A repülőgépek a huszadik század egyik legnagyobb találmányai közé tartoznak. Lehetővé tették a korábban elképzelhetetlenül gyors utazást, jelentősen csökkentve az utazási időt. Sajnos azonban előfordul, hogy ezek a gépek lezuhannak, vagy egyszerűen eltűnnek, számtalan összeesküvés-elméletet szülve.
A hosszú évekig tartó alapos vizsgálatok ellenére sem kaptunk minden esetben választ a kérdéseinkre. Most bemutatjuk a történelem 10 legnagyobb, máig megoldatlan légi rejtélyét.
10 2014. március 8-án a Malaysia Airlines 370-es járata 227 utassal a fedélzetén felszállt Kuala Lumpurból Pekingbe tartva. Alig egy órával később a Maláj Repülőtér Hatóság elvesztette a kapcsolatot a géppel. Ami még furcsább, hogy eltűnése előtt a repülőgép többször is megváltoztatta az irányát. Számos elmélet kering a sorsáról, de az igazságot至今 senki sem tudja.
2014. március 8-án, hajnali 00:41-kor szállt fel a Malaysia Airlines 370-es járata Kuala Lumpurból, fedélzetén 227 utassal. A személyzettel 1:19-kor vette fel utoljára a kapcsolatot a közlekedésirányítással. Néhány perccel később a repülőgép transzpondere kikapcsolt, innentől kezdve pedig semmilyen kommunikáció nem volt elérhető a géppel. Nem sokkal később a maláj katonai radar is elvesztette a kapcsolatot a géppel.
Több ország csatlakozott a kereséshez. Furcsa módon, a transzponder kikapcsolása előtt valaki manuálisan megváltoztatta a repülőgép irányát, ami gyanút keltett. Egyesek szerint a pilóta öngyilkosságot követett el, mások úgy vélik, hogy esetleg terrorista támadástól tartva lelőtték a gépet, valószínűleg Észak-Korea. Egyelőre egyik feltételezést sem sikerült bizonyítani. A hatóságok 2017-ben hivatalosan lezárták a MH370-es járat keresését, milliókat hagyva megválaszolatlan kérdésekkel.
9 1971. november 24-én egy „D.B. Cooper” álnevet használó férfi eltérített egy Boeing 727-es repülőgépet az Egyesült Államokban. Bombával fenyegetőzött és nagy összegű váltságdíjat követelt. A pénz megszerzése után elengedte az összes utast, a személyzetet pedig arra utasította, hogy repüljenek Mexikóba a géppel. Az út során a férfi ejtőernyővel kiugrott a gépből. Valódi személyazonossága mindmáig ismeretlen.
A férfi, aki a jegyvásárláskor „Dan Cooper” nevet használt, 1971. november 24-én szállt fel a Northwest Orient Airlines 305-ös járatára, amely Portlandból Seattle-be tartott. A felszállás után néhány perccel egy üzenetet adott át a stewardessnek, amelyben azt állította, hogy aktatáskájában bomba van. Kinyitotta a táskát, amelyben valóban piros vezetékek és egy akkumulátor látszódott. Négy ejtőernyőt és 200.000 dollárt követelt 20 dolláros címletekben.
A gép végül Seattle-ben landolt. A repülőtér hatóságai átadták neki a pénzt és az ejtőernyőket. Elengedte a 36 utast. Ezután a repülőgép személyzetének tagjait arra kérte, hogy maradjanak a fedélzeten, és repüljenek vele Mexikóváros felé. A pilótát külön arra utasította, hogy csak 10.000 láb (3000 méter) alatt repüljön. Este 8 óra körül, valahol Seattle és Nevada állam között leeresztette a hátsó lépcsőt, és kiugrott. Ezután eltűnt.
Az FBI hajtóvadászatot indított a tettes felkutatására. Először úgy gondolták, hogy egy ex ejtőernyős katona lehet. A szakértők azonban elvetették ezt a feltételezést, mivel egy tapasztalt ejtőernyős nem ugrott volna ki éjszaka, mert túl veszélyes. Az FBI több ezer különböző nyomot követett a férfi felkutatása érdekében. A 45 évig tartó nyomozás ellenére a férfi személyazonossága, tartózkodási helye és a 200.000 dolláron kívüli indítéka továbbra sem ismert. Az FBI végül 2017-ben lezárt az ügyet.
8 1991. október 31-én az Atlanti-óceánba zuhant az EgyptAir 990-es járata – a fedélzeten tartózkodó mind a 217 ember életét vesztette. A baleset okát illetően az amerikai és az egyiptomi légiügyi hatóságok között feszültség támadt. Az egyiptomi hatóságok műszaki hibát emlegettek, míg az amerikaiak a pilóta öngyilkosságát feltételezték.
1991. október 31-én az EgyptAir 990-es járata rejtélyes módon az Atlanti-óceánba zuhant. A gép egy óriási, kétmotoros Boeing 767-es volt, 217 emberrel a fedélzetén. A New York-i Kennedy repülőtérről szállt fel Kairóba tartva. A fedélzeten tartózkodó mind a 217 ember életét vesztette. Az utasok között egy nagyobb csoport egyiptomi katonai tiszt is utazott. Ezért felmerült a gyanú, hogy a gép Egyiptom ellenségeinek célpontja lehetett.
Az amerikai légiügyi hatóságok szerint a másodpilóta, Gamil al-Batouti öngyilkosságot követett el. A pilótafülke hangrögzítő elemzése során az amerikai hatóságok megállapították, hogy az első süllyedés megkezdése előtt Gamil többször is arab nyelven kijelentette: „Istenre bízom magam”, jelezve ezzel az öngyilkossági szándékot.
Az egyiptomi hatóságok azonban ezt az elméletet teljes mértékben elutasították. Ők arra a következtetésre jutottak, hogy a balesethez a vezérlési mechanizmus meghibásodása vezetett. Az amerikai és az egyiptomi hatóságok elméletei közötti feszültség komoly zavart keltett a baleset okának kivizsgálásában.
7 1958. február 2-án, egy gyakorlat során ütközött össze egy B-47 Stratojet egy másik repülőgéppel az Egyesült Államok Hampton megyéje felett. A B-47 Stratojet fedélzetén egy 1,69 megatonnás nukleáris fegyver volt. A biztonságos leszállás érdekében a pilótának azonnal csökkentenie kellett a gép terhelését, így kénytelen volt kiereszteni és eldobni az atombombát, amit azóta sem találtak meg.
A gyakorlat közel hét órája tartott, amikor a Howard Richardson őrnagy által vezetett B-47 Stratojet február 2-án átrepült az USA Hampton megyéje felett. A gép váratlanul összeütközött egy USAF F-86 Sabre vadászgéppel.
Richardson őrnagy a B-47-es fedélzetén megpróbált biztonságosan leszállni a géppel. Hamar rájött, hogy a legjobban úgy növelheti a leszállás esélyeit, ha csökkenti az extra terhelést. Ez az extra terhelés egy közel 4 tonnás hidrogénbomba volt. A B-47-es gép végül sikeres kényszerleszállást hajtott végre, miután Howard kieresztette a bombát.
Ez a kényszerű manőver hatalmas keresési akciót indított az Atlanti-óceánban az eltűnt hidrogénbomba után. Egyesek szerint a bomba teljesen működőképes volt, mások szerint viszont hatástalanították. Április 16-án a hadsereg bejelentette, hogy a keresés sikertelen volt. 2004-ben Derek Duke nyugdíjazott alezredes azt állította, hogy megtalálta a bomba lehetséges helyét, azonban a fegyvert azóta sem sikerült megtalálni.
6 1945. december 5-én öt TBM Avenger torpedóbombázó szállt fel Floridából. Az út során a kapitány rájött, hogy az iránytűje nem működik. Némi idő elteltével a légiirányítók elvesztették a kapcsolatot a gépekkel. Több mint száz gép kereste a hiányzó ötöt, de soha nem találták meg őket.
Az öt TBM Avenger torpedóbombázó, melyeket összefoglaló néven csak a „19-es számú repülőszázadként” emlegettek, 1945. december 5-én szállt fel egy floridai repülőállomásról. Bombázási gyakorlatot hajtottak volna végre. A missziót Charles C. Taylor hadnagy vezette. A gépek zavartalanul repültek, semmilyen probléma nem merült fel. Visszatérésük előtt a 19-es számú repülőszázad ledobta gyakorló bombáit.
Amikor azonban északra fordultak az út második szakaszának teljesítéséhez, furcsa helyzetbe kerültek. Charles úgy érezte, hogy az iránytűje nem működik. Tájékoztatta a hatóságokat, hogy a 19-es számú repülőszázad valószínűleg rossz irányba halad. Nehézségeik tovább fokozódtak, amikor heves széllel és felhőkkel kísért eső kezdődött.
Charles arra utasította a gépeket, hogy kelet felé tartsanak. A többi gép követte őt. Azonban estére egyik géppel sem lehetett kapcsolatba lépni. A kereső repülőgépek megpróbálták felkutatni az eltűnt gépeket, de eredménytelenül.
Ez az eltűnés számos Bermuda-háromszöggel kapcsolatos elméletnek szolgált alapul. 2007-ben Peter Leffe, egy repülési szakértő azt állította, hogy megoldotta az ügyet. Úgy vélte, hogy Charles félreértette a helyzetét, és rossz döntéseket hozott. Az ő hibája miatt tűntek el a gépek. Hivatalos magyarázatot azonban sosem adtak az eltűnt gépekre, így ez az egyik legnagyobb megoldatlan repülési rejtély.
5 1980. június 27-én lezuhant az Itavia 870-es járata, egy Bolognából Palermoba tartó utasszállító repülőgép. A tragédia számos összeesküvés-elméletet szült. Egyesek terrorista bombatámadásra gyanakodtak, mások azt feltételezték, hogy rakétatalálat érte a gépet. Azonban egyik elmélet sem nyert bizonyítást.
A keresőcsapatok később megtalálták a roncsokat és az áldozatok holttesteit. A fedélzeten tartózkodó mind a 81 ember életét vesztette. Ez volt a tragédia kezdete. A haláleset okának feltárására tett kísérletek során számos spekuláció látott napvilágot.
Francesco Cossiga, az akkori olasz miniszterelnök egy líbiai, amerikai, francia és olasz vadászgépek közötti légiharcot okolt a tragédiáért. Az olasz média úgy vélte, hogy ez valószínűleg egy Muammar Gaddafi líbiai vezető elleni merényletkísérlet lehetett, aki ugyanazon az estén tartózkodott a légtérben.
Később, 1994-ben néhányan azt állították, hogy a lezuhanás egy, az 1970-es évekbeli olaszországi bombatámadássorozatot követő terrorista támadás volt. A járat felszállása három órát késett. Ezt az időt úgy vélik, hogy a bomba esetleges időzítőjének beállítására használhatták, ami a robbanást okozta.
Az igazság azonban soha nem derült ki teljesen. A bíróság okirathamisítás vádjával kihallgatta az olasz légierő tisztjeit. Egyesek szerint ők titkolták az igazságot. Végül 2013. január 23-án Olaszország legfelsőbb bírósága kiadott egy nyilatkozatot, amely szerint a gépet egy rakéta lőtte le. A tettesek kilétét azonban továbbra sem ismerjük.
A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK
