus Schmidt régész fedezte fel az 1990-es években. Körülbelül 11 000 éves. T alakú mészkőoszlopokból áll, és kőkorszaki szerszámokat is találtak a közelében. Valószínűleg a neolitikum előtti vadász-gyűjtögető társadalmak építették, de pontos funkciója a múlt homályába veszett. Biztosan feltételezhető, hogy a Göbekli Tepe építése vallási tevékenységgel kapcsolatos volt. Klaus Schmidt úgy gondolta, hogy rituálékat tartottak itt, és nemrég bizonyítékokat találtak arra is, hogy emberek éltek a helyszínen. Ez az egyik legrégebbi ilyen jellegű építmény a bolygón.

9. Az Ica kövek

Az Ica köveket Dr. Javier Cabrera hozta nyilvánosságra. Az 1930-as években egy perui farmer egy halat ábrázoló kővel fordult a doktorhoz. Nem egy hétköznapi hal volt, hanem egy fosszilis hal rajza. Ki készítette vajonezt a képet? Dr. Cabrera szerint idegenek lehettek. Vagy az emberek már korábban léteztek, mint eddig gondoltuk. Dr. Javier Cabrera orvos volt, régészeti végzettséggel nem rendelkezett, de hátrahagyott egy Tudományos Múzeumot, amely több mint 50 000 Ica követ őriz. Ezeken az Andok ősi lakóinak ábrázolásai láthatók, olyan történetekben, amelyek ellentmondanak a modern kronológiának. Sokan úgy gondolják, hogy ez egy egyszerű megtévesztés. De vannak, akik az ősi eredet mellett érvelnek. Az Ica kövek egyéb kis gyűjteményei más perui múzeumokban is megtalálhatók.

10. A guatemalai kőfej

Valószínűleg hallottál a Húsvét-sziget hatalmas kőfejeiről, de mi a helyzet a közép-amerikai Guatemalában található kőfejjel? Ez az arc a dzsungelben található az ország déli részén. Vonásai nem hasonlítanak a helyi lakosságéhoz. Keveset tudunk erről a fejről, azon kívül, hogy több mint 100 évvel ezelőtt fedezték fel. Dr. Oscar Rafael Padilla Lara mutatta be a világnak. Egyelőre nincs bizonyíték rá, hogy valóban egy ősi darabról van szó és nem valami modern hamisítványról.

11. Angkor

Egy újabb lenyűgöző felfedezés, amit a kambodzsai dzsungelban találtak. Ez egykoron az ősi Angkor város volt. Becslések szerint ez a preindusztriális metropolisz egymillió embernek adott otthont, és a víz szolgált energiaforrásként. Jó állapotban maradt, de ettől még nem kevésbé rejtélyes. Senki sem tudja, hogy ez a hatalmas városközpont miért vált elhagyatottá.

12. A Sanxingdui leletek

A modern ember először 1929-ben hallott róluk, de a részletesebb történetük csak fél évszázaddal később derült ki. A Sanxingdui kultúra Kínában élt körülbelül 3000 évvel ezelőtt. Lenyűgöző jade-, kő-, bronz- és más anyagokból készült leleteket hagytak hátra. Valamilyen oknál fogva a Sanxingdui-iak elhagyták az otthonukat, de ami érdekes, hogy sok figyelemre méltó tárgyukat gödrökbe temették. Ez a szokatlan madárfej csak egy példa a sok közül.

13. Costa Rica kőgömbjei

Ezek a tökéletesen gömb alakú, különböző méretű furcsaságok Közép-Amerika dzsungeleiben találhatók. Az ókori Costa Rica területén élő vezetők ezeket a gömböket a házuk bejáratánál sorba rendezték. Néhány gömb átmérője elérte a két métert. Minél nagyobb a gömb, annál nagyobb a hatalom? Ki tudja. Gabbróból, mészkőből és homokkőből készültek. Méretük egy hüvelyktől két méterig terjed, a legnagyobbak 16 tonnát nyomnak.

14. „Hobbitok”

Nem a Gyűrűk Ura lényeiről van szó, hanem egy ősi csontvázgyűjteményről, amely az ember egy kis csoportjának, a Homo floresiensisnek az ősmaradványait őrzi. Meglepő módon 2003-ig nem tudtunk ezekről a kis emberekről, amíg fel nem fedezték őket az indonéziai Flores szigeten. Ez a lelet kibővítette az emberiség fejlődéséről alkotott képünket, de nem adott teljes magyarázatot a jelenségre. Úgy tűnik, hogy a „hobbitok” körülbelül 100 000 évvel ezelőtt éltek a szigeten. És igen, mint Tolkien hobbitjai, nekik is rövid lábuk és nagy lábfejük volt.

15. Természetes nukleáris reaktor

Nem kell építőbrigád ahhoz, hogy nukleáris reaktort építsünk. Természet anya is meg tudja csinálni. Honnan tudjuk ezt? Az archeológia és az ősi világ révén.

Nyugat-Afrikában, egy bányában fedeztek fel egy reaktort, amit emberi beavatkozás nélkül hozták létre. Valójában még az emberiség megjelenése előtt alakult ki. Az Oklo bányában található reaktor becsült életkora körülbelül kétmilliárd év.

Hogyan működött? Hőenergiát kezdett termelni az agyag és az uránásványok kombinációja révén, amelyek összekeveredtek. Ezután a talajvíz feloldotta az ásványokat, majd hatalmas víztározókba mosta a föld alá. Az algák uránt szívtak fel. Mivel nagyon sok uránban gazdag alga volt, ez kritikus tömeghez, majd láncreakcióhoz vezetett. A neutronok és az atomok tették a dolgukat, a többi pedig már történelem.