- ,,Azt tettem, amit mondtál. Te vagy a hibás.”
- Az ember egy ilyen után el fog kezdeni eltávolodni tőled. Nem fogja megköszönni a segítségedet. Épp ellenkezőleg, inkább vesz egy mély levegőt és csak azért is ellenáll. Nagy valószínűséggel azonnal bekapcsol nála az ego és a büszkeség vészjelzése.
- Amikor segítesz, és nem hálálják meg, gyakran haszontalannak érzed a belefeccölt energiát. Mintha az erőfeszítéseid értelmetlenek lennének. Nincs örömérzet, és nem érzed úgy, hogy jó dolgot tettél.
- – Úgy döntöttem, hogy ezt fogom tenni.
- – De hát ezt én javasoltam neked!
- – Nem, ezt én találtam ki.
Mi lehetne ártalmatlanabb dolog, mint tanácsot adni valakinek? De lehet, hogy nem is sejted, milyen következményekkel és buktatókkal járhat az, ha óvatlanul tanácsot adsz valakinek.
Ma megpróbálom összegyűjteni, hogy milyen buktatókkal és csapdákkal járhat egy szimpla tanács, illetve azt is elmondom, hogyan segíthetsz úgy másoknak, hogy közben a saját lelki békédet is megőrizd.
1. csapda: Tanácsot adtál, és rossz eredménye lett
Amikor tanácsot adsz, automatikusan olyan helyzetet teremtesz, amiben könnyedén rád háríthatják a felelősséget a tetteikért.
A tanácsaid miatt pedig ha tetszik, ha nem, felelősséggel tartozol. Ha pedig tanácsadó vagy, és még pénzt is kérsz a tanácsaidért, akkor negatív eredmény esetén biztos lehetsz benne, hogy meg fognak keresni és kérdőre fognak vonni.
2. csapda: Nem kértek tőled tanácsot
Nos, kezdjük azzal, hogy a kéretlen tanácsokat – finoman szólva – senki sem szereti. 😀
3. csapda: Az az átkozott drámaháromszög
Amikor kéretlen tanácsot adsz, akkor a Karpman-féle drámaháromszög szerint a megmentő szerepébe kerülsz, egyfajta függő viszonyba.
Mit jelent megmentőnek lenni? Ez az, amikor látod, hogy a másiknak baja van, valamit meg kellene oldania, és te beleugrasz egy meglehetősen destruktív kapcsolatba.
Előbb-utóbb üldözővé és áldozattá válsz. A kérdés az, hogy mennyi idő múlva. Ez pedig tönkreteszi a kapcsolatokat.
4. csapda: A titkos motivációd
Ez akkor történik, ha azért adtál tanácsot, hogy hálát kapj cserébe. Érdekes, de amikor hálát vársz, az emberek nem hálálkodnak neked, mert érzelmileg érzik, hogy tapsot és dicséretet vársz.
Amikor őszinte, önzetlen módszerekkel segítesz, akkor nem vársz hálát – semleges vagy. Nincs ez a megfoghatatlan feszültség és várakozás, ezért pedig hálásak az emberek.
5. csapda: Jött, hallott és elfelejtett
Egy másik lehetőség az, hogy te jó tanácsot adtál és ez pozitív eredményt hozott, de az illető elfelejtette a közreműködésedet az ügyben.
Vannak belső és külső referenciájú emberek. Emiatt ehet, hogy bár meghallanak egy tanácsot vagy ötletet, amit te adtál, de másnap már biztosak abban, hogy maguktól jött ez az ötletük. Őszintén szólva, az emberek 50%-a ilyen.
Te pedig csak állsz ott azzal az érzéssel, hogy „Mi a fene?!”.
6. csapda: Majmok
A következő veszély az, hogy tanácsot adsz, de nem hajtják végre. És ezért te elkezded magad megvalósítani ezt a tanácsot, belekerülve egy akaratlan szülő-gyermek kapcsolatba. Ha erről a pontról magadra ismersz, akkor most állj meg egy pillanatra és számold össze, hány ilyen majmot akasztottál már magadra – akik tanácsot kértek tőled, majd várták, hogy te mindent megcsinálj helyettük.
Összefoglalva: ha látod, hogy valakinek segítségre van szüksége, akkor sokszor gondold meg, mielőtt odamész hozzá a megoldással.
Ideális esetben pedig csak akkor adj tanácsot, ha 1000%-ig biztos vagy benne, hogy az illető valóban tanácsot kér.
Van még egy 7. csapda is: a tanácskérés mögött egy bújtatott támogatási igény is rejtőzhet.
Ugyanez a helyzet a panaszokkal – az emberek azért panaszkodnak, hogy sajnálják őket, ne pedig azt mondják meg nekik, hogyan éljenek.
Ahhoz, hogy minél jobban képes legyél segíteni az embereknek, anélkül, hogy belebonyolódnál mások felelősségébe, tanulj meg semleges lenni, és ne a szülő, ne a megmentő, hanem az egyenrangú fél szerepét öltsd magadra.
A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK