Az archeológia egy lenyűgöző tudomány, ami betekintést enged a múltba, és feltárja őseink titkait. Azonban néha a régészek olyan furcsa leletekre bukkannak, amelyek megfejtése komoly kihívást jelent.
Ezek a rejtélyes tárgyak elgondolkodtatnak minket, és arra késztetnek, hogy újragondoljuk a múltbeli civilizációk tudását és technológiáját.
1. A Szakkarai madár
A 19. század végén Szakkarában találták ezt a fából készült madárfigurát, ami az ókori Egyiptomból származik. A szakértők nem tudnak megegyezni a pontos funkcióját illetően. A repülőgéphez hasonlító szerkezete miatt egyesek úgy gondolják, hogy ez egy ősi egyiptomi repülőgépmodell lehet. Több prototípust is építettek a teszteléshez, de az eredmények nem egyértelműek. Mások úgy vélik, hogy a Szakkarai madár csupán egy gyerekjáték.
2. Ősi „repülők”
Egy másik rejtélyes lelet Kolumbiából származik. Ez egy 500 körülre datált, aranyból készült, precízen kidolgozott tárgy. Vajon egy állatot ábrázol, vagy egy bonyolult repülőgépmodell? Ez a „csecsebecse” alaposan megnehezítette az archeológusok dolgát.
3. A bagdadi „elem”
Az elemeket modern találmánynak gondoljuk, de vajon létezhettek már az ősidőkben is? A bagdadi „elemet” az 1930-as évek végén Wilhelm König német archeológus fedezte fel Irakban. Külsőre egy agyagedénynek tűnik, de ha belenézünk, egy feltekert rézlapot találunk benne, vasrúddal. Ez a szerkezet képes elektromosságot termelni, bár csak nagyon kis teljesítményt. A működéshez csupán egy gyenge ecetsavas oldatot kell az edénybe önteni. A sav reakcióba lép a rézzel és a vassal, így elektromos áram keletkezik. Wilhelm König úgy gondolta, hogy a savval vagy lúggal feltöltött bagdadi „elem” (pontosabban galvanikus elem) egy voltos feszültséget tudott létrehozni. König ezután alaposabban áttanulmányozta az iraki Nemzeti Múzeum gyűjteményét, és lenyűgözték a Kr. e. 2500-ból származó ezüstözött rézvázák. König elmélete szerint az edényekre elektrolízissel vitték fel az ezüstöt.
4. A Patom kráter
Ez a mészkőből álló furcsaság úgy néz ki, mintha emberi kéz alkotta volna, de valószínűleg a természet műve. Legalábbis ez az elmélet. Senki sem tudja biztosan, hogyan keletkezett a kráter (még UFO-kkal kapcsolatos hipotézisek is léteznek). A kráter átmérője 160 méter, magassága 40 méter. A Patom folyóról kapta a nevét, és az Irkutszki terület Bodajbinszki járásában található. A kráternek van egy másik neve is: „Sasfészek”. A kráter körülbelül 500 éves. 1949-ben fedezte fel Vadim Kolpakov szovjet geológus.
5. A Nazca-geoglifák
A Nazca-geoglifák óriási geometriai és figurális ábrák csoportja a perui Nazca-fennsíkon – 143 rajz és 13 000 vonal és figura egy hatalmas „vászonon”. Kr. e. 500-tól Kr. u. 500-ig készültek. A geoglifák különböző állatokat és növényeket ábrázolnak, emellett sok sávot, háromszöget, trapézt és spirált is találhatunk rajtuk. Azonban még mindig nem találtak egyértelmű magyarázatot arra, hogy miért készültek.
6. A rejtélyes domb
Az Amerikai Egyesült Államokban van egy „Rejtélyes domb” nevű hely New Hampshire-ben. A domb kőbarlangokból áll, amelyek falakkal és mennyezettel ellátott építményekre emlékeztetnek. Vajon ez egy ősi, 4000 évvel ezelőtt az őslakos amerikaiak által épített megalitikus csillagvizsgáló? Vagy egy ennél modernebb építmény? Vannak, akik úgy gondolják, hogy a 19. századból származik. Ijesztő tény, hogy ez a hely Salemben található, a boszorkányokról és üldözőikről híres városban.
7. Az arc a sziklában
Ezt az arcot – vagy ami annak tűnik – 2008-ban fedezték fel véletlenül a kanadai Csendes-óceáni Nemzeti Park rezervátumában, a Riks-szigeten, amikor valaki kajakozott a közelben. Nehéz megmondani, hogy emberi kéz vagy a természeti erők hozták-e létre. Létezik egy elmélet, miszerint a Tseshaht törzs, amely ősidők óta ezen a területen él, közrejátszhatott a mű létrehozásában.
8. Göbekli Tepe
Ez a másik rejtélyes kőépítmény Délkelet-Törökországban található, Göbekli Tepe néven. A neve „Kövér domb”-ot jelent. A német Klaus Schmidt régész fedezte fel az 1990-es években. Körülbelül 11 000 éves. T alakú mészkőoszlopokból áll, és kőkorszaki szerszámokat is találtak a közelében. Valószínűleg a neolitikum előtti vadász-gyűjtögető társadalmak építették, de pontos funkciója a múlt homályába veszett. Biztosan feltételezhető, hogy a Göbekli Tepe építése vallási tevékenységgel kapcsolatos volt. Klaus Schmidt úgy gondolta, hogy rituálékat tartottak itt, és nemrég bizonyítékokat találtak arra is, hogy emberek éltek a helyszínen. Ez az egyik legrégebbi ilyen jellegű építmény a bolygón.
A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK
