HIRDETÉS BEZÁRÁS

Miért 360°-os egy kör és miért nem 100°-os, holott ez logikusabb lenne

Spoiler: ugyanazért, amiért 1024 bájt van egy kilobájtban
🔥 2 hozzászólás

    Soha nem tűnődtél még ezen? A gyerekek biztosan igen. Mert a 360°-kal sokkal kevésbé kellemes nekik játszani, mint a százzal.

    HIRDETÉS

    A tízeseket és a százasokat már sokkal jobban megszokták. Egy kilogramm 1000 grammot tartalmaz. Egy méter 100 centimétert. 1 dollárban 100 cent van. Akkor miért van mégis 360 fok egy körben?

    Kis tipp azoknak, akik maguktól szeretnének rájönni: Ugyanaz az oka, amiért 1 kilobájtban 1024 bájt van, és nem 100.

    360 fok kérdés 012

    Igen, a számrendszerek a felelősek. Mi tízes számrendszert használunk, ezért nekünk kényelmesebb mindent tízeseiben, százaiban, ezresekben stb. mérni.

    Létezik kettes számrendszer is. Ez a nullák és egyesek halmaza. Nevezzük „számítógépesnek”. A bájtokban az információ mennyiségét mérik, aza egy tisztán „számítógépes” kifejezés, ezért 1 kilobájtban nem 1000, hanem 1024 bájt van. Ennek oka, hogy 1024=2¹⁰.

    Más számrendszerek is léteznek. A régi babiloniak hatvanas számrendszert használtak. Nekik 60 istenük volt (minden istennek megvolt a maga neve és sorszám), és a 60-as szám rituális jelentőséggel bírt.

    A babiloniak a Hold és a Nap mozgását figyelték meg az égen (mi mást csinálhattak volna?), ők voltak az első csillagászok – és arra a következtetésre jutottak, hogy a Nap egy nap alatt egy lépéssel halad el a csillagokhoz képest (néha a Napkorong átmérőjéről is írnak, de ez nem egészen pontos). Arra is következtettek, hogy a Nap teljes kört (visszatér a kiindulópontba) 360 lépésben tesz meg.

    HIRDETÉS
    HIRDETÉS
    HIRDETÉS
    360 fok kérdés 013

    Szó szerint ez nem egészen igaz, de a babiloniak – gondolom – úgy döntöttek, hogy kicsit „igazítják” (vagy tényleg így alakult, mivel nem volt szuperpontos mérőeszközük). Pedig milyen menő lenne azt hinni, hogy maga a Napisten diktálta nekik a szögek mérésére a mennyben használt praktikus mértékegységet. Ráadásul még tökéletesen illeszkedett is a hatvanas számrendszerükhöz. Szóval valóságos csoda volt. És érthető okokból senki sem keresett hibát ebben a helyzetben.

    360 fok kérdés 011
    HIRDETÉS
    HIRDETÉS
    HIRDETÉS

    Elhatározták, hogy a kört 360 lépésre kell osztani. Egy lépés egy napnak felelt meg (igen, akkoriban 360, nem 365,25 nap volt egy évben).

    A 360°-os körfelosztás további előnye, hogy régen a derékszög helyett az egyenlő oldalú háromszög szögét tartották alapvetőnek (mert azt volt a legegyszerűbb rekonstruálni: három egyforma hosszúságú, kiszáradt ökörfarkat kellett összekötni). És milyen véletlen egybeesés, hogy az egyenlő oldalú háromszög szöge 60°, ami tökéletesen illeszkedik a hatvanas számrendszerhez.

    Később a fokot 60 percre, a percet pedig 60 másodpercre osztották fel. Fontos megjegyezni, hogy egy körbe pontosan 6 egyenlő oldalú háromszög illeszkedik. Összefoglalva, a babiloniak mindent a saját számrendszerükhöz igazítottak, hogy kényelmesen számolhassanak benne.

    A babiloniak következtetéseit a görögök, majd a rómaiak is átvették, különösebb ellenőrzés nélkül. A latinban a „lépés” szó „gradus”-t jelent, így lett 360° egy körben. Röviden: mindenért a babiloniak a felelősek. Az egész annak köszönhető, hogy ők nem 100 egyenlő részre osztották a kört, hanem bonyolították a dolgot a nappal, és még hibáztak is közben.

    360 fok kérdés 010

    Méréseik szerint a Napkorong átmérője egy lépés felét, azaz 0,5°-ot tett ki. Ez azonban nem egészen pontos. A Nap valós átlagos átmérője 32′, ami átszámítva fokra 5,(3)°. Ez nem tűnik nagy különbségnek, de a babiloniak úgy gondolták, hogy a Napkorong 720-szor fér el a körön, valójában pedig csak 675-ször. De már nem változtattak rajta, mert mindenki megszokta, így maradt a 360° a körben.

