15 kérdés, ami mindannyiunk fejében megfordult már, de csak kevesen tudjuk rá a választ

A hódok azért építenek gátat, hogy megvédjék a tavat a ragadozókról (prérifarkasok, farkasok és medvék), illetve télen könnyen hozzáférjenek a számukra szükséges élelemhez. Érdekesség, hogy a hódok legtöbbször éjjel dolgoznak, és nagyon ügyes építészek: a sarat és a köveket az elülső mancsaikkal, míg a rönköket például a fogaikkal vonszolják a kívánt helyre.

A gátak hossza általában nem haladja meg a 100 métert, de 2007-ben egy kanadai műhold rögzítette a világ leghosszabb - 850 méteres - hódgátját.

Észak- és Dél-Amerikában, Dél-Afrikában, Ausztráliában, Oroszországban és Európa egyes országaiban is találkozhatunk ezzel a furcsa hagyománnyal, melynek nincs egyértelmű célja.

Vannak, akik pusztán huligán hajlamokból követik el, mások egyfajta rítusként, például a tanév végének vagy egy házasságnak, esetleg egy elvesztett szerettüknek a jeleként, de például a katonaságban is előszeretettel használják, amikor a férfiakat hazaengedik a kötelező szolgálatról.

Botanikai szempontból bogyós gyümölcsnek nevezünk minden olyan gyümölcsöt, aminek héja, lédús közepe és sűrű magjai vannak. A mindennapi életben azonban ezt a kifejezést legtöbbször az apró gyümölcsökre, például a ribizlire vagy az eperre használjuk, pedig kétségkívül a görögdinnye is ilyen.

Nem minden medve, csupán néhány - például a barna és jeges - alszik téliálmot. Ezek az állatok elsősorban növényi táplálékkal (bogyók, makk, diófélék, gyökerek, gumók) táplálkoznak, és a havas évszakban rendkívül nehéz ilyet találni, ezért a medvék az evolúció során megtanultak hibernálni.

Egyébként egy barna medve a hosszú alvás előtt körülbelül 180 kg zsírt szed magára, amiből nagyjából 100 kg-ot el is veszít minden téli álom során. Azok a medvék, amik délen élnek, ahol enyhe a tél és kevés a hó, azok nem hibernálják magukat.

A farkasok valójában nem üvöltenek teliholdkor, illetve az üvöltésüknek nincs köze a holdfázishoz. A farkasok ezt a közvetlen kommunikáció eszközeként használják, melynek segítségével nagy távolságról is képesek kommunikálni. Az üvöltéssel tudnak tájékoztatni másokat a pontos helyükről, egy veszélyes ragadozóról vagy épp elejtésre váró zsákmányról.

A teliholdas farkasüvöltés mítosza valószínűleg az ősidőkben keletkezett, amikor az embereknek nem volt fényforrásuk, hogy éjszaka is megfigyelhessék a természetet, ezért csak akkor volt erre lehetőségük, amikor a telihold bevilágította a tájat.

A halál hurok egy olyan manőver a műrepülésben, amikor a pilóta síkban történő haladást egy hirtelen függőleges irányban haladó hurokkal szakít meg, majd folytat, mintha mi sem történt volna.

Azért hívják ezt a repülés világában "halál-huroknak", mivel sokáig ez a manőver csak papíron létezett, de a gyakorlatban nem hajtották végre, mert túl veszélyesnek gondolták.

A Vörös könyv a ritka és veszélyeztetett állatok, növények és gombák listája, nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon. 1949-ben a Nemzetközi Természetvédelmi Unió létrehozta a ritka fajokkal foglalkozó bizottságot, aminek a feladata az volt, hogy összegyűjtse a világ legveszélyeztetettebb állat- és növényfajait. Peter Scott, a bizottság elnöke javasolta, hogy a listát nevezzék vörös könyvnek, mivel egyértelmű, hogy a piros szín a veszélyt szimbolizálja.

A perisztaltika vagy bélmozgás tulajdonképpen hullámszerű izomösszehúzódások sorozata, mely az ételt az emésztőrendszerbe mozgatja. Ez normál esetben nem jár jól hallható hanghatásokkal, azonban a folyamat étel nélkül is megtörténik, vagyis amikor éhesek vagyunk - ilyen esetben viszont az üres belek már rendkívül hangos izomösszehúzódásokat tudnak produkálni. Ez egy teljesen természetes jelenség.

A felhők lényegében apró vízcseppek és/vagy jégkristályok. Érdemes megjegyezni, hogy a vízgőz nem a felhők fő alkotóeleme, szóval jogosan merül fel a kérdés, hogy ha a felhők vízből vannak, akkor miért nem esnek le a földre?

A NASA véleménye szerint ennek két fő oka van: a vízcseppek mérete és a szél. A felhőkben lévő vízcseppek mérete hihetetlenül kicsi - maximum 1 mikrométer nagyságúak. Tulajdonképpen folyamatosan esnek, csak épp hihetetlenül lassan. A zuhanásukat ráadásul a föld felől felszálló légáramlatok is lassítják. Amikor azonban a részecskék tömege elér egy bizonyos szintet, a légáramlatok okozta emelkedés már többé nem hat rájuk, melynek végeredményeként csapadékként zuhannak a földre.

A volt Szovjetunió és Kelet-Európa számos területein szokás volt, hogy az emberek minden tavasszal oltott mész, kréta és víz keverékével festik be a fák alsó részét, körülbelül 1 méteres magasságban. Számos oka van annak, hogy ezt csinálták, illetve annak is, hogy sok helyen még mindig csinálják.

Először is a legfőbb ok a régi időkről megmaradt hagyomány, másodszor a meszelés megvédi a fákat a gombáktól és a baktériumoktól.

A legtöbb denevér rovarokkal táplálkozik, de vannak fajok, melyek szívesen fogyasztanak gyümölcsöt, nektárt vagy épp virágport. Vannak olyan denevérek is, melyek halat, békát és apróbb emlősöket is elejtenek.

Az egész világon egyébként csak 3 olyan denevérfaj létezik, amik kizárólag emlősök, illetve néha alvó emberek vérével táplálkozik, ezek tulajdonképpen vámpírok és Közép- illetve Dél-Amerika trópusi és szubtrópusi régióiban élnek.

A csillagok pislákolását a turbulens légkör különböző rétegein keresztül történő fényáteresztés okozza. Egyébként a villódzás mindig látványosabb a láthatár, mint a zenit (közvetlenül a fejünk fölött) közelében, mivel a láthatár közelében lévő csillagok fényének a légkör vastagabb rétegén kell áthatolnia.

Az ember általában akkor pirul el, amikor erős érzelmeket él át, például, amikor dühös, aggódik, zavarban van, vagy épp szégyelli magát. Ilyen esetekben bekapcsol a szimpatikus idegrendszer, melynek hatására felgyorsul a szívverés és a légzés, a pupillák pedig kitágulnak, akárcsak az erek, melyek hatására az arcbőrünk színe elváltozik, kipirosodik.

Nyáron a méhek virágnektárt gyűjtenek, amiből mézet állítanak elő. Erre a mézre azért van szükségük, hogy ételhez jussanak télen, amikor nem tudnak rendes ételt szerezni. A méz ideális a méhek számára, mivel tele van tápanyagokkal, és sok energiát is ad, mivel rengeteg cukrot tartalmaz.

Egy hatalmas vashajónak a józan ész szerint el kellene süllyednie, hiszen nehezebb a víznél. A valóságban azonban itt lép életbe az Arkhimédész által megfogalmazott fizikai törvény, mely kimondja, hogy a test által kiszorított folyadék súlyával megegyező felhajtóerő hat bármely folyadékba merített testre.

Azt is meg kell jegyezni, hogy egy hajó átlagos sűrűsége kisebb, mint a víz sűrűsége, mivel a térfogatának nagy része levegő. Gyakorlatilag tehát minél inkább elsüllyed egy hajó (amikor meg van pakolva), annál erősebb felhajtóerő hat rá.