Az ókori Rómában és Görögországban nőnek lenni egészen más volt, mint manapság. Számos dolog, amit ma természetesnek veszünk, akkoriban még nem létezett. Ez nem csupán a jogokra és a szabadságokra vonatkozik, de a mindennapi élet apró-cseprő dolgaira is.
A Liked.hu alaposan beleásta magát a múltba, és rengeteg érdekességet tárt fel, hogy jobban megértsük, milyen volt egy nő élete az ókori világban.
Sokat kellett dolgozni
Az ókori Rómában, Augustus császár uralkodása alatt a nők élete, főleg az alsóbb osztályokban, korántsem volt irigylésre méltó. Míg a felsőbb osztálybeli hölgyeket jobban korlátozták a mozgásukban, addig az alsóbb osztálybeli nőknek keményebben is kellett dolgozniuk, sokszor besegítve a mezőgazdasági munkákba is.
A városokban élő lányok igyekeztek munkát találni. Lehettek bábaasszonyok, ápolók, fodrászok, varrónők, színésznők, pincérek, szakácsok, de akár táncosként vagy zsonglőrként is szórakoztatták a rómaiakat. A felsőbb osztálybeli nők ezzel szemben a háztartás vezetésére összpontosítottak.
A menstruáció idején kreatívnak kellett lenni
Feltételezések szerint az ókori lányoknak nem volt olyan gyakran menstruációjuk, mint a mai nőknek, ami valószínűleg az étrendjüknek volt köszönhető. Mindazonáltal a római és görög nők bőséges vérzést reméltek, mert attól tartottak, hogy ha a vér a testükben marad, megbetegszenek.
A menstruáció idején a nők általában otthon maradtak, és vattapamacsot, gyapjúfonalat vagy rongyokat tettek a lábaik közé, amiket később kimosva újrahasználtak. Tudósok úgy gondolják, hogy ezen kívül subligaculumot, azaz egyfajta ágyékkötőt is viseltek.
Három napra el lehetett menekülni a férj elől
Az ókori római jog háromféle házassági formát ismert. A confarreatio a patríciusok, azaz a felső osztálybeli rómaiak házassága volt. A coemptio a házasság „vásárlás” volt.
A harmadik típus pedig a „szokásjog alapján” kötött házasság volt: ha egy nő egy évig megszakítás nélkül a férje házában élt, az törvényes feleségnek számított. Ez utóbbi házassági formában a nőknek évente egyszer, három napra el lehetett menekülniük a férjük elől, és ez idő alatt nem számítottak a feleségeiknek.
Ahhoz, hogy beszélhess, el kellett menni a fürdőbe
Más ókori városokhoz képest az ókori Rómában a higiénia meglehetősen magas szintű volt. A város jól kiépített szennyvízelvezető rendszerrel rendelkezett. A nyilvános illemhelyek és fürdők lehetővé tették a rómaiak számára, hogy elkerüljék a rossz szagokat, de kockázatot is hordoztak magukban: a nyilvános létesítmények kiváló helyszínt jelenttetek a különféle betegségek elkapására. Ezért a római nőknek óvatosnak kellett lenniük, amikor a nyilvános fürdőbe mentek.
Volt ennek azonban egy pozitív oldala is. A fürdők egyfajta találkozóhelyek voltak. A római nők azért jártak oda, hogy szocializálódjanak, verset hallgassanak és férfiakkal találkozzanak. Bár Rómában nem volt jellemző, hogy a férfiak és a nők együtt fürödjenek, később Ágoston püspök külön megtiltotta a nőknek, hogy meztelenül fürödjenek. A római nők ezért még a fürdőben is egyfajta tógát viseltek.
A szoptatást rossz szemmel nézték
A tehetős római nők nem szoptatták a saját gyermekeiket. A csecsemőket dajkára bízták. Soranus, a kor befolyásos orvosa azt tanácsolta, hogy az anya a szülés után túl kimerült a szoptatáshoz. Úgy gondolta, hogy egy görög dajka a tejjel együtt a nyelvtudását is átadhatja a kisgyermeknek.
Nagyon korán kellett férjhez menned
A római nők átlagosan 12 és 20 éves kor között mentek férjhez, de a nemes származásúak még ennél is hamarabb. A régi római jog szerint a családfő a legidősebb férfi volt, akinek abszolút hatalma volt a gyermekei felett. Ő döntött a lányok és fiúk házasságáról is, jóval azelőtt, hogy azok nagykorúak lettek volna. Egy lány azonban elutasíthatta a házasságot, ha bizonyította, hogy a leendő férj rosszindulatú.
Míg a görög nők gyakran hordtak hosszú, hullámos hajat, a férjezett római nők kontyot viseltek. Az ókori Görögországban az összenőtt szemöldök is vonzónak számított. Ezenkívül Helenét, Trója szépségét meglehetősen világos bőrűnek írták le. A görög mitológia szerint ő volt Görögország legszebb asszonya, így nem meglepő, hogy a külseje megfelelt a kor szépségideáljának.
A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK
