A Vatikán tekintélyt parancsoló falai mögött egy, az avatatlan szemek elől gondosan elzárt világ rejtőzik, ahol ősi rituálék, titkos bíróságok és mélyen elrejtett dokumentumok őrzik a Római Katolikus Egyház legféltettebb titkait.

A katolicizmus szíveként a Vatikán világszerte hívek millióira van hatalmas befolyással. Régóta őrzött titkai azonban egy olyan intézmény képét tárják elénk, amelyet intrikák, ellentmondások és rejtett hatalom alakított.
Az átláthatóságra irányuló törekvések ellenére a Vatikán tevékenységének sok oldala rejtve marad, és időről időre újabb leleplezések világítanak rá olyan gyakorlatokra és eseményekre, amelyek próbára teszik az Egyházról alkotott képet.
1. A Vatikán titkos bírósága
A Vatikán titkos bírósága, az Apostoli Penitenciária, a Római Katolikus Egyház rendszerén belül egy különleges igazságügyi testület, amelyet III. Sándor pápa hozott létre a XII. században. Feladata olyan bűnökkel foglalkozni, amelyek túl súlyosak ahhoz, hogy egy egyszerű pap feloldozást adjon alóluk.

Más egyházi bíróságoktól eltérően az Apostoli Penitenciária titokban működik, és olyan bűncselekményekkel foglalkozik, amelyek az Egyház szerint annak szentségét veszélyeztetik. Ez a törvényszék hatáskörrel rendelkezik a különösen súlyos ügyekben, beleértve a katolikus tanítások elleni vétkeket is.
A legtöbb bűnre papok vagy püspökök adhatnak feloldozást, de némelyik – mint például a gyónási titok megsértése, a pápa élete elleni merénylet, a szentségtörés vagy az Eucharisztia megszentségtelenítése – kizárólag e törvényszék hatáskörébe tartozik, és a pápa vagy megbízottainak közvetlen közbelépését igényli.
E törvényszék létezése és működése évszázadokon keresztül a Vatikán legféltettebben őrzött titkai közé tartozott. Az Apostoli Penitenciária tevékenységét hivatalosan csak 2009-ben ismerték el, eljárásai és az ügyek részletei azonban továbbra sem nyilvánosak.
A döntéseket a pápa és a törvényszék vezetője zárt ajtók mögötti tanácskozásokon hozza meg, ami hangsúlyozza a bizalmas ügykezelés fontosságát a különlegesen érzékeny esetekben.
2. A Vatikáni Levéltár
A Vatikáni Apostoli Levéltár, korábbi nevén Vatikáni Titkos Levéltár, régóta az érdeklődés és a találgatások középpontjában áll. A levéltár anyaga mintegy 85 kilométernyi polcon sorakozik, és egészen a VIII. századig visszanyúló dokumentumokat tartalmaz, köztük kéziratok, levelek és pápai feljegyzések hatalmas gyűjteményeit.
Ez a világ egyik legjelentősebb történelmi levéltára, de a hozzáférés szigorúan korlátozott. Csak alaposan ellenőrzött tudósok és kutatók léphetnek be, akik szigorú jóváhagyási eljáráson estek át.

A levéltár olyan kulcsfontosságú történelmi eseményekhez kapcsolódik, mint az inkvizíció, a templomos lovagok pere és a második világháború, különösen XII. Piusz pápának a holokauszttal kapcsolatos lépései, valamint a Vatikán és a náci Németország közötti vitatott kapcsolatok tekintetében.
2019-ben a Vatikán átnevezte a levéltárat, hogy elkerülje a „titkos” szóhoz kapcsolódó félreértéseket, mivel a latin „secretum” szó eredetileg egyszerűen „magán” vagy „elkülönített” jelentéssel bírt.
3. A Vatikán szerepe a második világháborúban
A második világháború után úgynevezett „patkányútvonalak” jöttek létre, amelyek a náci háborús bűnösöknek segítettek Európából elmenekülni. Úgy tartják, hogy ezen útvonalak némelyikét – közvetlenül vagy közvetve – a Vatikán is támogatta.

A háborús bűnösök hivatalos vatikáni papírokat használtak olyan dokumentumok beszerzéséhez, amelyekkel akadálytalanul utazhattak Európából Dél-Amerikába vagy a Közel-Keletre. Az Egyház ezen – akár szándékos, akár nem szándékos – segítsége mind a mai napig viták tárgya.
2020-ban Ferenc pápa az átláthatóság jegyében fontos lépést tett, amikor kutathatóvá tette az erre az időszakra vonatkozó vatikáni dokumentumokat.
4. Pénzügyi botrányok
A Vatikáni Banknak, hivatalos nevén Vallási Műveletek Intézetének (IOR), botrányokkal és ellentmondásokkal teli, hosszú múltja van. A bankot 1942-ben azért alapították, hogy a Vatikán megkerülhesse a háborús idők pénzügyi korlátozásait.
Idővel azonban a bank kétes pénzügyi ügyleteivel és a szervezett bűnözéshez fűződő kapcsolataival hívta fel magára a figyelmet. Az IOR mint tekintélyes intézmény hírneve fokozatosan megromlott, és napvilágra kerültek korrupciós ügyek, pénzmosási műveletek és bűnszervezetekkel való összefonódások.

Az IOR-ral szoros kapcsolatban álló olasz Banco Ambrosiano 1982-es csődje a Vatikáni Bankhoz kötődő egyik legismertebb botrány lett. A Vatikáni Bank ugyanis jelentős összegeket fektetett az Ambrosianóba, amelynek összeomlása csalárd hitelek, sikkasztások és maffiakapcsolatok egész hálózatát leplezte le.
Amikor a Banco Ambrosiano csődbe ment, 1,4 milliárd dolláros hiány keletkezett a Vatikán pénzügyi rendszerében. A Vatikáni Bank képviselőit hozzá nem értéssel és bűncselekményekben való bűnrészességgel vádolták. A botrány Paul Marcinkus érseket, az IOR akkori vezetőjét is elérte, aki csak a vatikáni mentelmi jogának köszönhetően, csodával határos módon kerülte el a felelősségre vonást.
E leleplezések után a Vatikáni Bank megítélése jelentősen romlott, és nemzetközi szinten is pénzügyi reformokat sürgettek a banknál. Ennek ellenére a bankot továbbra is szabálytalanságokkal vádolták. A 2000-es évek elején felmerült újabb pénzmosási vádak további vizsgálatokat és reformkísérleteket eredményeztek.

Az olasz hatóságok szervezett bűnözői csoportokhoz köthető számlákat tártak fel, köztük több, a maffia által irányított művelethez kapcsolódót is. Ezeken a számlákon az IOR titkosságát kihasználva hatalmas összegeket mozgattak, ami komoly kérdéseket vetett fel a bank felügyeletével és átláthatóságával kapcsolatban.
Az utóbbi években a Vatikáni Bank igyekezett javítani a hírnevén, és megszabadulni a pénzügyi visszaélések örökségétől. Ferenc pápa támogatta az átláthatóság növelésére tett erőfeszítéseket: új szabályokat vezettek be a pénzmosás elleni küzdelem és a belső ellenőrzés megerősítése érdekében.
A botrányok azonban nem értek véget. Például 2013-ban egy, a Vatikáni Bankkal kapcsolatban álló magas rangú papot azért tartóztattak le, mert egy maffiához köthető hálózat megbízásából eurómilliókat próbált meg átcsempészni.
A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK