12 dolog, amivel úgy manipulálnak minket a gyorséttermek, hogy észre sem vesszük

Gyorsétterem...a hely, ahová ,,papíron" persze egyikünk sem jár, mégis évről-évre növekvő bevétellel és forgalommal szorítják kifelé a piacról a régi, klasszikus értelemben vett éttermeket. Hiába próbálunk meg álszentkedni, ha a gyerek miatt, akkor miatta, ha a munkából fáradtan hazafelé tartva, akkor azért...de néha napján mindannyian betérünk egy-egy hamburgerre, bármennyire is ,,pocsék" (ugye...?) az íze. De vajon miért érzünk ilyen késztetést aziránt, hogy elfogyasszunk egy olyan ételt, amiről a legutóbbi alkalomkor megesküdtünk, hogy soha többet nem eszünk, hiszen egészségtelen, ízetlen, és ráadásul csak pénzkidobás az egész?! A helyzet az, hogy egyáltalán nem véletlenül...🧐


  1. 1 Minden ételnek majdnem ugyanolyan az íze


    Észrevetted már, hogy a legnépszerűbb gyorséttermek ételeinek majdnem ugyanolyan az íze? Nem is véletlenül persze, ezeket az ételeket ugyanis külön szakértői csoport állítja össze, akik pontosan tisztában vannak vele, hogy mit szeretnek az emberek, és mire van igény, (mennyire sós, mennyire édes, mennyire fűszeres) így az ételeket is ezen szempontok alapján állítják össze.

  2. 2 Hamburgerhús, szinte azonnal


    A legnagyobb étteremláncoknak mindösszesen 30 másodpercbe kerül, míg elkészítenek egy húspogácsát. Ennek oka, hogy azokat már előzetesen, a legyártásuk során előkészítették, fűszerezték, majd mélyfagyasztották, melynek okán a gyorséttermekbe érve az alkalmazottaknak már csak gyorsan ki kell sütniük, melyhez ~30 másodperc is elegendő.

  3. 3 Úgy tervezik az ételeket, hogy direkt gyorsan együk őket

    forrás

    Egy másik érdekes trükk, melyet a legnagyobb gyorsétteremláncok előszeretettel alkalmaznak az az, hogy direkt oly módon készítik az ételeiket, hogy azokat ne kelljen sokáig rágnunk. Minél tovább kell rágnunk ugyanis egy ételt, az ember annál elégedetlenebb lesz az adott étellel, és nagy valószínűséggel nem fog még egy adagot enni belőle, míg a gyorséttermek ételei szinte maguktól olvadnak szét a szánkban.

    Ezzel kapcsolatos érdekesség továbbá, hogy egyes kutatások szerint az elhízott emberek átlagosan 12 rágómozgást hajtanak végre, mielőtt lenyelik az adott ételt, míg a vékony emberek ezzel szemben 15-öt. Nem alaptalan tehát az a klasszikus óva intés, hogy ,,jól rágjuk meg az ételt”.

  4. 4 Étvágygerjesztő színvilág


    Kutatások kimutatták, hogy az emberek számára leginkább étvágygerjesztő színek a piros és a sárga. Ennek a két színnek a hatására ugyanis olyan tudatalatti vágyak képződnek bennünk, hogy akkor is éhesnek ítéljük magunkat, ha egyébként nem is feltétlenül vagyunk azok. Éppen ezért persze a legnagyobb gyorsétteremláncok is ezen színek felhasználásával alkották meg logóit, sokszor pedig az éttermek belső kialakításánál is előszeretettel alkalmazzák őket. Egyes szakértők szerint a ketchup és a mustár, pontosabban azok ,,ősidők óta” létező színvilága áll ennek a tudatalatti vágynak a hátterében.

  5. 5 Vásárlásra ösztönzés


    Szintén tudományosan bizonyított az a tény, mely szerint az emberek többsége (~85%) jobban szereti saját maga ,,kézbe venni” a dolgokat és rendelni, mint arra várni, hogy egy pincér jöjjön oda hozzá és ő szolgálja fel neki az ételt.

    Éppen ezért, mivel a gyorséttermek számára rendkívül fontos az alkalmazottak és a vevők közti kommunikáció, a dolgozóikat is úgy tanítják be, hogy ha nem is feltétlenül szándékosan, de ösztönözzék a vevőket a vásárlásra. Ilyen például a klasszikus visszakérdezés: ,,kérsz még valamit?” vagy ,,egy kávét vagy desszertet a rendelés mellé?”.

    Ezen felül a legtöbb étteremlánc külön óva inti a dolgozóikat, hogy a rendelések során ne használjanak egyértelmű negatív szavakat, mint például a ,,nem” és a ,,nincs”. Ennek szintén pszichésen, tudat alatt mutatható ki a sokszor nem azonnali, hanem hosszútávú hatása.

  6. 6 Közepes kóla, nagy rizikó


    Mint minden másnak, annak is jó oka van a gyorséttermekben, hogy nem deciliterben vagy literben vannak meghatározva az üdítők méretei, hanem szavakkal, mint például kicsi-közepes-nagy-extra nagy. Az ok itt is az emberek tudatalattijában keresendő, elvégre ki vágyna a ,,kicsire”, mikor kaphatna ,,nagyot” is helyette? Ezzel szintén (ha nem is szemtől szemben, de) a vásárlásra, a nagyobb menük rendelésére ösztönöznek bennünket, ráadásul ha a rendelés során nem esik konkrétan szó az üdítő méretéről – bár azért jobbára vissza szoktak kérdezni – akkor a pénztáros automatikusan a nagyobb üdítőt pötyögi be a gépbe.

    Az üdítőkkel kapcsolatban további érdekesség a télen-nyáron csurig beléjük töltött elképesztő mennyiségű jég, mely szintén egy nagyon ravasz húzás az étterem részéről, ennek köszönhetően ugyanis az üdítők még a legritkább esetekben sem 0,4 vagy 0,6 literesek, sokszor annak is örülhetünk, ha egy jéggel felhúzott nagy pohárban annyi üdítőt kapunk, mint egy közepes pohár jég nélküli rendelés esetén.

  7. 7 Grill-illúzió


    A húspogácsákon látható grillnyomok okkal kerülnek rá az ételekre, hiszen így még vonzóbbá, még kívánatosabbá teszik azokat. Félreértés azonban ne essék, ezek a nyomok nem sütés közben kerülnek rá a húspogácsákra, hanem még közvetlenül a gyárban, amikor előkészítik őket. Itt adják hozzájuk azokat az extra ízesítőket is, melyeknek köszönhetően meg sem tudjuk különbözteti őket az eredeti, tűzön grillezett változatoktól.

  8. 8 A saláta sem olyan ártatlan, mint első ránézésre


    Számtalan gyorsétterem menüjében találkozhatunk különféle salátákkal, melyek alapjában véve mint tudjuk, rendkívül egészséges ételek. A gyorséttermek esetében azonban ez sem feltétlenül igaz, a náluk kapható salátákat ugyanis további szerekkel kezelik, (például propilén-glikol) melynek hatására azok később indulnak hervadásnak és tovább maradnak ínycsiklandozó, vevőcsalogató állapotban.

    Ezek a szerek persze bizonyítottan biztonságosak, tehát szó sincs arról, hogy veszélyesek lennének az egészségre, ám kétségtelen, hogy például nem ugyanazt a kalóriaszámot kapjuk általuk, mintha mondjuk otthon próbálnánk meg összedobni magunknak egy csirkesalátát, ugyanazokból az alapanyagokból, csak éppen további szerek felhasználása nélkül.

  9. 9 Megfontolt helyválasztás


    Bár legtöbbünknek valószínűleg fel sem tűnt még korábban, a plázákban található gyorséttermek rendre az alsó szinteken kapnak helyet, ez a helyválasztás pedig cseppet sem véletlen.

    A gyorséttermekből kiáramló illatok ugyanis így szabadon terjedhetnek szét az egész pláza területén, melynek következtében a felsőbb szinteken sétálva (és az illatot megérezve) is nemes egyszerűséggel azon kaphatjuk magunkat, hogy megkívántuk kedvenc hamburgerünket vagy szendvicsünket még akkor is, ha esetleg nem is feltétlenül vagyunk éhesek.

  10. 10 A tojás, ami nem csak tojás


    Számos étteremlánc reggeli menüjében találkozhatunk tojásos ételekkel, melyek – habár valódi tojásból, de – sokszor glicerin, dimetil-polisziloxán és egyéb ízfokozó-adalékanyagok felhasználásával készülnek. Éppen ezért ha egy jó omlettet szeretnénk betúrni reggelire, a legjobb ha hazamegyünk, és magunk készítjük el azt.

  11. 11 Ne rendeljünk elvitelre


    A gyorsétterem nem véletlenül gyorsétteremlánc, és nem mondjuk egy kifőzde. Az itt kapható élelmiszerek ugyanis direkt úgy lettek ,,megalkotva”, hogy azok az elkészítésük utáni néhány percben fejtsék ki tökéletes ízvilágukat.

    Egy gyorséttermi sült krumpli például átlag 5 percig bírja, mielőtt veszít az ízéből és szottyadni kezd, míg egy hamburger esetében ez az érték olyan 20 perc körülire tehető. Egy szó, mint száz, ha gyorsétteremben eszünk és az ott hagyott több ezer forintért cserébe tényleg szeretnénk kiélvezni annak minden apró ízét, a legjobb ha ott helyben esszük meg és nem próbáljuk meg hazavinni magunkkal.

    Ez persze megint csak visszavezethető oda, hogy a gyorséttermeknek inkább érdeke az, hogy leüljünk és náluk együk meg a rendelt ételt és ne mondjuk otthon, hiszen így ha az elfogyasztott étel után is éhesek maradunk, nagyobb valószínűséggel szaladunk még oda a kasszához venni egy sajtburgert vagy valami apróságot.

  12. 12 A kóla, ami mégsem az a kóla


    Biztosan nektek is feltűnt már, hogy a gyorséttermekben ivott üdítők egyáltalán nem azok, amelyeket a polcról levéve a boltban is megvásárolhatunk magunknak. Persze az ízük teljesen hasonló, azért mégis könnyen észrevehető, hogy melyik például egy gyorsétterem kólája, és melyik egy boltban vásárolt kóla.

    Ennek egészen egyszerű oka van, a gyorsétteremláncok az italgyártókkal közösen ugyanis direkt olyan ,,szirupokat” és ,,szörpöket” fejlesztettek ki, melyek az étteremben kitöltve még frissebb, még kellemesebb hatást keltenek a vásárlókban. Nem mellesleg pedig a szénsav is jócskán kevesebb bennük, ami pedig annak köszönhető, hogy egyik gyorsétteremláncnak sem érdeke, hogy holmi buborékokkal telítődjön a gyomrunk, mikor telítődhetne például egy 1000 forintos hamburgerrel vagy desszerttel is.

REAGÁLJ A TARTALOMRA EMOJIVAL!

0
Ez igen!
0
Nem tetszik!
0
Vicces
0
Imádnivaló
0
Meglepő
0
Szomorú
0
Bosszantó

SZÓLJ HOZZÁ!



Hozzászólások

Mit készítsünk?!
Kép
Fotó vagy GIF.
GIF
GIF képek vagy MP4 formátumú videók.
Videó
Youtube, Vimeo vagy Vine.
Szöveg
Szöveg-orientált bejegyzés, beágyazásokkal, videókkal és képekkel.
Lista
Klasszikus internetes lista, számozással.
Szavazás
Véleménynyilvánítás az előre megadott kérdésekre.
Visszaszámlálás
Ugyanaz, mint a sima lista, csak fordított számozással.
Személyiség teszt
Egy sor kérdés, melyek végül lelepleznek valamit rólunk.
Kvíz
Tudáspróba, melyekre csak jó vagy rossz válasz van.
Nyílt lista
Egy lista, melyet a látogatók szabadon bővíthetnek.
Ranglista
Egy lista, melynek elemeire a látogatók szavazhatnak.

Küldd el egy barátodnak!