Az evolúciója során az emberi test egyes részei elvesztették eredeti funkciójukat, és manapság alig észlelhetőek.
A híresen fölöslegessé vált vakbél és farokcsont mellett léteznek más „múltbéli” maradványok is. Ma ezekről fogunk beszélni.
1. Arrector pili

Ez a latin név azokat az izomszálakat jelöli, amelyek a „libabőr” kialakulásáért felelősek.
Az Arrector pili hidegre, félelemre és más stresszfaktorokra adott összehúzódása felemeli a szőrszálakat, és létrehozza a „libabőr” effektust.
Őseinknél ezek az izmok aktívan részt vettek a hőszigetelésben.
A levegő beszorult a kiemelkedő szőrszálak közé, segítve a testnek hosszabb ideig megőrizni a hőt. Az állatoknál ezek az izmok védelmi funkciót is betöltöttek – a felborzolt szőrzettel nagyobbnak és félelmetesebbnek tűntek.
Manapság már nincs szükség az Arrector pili izmokra, köszönhetően a fűtésnek és a meleg ruházatnak.
2. Fülmozgató izmok
Kevesen tudják, de a fölöslegessé vált emberi szervek közé részben a fül is tartozik (igaz, csak az izmok miatt).
Természetesen ritkán találkozunk olyan emberrel, aki képes mozgatni a füleit. Manapság ez a múltbéli maradvány csak a lakosság körülbelül 10%-ában maradt fenn.
Őseink aktívan használták a fülmozgató izmokat a hangok jobb befogására és a közelgő veszély korai észlelésére.
A fülmozgás az érzelmek kifejezésében is segít, amit valószínűleg megfigyeltél már például kutyáknál és macskáknál.
3. Bölcsességfogak
Ezek az egyik legkellemetlenebb maradványszervek, amelyeket őseinktől örököltünk.
A legtöbb ember fájdalmat és kellemetlenséget tapasztal a bölcsességfogak kibújásakor.
Régen az erős állkapocs és a nagy fogak szükségesek voltak a durva ételek (nyers hús, durva növények, kemény ételrészecskék stb.) megrágásához.
Az evolúció során azonban az állkapcsunk és a fogaink kisebbek és szerényebbek lettek. Az emberek megtanultak ételt főzni, gabonát termeszteni és háziállatokat tenyészteni. Ezért a bölcsességfogak elvesztették eredeti funkciójukat, és feleslegessé váltak.
4. Hosszú tenyéri izom
Ezt az izmot is maradványszervnek tartják, bár egyes embereknél teljesen hiányzik.
Hogyan ellenőrizheted, hogy van-e?
Ehhez tedd a csuklód hátsó részét egy sima felületre. Érintsd össze a hüvelykujjadat a kisujjaddal. Ha dudort tapasztalsz a duzzadt izom miatt, akkor ritka maradványszervvel rendelkezel.

Régen ez az izom segített formálni a megragadó végtagokat és ügyesen mászni a fákon.
Amikor őseink elkezdtek két lábon járni, ez az izom fokozatosan elsorvadt.
5. Piramis izom
A jól ismert vakbélnek, mint rudimentális szervnek, kiderül, hogy van egy hasonlóan „felesleges szomszédja” – a gúla alakú izom. Külsőleg egy kis izomszövetből álló háromszögre emlékeztet, amely a has alsó részén helyezkedik el. Az emberek körülbelül 20%-a eleve nélküle születik. De vannak olyanok is, akiknek kettő is van.
A piramis izom semmilyen módon nem befolyásolja az ember hasüregének működését. Fontos szerepet játszik az erszényes állatoknál (körülveszi a kölykök hordozására szolgáló erszényt).
6. Epicanthus
Ez a maradványszerv a felső szemhéj fölött lógó bőrrész. Leggyakrabban a mongoloid rassz képviselőinél fordul elő.

Jelenleg nincs egyértelmű konszenzus arról, hogy hogyan alakult ki ez a redő.
Az egyik hipotézis szerint a zord hideg éghajlathoz való alkalmazkodásként jelent meg. A redő védte a szemet az erős széltől, a portól és a hófödte tájak vakító fényétől.
Később fokozatosan, az élőhely megváltozásával és a napszemüveg megjelenésével ez a redő feleslegessé vált.
7. Vomeronasalis szerv
Ez a szaglórendszer egy része az emberek és az állatok szervezetében, amely fontos szerepet játszik a szexuális viselkedés kialakulásában.
Az emberben ez egy olyan szervként alakult ki, amely felismeri és értékeli a feromonokat. Ma az állatok ezen elv alapján találnak párt maguknak.
A társas interakció fejlődésével az embereknél eltűnt az a szükséglet, hogy a szag alapján keressék meg a párjukat.
Ugyanakkor a vomeronazális szerv még mindig megtalálható az ember légzőrendszerében, de nagyon gyengén fejlett, és nem rendeltetésszerűen használjuk.
8. Harmadik szemhéj
A harmadik szemhéjat egy félhold alakú redőnek nevezzük, amely valójában egy féláteresztő hártya volt. A hüllőknél, madaraknál és az ember őseinél ez a testrész fontos feladatot töltött be – nedvesítette a szemet, védte a portól és a széltől.
Azonban az élőhelyi körülmények megváltozásával ez a redő feleslegessé vált. Jelentősen lecsökkent a mérete, és a szemzugban egy nyálkahártya-pontként maradt fenn. Funkcióit ma már a felső és alsó szemhéj látja el.
9. Morgagni-féle rekeszek a gégében
Ez a maradványszerv a gége jobb és bal oldalán található zsákszerű mélyedés, a hangszálak között.
Ezek a rekeszek a rezonáns hangzás létrehozását szolgálják.
Egyes elméletek szerint az őseinknek a Morgagni-féle rekeszekre volt szükségük bizonyos hangok létrehozásához, és védelmi funkciót is betöltöttek.
10. Férfi mellbimbók
A férfiak mellbimbói néha gúnyolódás és viccek forrása lehetnek. Egyes szkeptikusok kétségbe vonják az evolúciós elméletet, és felteszik a kérdést: „Ha a férfiaknak vannak a mellbimbói, akkor lehet, hogy ők csak a nők leszármazottai?”
Természetesen ez nem így van. Egyszerűen arról van szó, hogy az embrió korai fejlődési szakaszában mindenkinek van mellbimbója, és egy bizonyos pontig a magzat nemi szempontból semlegesnek tekinthető (a fiúk és a lányok nemi szervei azonosak).
Idővel bekövetkezik a hormonális robbanás, és a tesztoszteron elindítja a nemi szervek férfiassá alakulását. Azonban a mellbimbók kialakulása már jóval ezen fázis előtt elkezdődik. Ezért a férfiak mellbimbókkal születnek.
Meglepő módon a férfi mell is képes tejet termelni. Természetesen nem olyan mennyiségben, mint a női mell, de mégis. Az orvostudomány történetében ismertek olyan esetek, amikor nemcsak az anya, de az apa is szoptatta a csecsemőt. Ehhez nagy mennyiségű prolaktin hormonra van szükség.
A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK