10 sokkoló tény, amit nem akarunk tudni Kolumbusz Kristófról

1492. október 12-én Kristóf Kolumbusz partra szállt Amerikában, és elnyerte a nagy hódítónak járó dicsőséget. Utazásairól könyveket írnak, filmeket forgatnak, az Egyesült Államokban és Spanyolországban pedig állami ünnepeket tartanak a tiszteletére.

De vajon megérdemli ezt a tiszteletet? Ez egy vitatott kérdés. Még a kortársai is szörnyetegnek tartották Kolumbuszt – és abban a kegyetlen korban valami igazán borzalmasat kellett tenni ahhoz, hogy kiérdemelje ezt a véleményt.

A „nagy felfedező” történelmének lapjai vérrel íródtak – és nem, nem túlzunk. Mark Oliver feltárta Kolumbusz Kristóf valódi történetét – amivel ha megismerkedünk, inkább vérszomjas, erkölcstelen szadista pszichopatának fogjuk látni, mintsem nagyszerű kalandornak.

10. Kolumbusz levágta az őslakosok kezét, ha nem vittek neki elég aranyat.

Miután elérte az Újvilágot, Kolumbusz levelet írt a spanyol uralkodóknak, végtelen aranyat és rabszolgákat ígérve neki – és szándékában állt betartani az ígéretét, még ha ennek népírtás is volt az ára. Elkezdte összegyűjteni az őslakosokat, hogy egyeseket rabszolgákként küldjön Spanyolországba (a fele sem élte túl az utazást), másokat pedig aranyat gyűjteni küldött. A békés arawak törzs minden 14 év feletti tagját munkára fogták Haiti azon a részén, ahol Kolumbusz úgy gondolta, hogy hatalmas aranylelőhelyek rejtőznek.

Azok az őslakosok, akik elegendő aranyat hoztak, rézjelvényt kaptak, ami az életben maradáshoz szükséges jogot szimbolizálta. Akiket jelvény nélkül kaptak el, azoknak levágták a kezüket, és hagyták őket elvérezni. Haitiban alig volt arany – ami azt jelentette, hogy Kolumbusz követelményeit lehetetlen volt teljesíteni. A legtöbb őslakos megpróbált elmenekülni, de a spanyolok kutyákkal üldözték őket, és mindenkit megöltek, akit találtak.

9. Kolumbusz tengerészei az emberek megölésével tesztelték a kardjuk pengéjének élességét.

„Szemeim olyan tetteket láttak, amelyek idegenek az emberi természetettől, és most remegek, miközben írok” – írta haza Bartolomé de las Casas atya, aki csatlakozott Kolumbusz expedíciójához. Tanúja volt a spanyolok őslakosok ellen elkövetett borzalmas mészárlásának, és amit leírt, az ijesztőbb volt, mint bármilyen horrorfilm.

Bartolomé beszámolója szerint Kolumbusz emberei élő embereken tesztelték a kardjaik élességét: összegyűjtötték az őslakosokat, és csonkították őket. „Időtöltésként” – írta – a spanyolok fogadásokat kötöttek arra, hogy ki tud kettévágni egy embert, vagy ki levágni a fejét egyetlen csapással. És nem csak a felnőtteket gyilkolták.

8. Kolumbusz a saját legénységét is kínozta.

Miután Kolumbusz az Újvilágban rekedt, és élelmiszerhiánnyal szembesült, elkezdte éhezteti az embereit. A hajók rakterei tele voltak ugyan élelemmel, de a „nagy hódító” nem osztotta meg az élelmiszert a spanyol telepesekkel, még akkor sem, amikor elkezdtek éhenhalni. Ehelyett Kolumbusz szigorú szabályokat vezetett be, azzal fenyegetve, hogy felakaszt bárkit, aki csak egy falat kenyeret is ellop. A valós büntetések azonban gyakran még ennél is kegyetlenebbek voltak. Amikor egy inas halat lopott az egyik hajóról, Kolumbusz levágta a kezét és kiakasztotta a bűntett helyszínén. Egy másik fiút, akit gabona lopásán kaptak, megkorbácsolták, levágták a füleit és az orrát, majd bilincsbe verték, és eladták rabszolgának.

