A különböző országok 17 furcsa szokása, amit nagyon nehezen tudnánk megszokni

A finnek szaunázási kultúrája külföldi szemmel nézve meglehetősen szokatlan: teljesen természetesnek veszik, hogy meztelenül szaunáznak más, ellenkező nemű emberek társaságában. Az sem ritka, hogy a fiatalemberek egyenesen a kedvesük anyja/húga előtt vesznek meztelen gőzfürdőt.

A spanyolok nagyon barátságos emberek, ezért ne csodálkozz, ha egy-egy találkozás alkalmával nem kezet fognak veled vagy megölelnek, hanem ehelyett inkább arcon csókolnak.

A katalánok szeretik otthon fogadni a vendégeiket, ami egy nagyon régi hagyományra nyúlik vissza, melybe az is beletartozik, hogy minden ételt és italt szépen sorjában szolgálnak fel a vendégeknek. Ha például egy forró teára vágyunk, akkor azzal meg kell várnunk az étkezés végét: csak a desszert után fogják elkészíteni nekünk.

Németországban a 18. századra visszanyúló hagyománya van annak, hogy a szomszédok egymást kémlelik, és ha valami olyat látnak, ami nem tetszik nekik, akkor nem megpróbálják felhívni a szomszédok figyelmét az adott problémára, hanem egyből értesítik miatta a hatóságokat.

El tudod képzelni, hogy egy olyan buliba mész, ahol idegenek ölelgetnek? A Németországban nemrégiben népszerűvé vált „félénk partiknak” épp ez a lényegük: az emberek itt terápiás céllal végeznek olyan gyakorlatokat idegen emberekkel, melyeket sok esetben még a hozzánk közelállókkal is csak nehezen tudnánk elképzelni.

Míg a világ nagy részén egyszerűen csak megnyitjuk a csapot és kezet mosunk az áramló víz alatt, addig Franciaországban az emberek egészen más hagyomány szerint mosnak kezet: először belerakják a dugót a lefolyóba, majd feltöltik a csapot vízzel és az ott összegyűlt vízben kezdenek el kezet mosni vagy éppen borotválkozni. A konyhai mosogatást szintén így végzik.

Szeretnéd kideríteni, hogy tényleg franciák dolgoznak-e a francia étterem konyháján? Akkor csak tedd fel nekik a kérdést: „meg vannak mosva ezek a gyümölcsök?!” A francia emberek ugyanis nem bajlódnak a zöldségek és gyümölcsök megmosásával, szüretelés után egyből az ételbe teszik azokat – meg sem fordul a fejükben az ételmérgezés kockázata.

A normál testhőmérséklet hónaljban mérve 35,5-36,9 fok között van, legalábbis idehaza. Franciaországban azonban a helyi orvosok még a 37 fokot is normál testhőmérsékletnek tartják, amit Magyarországon például már hőemelkedésként szoktunk kezelni.

Míg Magyarországon gondosan lekapargatjuk az árcédulát az ajándékokról, addig Görögországban például nagy szokásnak örvend feltüntetni azok árát a csomagoláson és számlával együtt átadni a meglepetést. Nem hencegő céllal persze, hanem mert így könnyebb visszacserélni vagy levásárolni az ajándék árát, ha esetleg az nem tetszik a meglepett személynek.

Görögországban az ortodox egyházak egyáltalán nem ítélik el a fedetlen női kebleket vagy a nadrág alól kilógó térdeket, melyet a világ más részein, így például Magyarországon is az egyházak nemtetszését váltaná ki.

Görögországban nem szokás átadni az ülőhelyeket az idősek és várandós kismamák számára a tömegközlekedésen. Na nem azért persze, mert a görögök bunkók lennének, hanem csak mert egyszerűen ott ez nem szokás – ’aki a gyorsabb, azé a hely’ alapon élik az életüket.

A postai szolgáltatások iránti bizalom az Egyesült Államokban magasabb, mint a világ más országaiban. Az USA-ban élő emberek gondolkodás nélkül küldenek bizalmas dokumentumokat, fontos tárgyakat egymásnak postán, amit például idehaza azért nem szívesen tennénk.

Brazíliában az emberek közötti „pszichológiailag kényelmes” távolság 30-45 cm, míg az Egyesült Államokban vagy Magyarországon ez az érték közel a duplája: 60-91 cm. Nem árt észben tartanunk tehát, hogyha nem szeretnénk barátságtalannak tűnni a brazil ismerőseink előtt, akkor illik fele olyan közeli távolságot tartanunk velük, mint szeretnénk.

A hüvelykujj hegyének kidugása a mutató- és középsőujj között (vagyis a fityisz) idehaza sem ismeretlen jelenség, Brazíliában azonban mégis ez a gesztus a megvetés és a megalázás jele, ha tehát valaki ezt mutatja nekünk az utcán, akkor nem csak szimplán mókázni próbál velünk, valószínűleg jobban tesszük, ha odébb állunk.

Ne lepődj meg, ha evőeszközök nélkül szolgálják fel a vacsorát egy indonéziai nyaralás során. Ott ugyanis nagy hagyománya van annak, hogy nem evőeszközökkel, hanem a saját kezük segítségével fogyasztják el az ételt az emberek. Az étkezőasztalon épp ezért külön kézmosó csészéket szoktak elhelyezni – amiből sok probléma szokott adódni, hiszen a tájékozatlan külföldiek olykor azt hiszik, hogy finom helyi itallal kedveskednek nekik az étteremben.

Indonéziában nem illik minden felszolgált ételt elfogyasztani, az ugyanis tiszteletlenségnek számít. Épp ezért bizonyos mennyiségű ételt a tányér szélén kell hagynunk az étkezés végeztével.

Indonéziában a toalettpapír a szállodák és a drága éttermek kiváltsága, a helyi emberek azonban szimplán csapvizet és a kezüket használják az intim higiéniához.