    Később ugyanezen elv alapján osztották fel az óra számlapját is. Így a régi babiloni hatvanas számrendszer a mai napig megzavarja az iskolásokat, amikor például át kell váltani a percet órára. Hány rossz jegyet lehetett volna elkerülni, ha negyedórában nem 15, hanem 25 perc lenne!

    A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK

Mi a reakciód?

2 hozzászólás
Tipp: a felhasználók képet is csatolhatnak a hozzászólásaikhoz!
  • Szia, guest
  • 100 dollárban 100 cent van? Ezek szerint 1 cent = 1 dollár? Gratulálok, néha nem ártana átolvasni mit írtok!
  • Tisztelettel, ez így ebben a formában nem igaz, ahogy le van leírva. Ha már a cikk elején is írta, hogy a babiloniak figyelték az égi jelenségeket és számításokat végezték, amiből igen fejlett csillagászat kerekedett ki a kor viszonylataihoz mérten, akkor abból elég gyorsan ki kellett következtetniük, hogy a Nap nem 360 nap alatt ér körbe a maga ciklusában. Persze, ez valójában a Föld keringése a Nap körül. Ha számoltak vele, akkor pár év után ennek ki kellett jönnie. Nem a Naphoz van köze a 360 foknak. Nem is azért, mert imádták a hatvanas számrendszert.Fordítva alakult ki a dolog: azért imádták a hatvanas számrendszert, mert előbb hatvanas cikkekbe osztották a kört (hat darab hatvan fokos szakasz), ami számukra szakrális jelentőséggel bírt. A Mezopotámiai államok a sumerok korától megtartották a csillagászat vallási-kultikus jellegét és egyfajta csillagvallásban hittek. A kor színvonalához mérten és a geometria szabályosságában vélt transzcendenciával való kapcsolat (szakrális geometria) révén oda jutottak, hogy a kört egyenlő részekre próbálták úgy osztani, hogy az megkönnyítse a csillagászati megfigyeléseiket.Ha bárki fel szeretne osztani egyszerű cikkekre a kört, akkor miként állna hozzá? Ókori körülményekre gondoljunk. Először kettészeli, majd negyedeli valószínűleg és csak utána próbálja meg hat vagy tizenkét egyenlő részre osztani a kört. De miért pont tizenkettő? Azért, mert ha tizenkét részre osztjuk a kört, akkor abban benne lesz a felezés és a negyedelés is, így a kilencven fok is megmarad, ami a mérést segíteni szolgálja. Ha hatodoljuk a körcikkeket, akkor annak nem lesz 90 fokos szakasza, mert nem többszöröse. Szóval tizenkét darabra kellett osztaniuk a kört. Az így kapott harminc fokos cikkeket három egyenlő, tízfokos szakaszra osztották, latin nevén dekádra, majd ezeket tíz egyenlő darabra, vagyis fokra. Az így meghatározott, ma is használt fok közel volt a Nap napi haladásához, de nem volt egyenlő azzal és ezzel ők is tisztában voltak, mert a naptárukban használtak szökőhetet és szökőnapot is. De ha felnéztek éjszaka az égre és mivel nem volt sem távcsövük sem pedig bármilyen modernnek nevezhető műszerük a pontos helymeghatározáshoz, így ez már elég volt, hogy le tudják jegyezni a maguk agyagtáblájára azt, amit az égen látnak. És bár tisztában voltak vele, hogy változik a nappal és az éjszaka hossza az év során, egy napot két tizenkét órás félre osztottak, ebből jön a 24 órás napunk, 60 perces órákkal, mert az átszámítás így volt számukra a legkönnyebb. De nem csupán a Napot vizsgálták, hanem a Holdat is, a bolygók mozgását, üstökösöket és minden egyebet amivel számoltak. Azt gondolom, ez a tömör lényege a hatvanas számrendszernek és annak, ahogyan az időt számoljuk. Persze ez így nem pontos, de akit érdekel, az nézzen utána a Gergely naptárra való átállásnak, illetve annak, hogy az atomórákat folyamatosan utána kell állítani a Föld Nap körüli keringése miatti eltérésnek (plusz az űrben keringő atomórákra ható kisebb gravitáció miatti különbözetnek), valamint hogy a jövőben is szökőnapokat kell majd beiktatni, hogy tartani tudjuk a pontosságot.

IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE,

hogy elküldhessük neked a legjobb cikkeinket

*heti egy e-mailt fogunk küldeni

Még több Liked.hu

Továbbiak betöltése Betöltés...Nincs több bejegyzés.