10 állat, aminek a vemhessége és a születése is hihetetlenül furcsa

A kivi az egyik legkülönlegesebb madár a Földön, de több okból is a kihalás veszélyezteti. Először is, a hímek és a nőstények is egész életre választanak maguknak párt, vagyis monogámok. Egy másik probléma a szaporodásukban a tojásuk súlya és mérete. A tojás átlagosan 15-20%-át is elérheti a nőstény testsúlyának, tojásrakás után pedig a hímek felelősek a tojás inkubálásáért.

A kacsacsőrű emlős egyike azon kevés emlősöknek, akik tojást raknak. A körülbelül 28 napos vemhesség után a nőstény odút ás, és ott helyezi el őket. Ezután 10 napig inkubálja a tojásokat, míg az utódok fel nem törik a héjat. Kikelés után a bébi kacsacsőrű emlősök 3-4 hónapig táplálkoznak anyatejjel, mielőtt táplálékot keresve elhagynák a barlangot.

15 hónap után, ami normális vemhességi időnek számít ennél a fajnál, a nőstény zsiráfok állva szülnek. Ez azt jelenti, hogy a zsiráfbébiknek születéskor rögtön körülbelül 1,5 méteres zuhanást kell kibírniuk. Fél óra alatt fel kell tudniuk állni, és mindössze 10 óra múlva már együtt kell futniuk az édesanyjukkal.

Egy felnőtt hosszúszárnyú bálna átlagosan 16 méteres, a súlya pedig 36 tonna. Ennek a fajnak a vemhességi ideje 11 hónap, a borjak pedig maximum 4 méteresen és 1,5 tonnásan jönnek a világra. Közvetlenül a születésük után a bébi bálnák már tudnak úszni, és alig hat hét múlva már elkísérik anyjukat az 5000 km-es vándorlásra, hogy élelmet keressenek.

A pipabéka egy kétéltű, amely Dél-Amerika dzsungeleiben él. Szaporodáskor a hímek megtermékenyített petesejteket tesznek a nőstények hátára, majd a bőr megnő körülöttük és teljesen benövi őket. Az utódok négy hónapig fejlődnek a nőstényben, míg végül a nőstények hátsó részéből világra nem jönnek a teljesen kialakult békák.

A csikóhalak szintén monogámok, és párjukkal életük végéig összetartanak. Ez az egyedülálló állat egyike azon kevés fajoknak, amiknél a hímek keltik ki az ikrákat. Párzás során a nőstények a hímek hasi költőerszényébe rakják a ikrákat, amik itt kerülnek megtermékenyítésre. Ezután a hímek inkubálják az ikrákat, míg ki nem kelnek belőlük az apró csikóhalak.

A nőstény kenguruk a hasukon egy előre nyíló erszénnyel rendelkeznek, amire az újszülött utódaik biztonsága és kényelme érdekében van szükség. Az újszülött kenguruk körülbelül 1 hüvelyk hosszúak, ezért az anya az erszénybe rakja őket a saját biztonságuk érdekében. Az első hónapokban anyatejjel táplálkoznak, majd körülbelül a negyedik hónapban kijönnek az erszényből, hogy felfedezzék a világot és bokrokat vagy gyógynövényeket egyenek. 10 hónaposan az utódok már elég érettek ahhoz, hogy örökre elhagyják az erszényt.

A bölcsőszájúhalak a gerinces halak egyik legnagyobb családja. Számos faj a túlélés biztosítása érdekében egyszerűen a szájában tartja az ikrákat. A folyamat a következő: szaporodáskor a nőstény lerakja az ikrákat, majd összegyűjti őket a szájával. A hímek ezután megtermékenyítik őket, és az inkubáció körülbelül 7 napig tart. Az anya semmivel sem táplálkozik mindaddig, míg meg nem születnek az utódai.

Az előző ponthoz visszatérve, a kakukkharcsa kiválóan képes elrejteni az ikráit a bölcsőszájúhal ikrái között. Mindez abban a néhány másodpercben történik, amíg a nőstény bölcsőszájúhal lerakja az ikrákat, majd összegyűjti azokat a szájával. Mivel a kakukkharcsa ikrái gyorsabban fejlődnek és kelnek ki (általában 2-3 nap), ezért az újdonsült utódok sokszor megeszik a bölcsőszájúhal ikráit, amiknek átlagosan 7 nap kell a kifejlődéshez.

Képzeld el, hogy ez az állat 3 és fél évig vemhes! Más cápafajokkal ellentétben nem tojásokat rak, hanem kifejlett karcsú galléros cápa utódok jönnek világra, általában 2-15 egyszerre. Az utódok még az anya méhében kikelnek a tojásokból, ezután pedig akár 42 hónapig is képesek még ott maradni.