Kolumbusz még azokat is megkínozta, akik a saját pénzükből vásároltak élelmiszert: egy tucatnyi spanyolt megkötöztek és nyilvánosan megostoroztak, amiért sertést és kenyeret vásároltak. Bűnük az volt – jelentette ki Kolumbusz -, hogy „engedély nélkül vásároltak és adták át az aranyat”. Mire Kolumbusz elindult, az embereinek fele éhen halt. Ő maga azonban meglehetősen kövér maradt, és gondosan ügyelt arra, hogy a raktárai mindig tele legyenek élelemmel.

7. Kolumbusz megcsonkította és megalázta a spanyol nőket.

Ha egy spanyol nő nem tetszett Kolumbusznak, nem csak megkorbácsolta vagy felakasztotta; büntetései közé tartozott a nyilvános megalázás is. Konkrétan elrendelte, hogy a nőt meztelenre vetkőztessék, öszvérre ültessék, és körbehajtsák a városban. Kolumbusz csapata legalább háromszor csinált ilyet. Az elsőt Kolumbusz Kristóf saját maga ítélt el, mivel a nő „hamisan állította, hogy terhes” – ezért a „bűnözőt” meztelenül vonultatták végig az utcákon.

Kolumbusz testvére, Bartolomeo nem sokkal később követte ezt a példát, amikor a nő egy egyszerű tanonc fiainak nevezte őket (ez egyébként így igaz, nem tévedett). A nyilvános megaláztatás után elrendelte, hogy vágják ki a nő nyelvét. Kristóf el volt ragadtatva – nyilvánosan gratulált Bartoloménak, amiért megvédte a család jó hírnevét. Egy másik hivatalnok ugyanezt tette egy Teresa de Vaeca nevű nővel – mert kiderült, hogy a nőnek viszonya volt valakivel, miközben együtt voltak.

6. Eladta a gyermekeket.

Amikor Kolumbusz rájött, hogy a prostitúcióból több pénzt lehet keresni, mint a földművelésből, női rabszolgákból álló csoportot verbuvált. A nőket nem kérdezték meg arról, hogy részt akarnak-e venni ebben az újfajta „üzletben” – és ha már itt tartunk, nem is mindig felnőttekről volt szó. Kolumbusz szerint a legjövedelmezőbbek a kislányok voltak. Azt írta, hogy „kilenc és tíz éves kor közöttiek voltak a legkeresettebbek”.

5. Kolumbusz hazudott, hogy ő volt az első, aki megpillantotta a szárazföldet.

A „nagy felfedező” nemcsak ölt, mészárolt és erőszakoskodott, miután korlátlan hatalomhoz jutott. Néha „apró dolgokban” is hazudott, hogy kielégítse önbecsülését. A expedíció elindulása előtt a spanyol király és királynő életjáradékot ígért annak, aki először pillantja meg a szárazföldet, ezért a csapat tagjai éjjel-nappal a horizontot kémlelték. A szárazföldet először Rodrigo de Triana nevű matróz pillantotta meg körülbelül hajnali kettőkor.

Azonban Spanyolországba való visszatérése után Kolumbusz kijelentette, hogy már előző este észrevett egy „gyertyához hasonló” fényt. Bár nem szólt erről a csapatának, úgy gondolta, hogy az életjáradék neki jár, Rodrigo de Triana pedig semmi. Kolumbusz vezette az expedíciót, ezért nem volt különösebben szüksége pénzre. Kortársak beszámolói szerint egyszerűen csak dicsekedni akart azzal, hogy ő volt az első, aki megpillantotta a szárazföldet. Saját hiúsága miatt ellopta az egyik emberétől az életjáradékot és helyet csinált magának a történelemkönyvekben.

4. Kolumbusz feldarabolta az embereket és a maradványaikat az utcákon mutatta be.

A békés arawak őslakosok, akiket megcsonkítottak, kutyákkal martak szét és prostitúcióra kényszerítettek, végül elhatározták, hogy ellenállnak és fellázadnak. Sajnos nem volt esélyük a lovas spanyolokkal szemben, akik puskákkal és kardokkal voltak felfegyverkezve, ezért a felkelést meglehetősen gyorsan leverték. Kolumbusz és emberei felakasztottak néhány őslakost, másokat rabszolgasorba kényszerítettek, és néhányat elevenen elégettek. Hogy hangsúlyozzák hatalmukat, a spanyolok feldarabolták a megöltek holttesteit és végigvitték őket az őslakos települések utcáin. Ez volt az üzenet: bárki, aki megpróbál szembeszállni Kolumbusszal, ugyanezt a sorsot fogja elszenvedni.

3. Úgy tett, mintha Isten lenne, hogy rávegye a bennszülötteket, hogy dolgozzanak neki.

Amikor az őslakosok rájöttek, hogy nem tudják megölni Kolumbuszt, elhatározták, hogy kiéheztetik a csapatát. A spanyolok egyedül nem tudtak volna életben maradni az Újvilágban, Kolumbusz csak az őslakosok által hozott élelemre támaszkodhatott. A Jamaicán élő törzsek úgy döntöttek, hogy abbahagyják a hódítók ellátását, abban a reményben, hogy így azok majd elmennek. Kolumbusz azonban csalással arra kényszerítette őket, hogy mondjanak le tervükről – Isteni erővel dicsekedett. Csillagászati táblázat segítségével kiszámolta a következő holdfogyatkozás időpontját. Ezután, a fogyatkozás beállta előtt néhány perccel Kolumbusz kijelentette az őslakosoknak, hogy Isten haragszik rájuk, és hogy a Hold most lángra fog lobbanni a haragtól.

2. Az arawakok tömeges öngyilkosságot követtek el, csakhogy ne maradjanak Kolumbusz uralma alatt.

Mivel nem tudtak elmenekülni Kolumbusz elől, a haiti arawakok egyszerűen megadták magukat. Úgy gondolták, hogy a halál elkerülhetetlen, és ez az egyetlen reményük, hogy megszabaduljanak a fájdalomtól és a szenvedéstől, ami a spanyolok kezében vár rájuk. Az őslakosok tömeges öngyilkosságokat kezdtek elkövetni. Egész közösségek gyűltek össze, hogy véget vessenek az életüknek, néha 100 fős csoportokban. Az anyák megmérgezték a gyermekeiket, hogy békés halált adjanak nekik, a fiatal nők pedig megesküdtek, hogy nem fognak több gyermeket szülni. Pedro de Córdova, az egyik spanyol telepes hazatérve írta: „Sok terhes asszony valami olyat vett be, ami vetélést okozott. Mások a szülés után saját kezükkel ölték meg a csecsemőiket, hogy ne hagyják őket az elnyomó rabszolgaságban felnevelkedni.” A tömeges öngyilkosságok csúcspontján mindössze két év alatt 250 000 haiti őslakos halt meg.

1. Kolumbusz hozta be a szifiliszt Európába.

Kolumbusz milliókat ölt meg az őslakosok közül – de közvetve felelős továbbá millió honfitársának a pusztulásáért. A hódítók csapata nemcsak rabszolgákat, de szifiliszt is hozott magával, amikor visszatért az Újvilágból. A szifilisz első európai fellángolása 1495-ben történt, nem sokkal a expedíció visszatérése után. Minden jel arra utal, hogy Kolumbusz és emberei a prostitúcióra kényszerített fiatal rabszolgákkal együtt hozták be a betegséget. A legénység néhány tagja ezután harcba szállt az olaszokkal, így a szifilisz az egész kontinensen elterjedt, globális pusztulást okozva. Csak a betegség első fellángolása több mint öt millió európai ember életét követelte.

A halottak közé sorolható maga Kolumbusz Kristóf is. 1506-ban halt meg, miután hosszú évekig küzdött egy hosszan tartó és súlyos betegséggel, amit az Újvilágba tett utolsó utazása során kapott el. Akkoriban köszvénynek gondolták, de manapság a legtöbb kutató úgy gondolja, hogy Kolumbusz Reiter-betegségben szenvedett – ez egy lábízületeket érintő gyulladás, amit húgyúti, nemi vagy bélfertőzés okoz. Egyes tudósok azonban úgy vélik, hogy a szifilisz ölte meg őt is.