- Hallucinációk. Ezek általában hallási hallucinációk, amik legtöbbször úgy jelentkeznek, mintha egy hang beszélne az illetőhöz, de vannak vizuális, sőt szaglási és tapintási hallucinációk is, amikor a személy érintést is érez.
- Üldözési mánia. A skizofréniában szenvedő személy gyakran azt hiszi, hogy bizonyos emberek vagy szervezetek üldözik őt, esetleg mások rádiójelek segítségével irányítják az életét.
- Deperszonalizáció. Az ilyen tünetekkel rendelkező személy kívülről kezdi érzékelni saját magát, elveszíti az érzelmeinek és saját testének az irányítási képességét. Ilyenkor például előfordulhat, hogy a személy nem ismeri fel a saját hangját vagy a tükörképét a tükörben.
- Derealizáció. Ez a tünet általában kéz a kézben jár a deperszonalizációval. Ebben az állapotban a környező világ irreálisnak vagy távolinak tűnik, az embert pedig gyakran deja vu érzések kísérik az egyébként először látott helyektől és helyzetektől.
- Rendezetlen beszéd és gondolkodás. Ennél a tünetnél gyakran elakad a beszéd, néha az ember hirtelen elhallgat a mondat közepén, mintha elveszítené a gondolatait.
A skizofrénia az egyik legvitatottabb pszichiátriai betegség. A tünetei annyira változatosak, hogy a tudósok nehezen tudják megérteni, hogy egyetlen betegségről van-e szó, vagy csak különböző szindrómák kombinációjáról. A hétköznapi emberek gyakran összekeverik a megosztott személyiséget (mint például Billy Milligan esetében) a skizofréniával, de ezek teljesen más betegségek. Annak ellenére, hogy ezerből mindössze 4-6 embernél áll fenn a skizofrénia kialakulásának veszélye, a tünetei hirtelen jelentkezhetnek, ezért mindenkinek tisztában kell lennie ennek a veszélyes betegségnek az előjeleivel.
A Liked.hu-nál úgy gondoljuk, hogy minden betegségnél az első és legfontosabb, hogy időben felismerjük őket, ezért most megmutatjuk, mit érdemes tudni a skizofréniáról, és hogyan lehet felismerni az előjeleit.
Mi okozza a skizofréniát?
Egészen a közelmúltig a skizofrénia okai teljes rejtélynek bizonyultak a tudósok számára, de az idegtudomány fejlődése lehetővé tette, hogy fellebbentsük a titok fátylát. A tanulmányok azt mutatják, hogy a genetikai hajlam a fő tényező, de nagy jelentősége van annak is, hogy az ember milyen körülmények között élt az élete első éveiben – például a korai életkorban bekövetkezett mentális vagy fizikai bántalmazás növeli a betegség kialakulásának kockázatát.
A kockázati tényezők közé tartozik továbbá az alacsony társadalmi státusz, a szegénység, a faji vagy egyéb üldöztetés, a munkanélküliség és a magány. Emellett egyes tudósok úgy vélik, hogy az anyát a terhesség alatt ért esetleges vírusos megbetegedés, valamint a vitaminhiány is növelheti a születendő gyermeknél kialakuló későbbi skizofrénia kockázatát.
Milyen kockázatokkal jár a skizofrénia?
A skizofrénia a világ népességének 1%-át, azaz hozzávetőleg körülbelül 75 millió embert érint. A betegségek 10%-ánál ráadásul olyan emberekről beszélünk, akiknek a rokonait korábban hasonló betegséggel diagnosztizálták.
A férfiak és nők megközelítőleg egyformán érzékenyek erre a betegségre, és leggyakrabban fiatalkorban jön elő. A férfiaknál 20 és 28 év között, a nőknél pedig 26 és 32 év között szokott kialakulni. Ezenkívül a betegség leggyakrabban a városban élő embereknél fordul elő, miközben érdekes módon a betegség egyáltalán nem mutatkozik meg a civilizációtól távol élő embereknél.
A skizofréniában szenvedőknél 2-2,5-ször nagyobb a fiatalkori elhalálozás kockázata, mint az egészséges embereknél, mivel ezt a betegséget gyakran kísérik szív- és érrendszeri rendellenességek. Közismert, hogy a skizofréniában szenvedők gyakran erős dohányosok, ami tovább csökkenti a várható élettartamukat.
A skizofrénia “pozitív” tünetei
A pozitív tüneteknek nevezzük azokat a szokatlan jelenségeket a pszichében, amiket még egy nem hivatásos szakember is könnyedén észrevesz.
Még nincs vége, a bejegyzés a hirdetés alatti gombbal folytatódik!
A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK