HIRDETÉS BEZÁRÁS

Miért nem tud Olaszország még mindig hidat építeni Szicíliába, noha sokkal hosszabb hidak is vannak ennél?

Pedig évtizedek óta tervezgetik.

    Az elmúlt pár évben szó szerint egymás után épülnek az óriás hidak szerte a világban. A 21. században már nincsenek technikai akadályai annak, hogy több kilométer hosszú hidat építsünk.

    HIRDETÉS

    Sok ilyen híd van Oroszországban, az Egyesült Államokban és Európában is. A leghosszabb hidak, amelyek a 10-35 km hosszúságot is elérik, Japánban, Vietnámban és Kínában épültek.

    építészet, földrengés, galéria, Gazdaság, híd, infrastruktúra, környezetvédelem, közlekedés, mérnöki munka, Messinai-szoros, olaszország, Szicília, történelem, turizmus, vulkán
    Látványkép a soha meg nem épült hídról.

    Az egyik legújabb híd a környékünkön például a horvátországi Pelješac híd, melynek köszönhetően végre Dubrovnik is elérhetővé vált autópályán keresztül. A horvátok kevesebb, mint 4 év alatt építették meg ezt a 2,5 kilométeres szerkezetet. A kínaiak valószínűleg ezzel néhány hónap alatt végeztek volna, hiszen ők az ennél sokkal hosszabb hidakat is egy-két év alatt húzzák fel.

    Olaszországban viszont más a helyzet. Hiába tervezgetik már hosszú évtizedek óta, hogy végre hidat építenek a Messinai-szorosra, valahogy sosem sikerül nekik. A 3,2 km hosszú építménynek az Appennin-félszigetet kellene összekötnie Szicília szigetével. De nem sikerül. És nem a pénzen múlik a dolog. Akkor mi a probléma?

    építészet, földrengés, galéria, Gazdaság, híd, infrastruktúra, környezetvédelem, közlekedés, mérnöki munka, Messinai-szoros, olaszország, Szicília, történelem, turizmus, vulkán
    Az ember azt hinné, hogy biztos van itt egy híd.
    HIRDETÉS

    A soha meg nem épült híd története a Messinai-szoroson

    Szicíliát és az Appennin-félszigetet (Olaszország „csizma” alakú részét) a Messinai-szoros választja el egymástól. A legszűkebb pontján körülbelül három km, a legszélesebb pontján 16 km széles. Egyetérthetünk benne, hogy ezek nem túl nagy távolságok.

    Egy három kilométer hosszú hír manapság nem akadály még a tengeren sem, mint már említettem, a horvátok nemrég egy 2,5 kilométer hosszú hidat húztak fel az ország déli részén úgy, hogy nekik közben még Bosznia-Hercegovinával is harcolniuk kellett, a bosnyákok ugyanis nagyon ellenezték a projektet. Olaszországnak azonban látszólag senki sem áll az útjában. Akkor mi akadályozza meg őket abban, hogy az ország legdélibb szigetét összekössék az anyafölddel?

    A horvátországi Pelješac híd.

    Már az ókori Róma idejében is felmerült, hogy jó lenne összekötni Olaszország szárazföldi részét Szicíliával! Már i. e. 251-ben is megpróbáltak ide hidat építeni. Akkor a híd csónakokból és üres hordókból állt, és azért építették, hogy Rómába szállítsák a Karthágótól zsákmányolt különféle hadizsákmányt, többek között több mint 140 élő elefántot! A híd nem sokáig állt: nem volt különösebben erős, és a hajózást is akadályozta a szorosban.

    Az építkezés hozzájárulna a gazdasági fejlődéshez, például a turizmus és a kereskedelem terén: elvégre a szigeten több mint ötmillió ember él (ez fél Magyarország!). Csakhogy a megfelelő erőforrások és technológiák csak a közelmúltban jelentek meg.

    A 2000-es években az olasz kormány ismét fontolóra vette a híd megépítését, de a megbeszéléseken túl nem jutottak: 2006-ban leállították a projektet. A kormányváltás után azonban 2009-ben a 6,1 milliárd euróra becsült projekt újraindult. 2013-ban a következő kormány úgy döntött, hogy az országnak nincs ennyi felesleges pénze, és a projektet ismét leállították.

    HIRDETÉS
    építészet, földrengés, galéria, Gazdaság, híd, infrastruktúra, környezetvédelem, közlekedés, mérnöki munka, Messinai-szoros, olaszország, Szicília, történelem, turizmus, vulkán
    A híd terve.

    2024 áprilisának közepén ismét komolyan elkezdtek beszélni a hídról. Most már több mint 14,6 milliárd euróba kerülne a híd megépítése, de a pénz meglepő módon meglett, és el is kezdődött a nagyszabású építkezéssel kapcsolatos adminisztratív eljárások megvitatása. Az elkészült építményt a 2030-as évek végére ígérik átadni. Az Európai Unió közölte, hogy a függőhíd terve a még csak most épülő skandináv-mediterrán kereskedelmi és közlekedési „folyosó” része lesz.

    Miért nem épült meg eddig a híd Szicíliába?

    Jelenleg Szicília és a szárazföld közötti összeköttetést légi közlekedés és kompjárat biztosítja, amelyet a szoros legszűkebb pontján szerveztek meg. A tengeri átkelés jó időben körülbelül 30 percet vesz igénybe, a komp pedig 15 percenként közlekedik.

    építészet, földrengés, galéria, Gazdaság, híd, infrastruktúra, környezetvédelem, közlekedés, mérnöki munka, Messinai-szoros, olaszország, Szicília, történelem, turizmus, vulkán

    A híd építése során azok, akik megpróbálták megvalósítani a projektet, számos nehézségbe ütköztek. A fő probléma a szoros mélysége: a legsekélyebb helyeken ez 72 méter, a legmélyebb mélyedésekben pedig több mint 1220 méter. Összehasonlításképpen: a horvát hídnál a híd alatti vízmélység nem haladja meg a 40-50 métert.

    A Messinai-szorosban ráadásul az áramlat is nagyon gyors: több mint 10 km/óra. Érdekes, hogy az áramlat itt két irányba halad, sőt időszakosan még irányt is vált. Ilyen körülmények között is lehet persze építeni, de rendkívül nehézkes. A helyzetet bonyolítja az is, hogy a szorosban gyakoriak a nagy örvények, amelyeket már az ókori római mítoszban, Kharübdisz és Szkülla történetében is leírtak.

    A szorosban élénk a hajóforgalom. Csak teherhajóból évente több mint 13 ezer halad át rajta, plusz számtalan kisebb és közepes hajó. A híd építése több évre problémákat okozna az áruszállításban, ami komoly pénzügyi veszteségeket okozna Olaszországnak és a kereskedelmi kapcsolatokban részt vevő egyéb feleknek is.

    HIRDETÉS
    építészet, földrengés, galéria, Gazdaság, híd, infrastruktúra, környezetvédelem, közlekedés, mérnöki munka, Messinai-szoros, olaszország, Szicília, történelem, turizmus, vulkán
    A szaggatott vonal a kompjáratokat és a tengeri szállítási útvonalakat jelöli.

    Egy másik komoly probléma, hogy a kutatók szerint Szicília szépen lassan „távolodik” Olaszország szárazföldi részétől. Ennek oka a litoszféralemezek lassú, de biztos mozgása. Úgy tűnik, hogy ez a távolodás nem nagy: mindössze 8-30 milliméter évente, de hosszú távon az új közlekedési útvonal stabilitása nagy kérdés lehet emiatt.

    Az Appennin-félsziget és Szicília partvidékének bonyolult domborzata szintén komoly akadályt jelent az építkezés számára. A szoros határai sziklásak: nehéz lesz rájuk pilléreket szerelni, az építőanyagokat pedig ilyen terepen szinte lehetetlen odaszállítani. A partokhoz szinte nincsenek bekötőutak.

    A régió magas szeizmikus aktivitása szintén befolyásolhatja a híd építését és a kész építmény épségét. A Richter-skála szerinti 7,1-es erősségű földrengések Szicílián egyáltalán nem ritkák, hiszen a sziget tektonikus lemezek találkozásánál fekszik. Ráadásul itt található a híres Etna vulkán is, mely legutóbb 2023-ban tört ki, kisebb kitörések pedig szinte háromhavonta történnek benne.

    építészet, földrengés, galéria, Gazdaság, híd, infrastruktúra, környezetvédelem, közlekedés, mérnöki munka, Messinai-szoros, olaszország, Szicília, történelem, turizmus, vulkán
    Elvileg így nézne ki a híd.

    A Messinai-szoroson átívelő híd építését a környezetvédők is ellenzik. Úgy vélik, hogy ez a szoros ökoszisztémájának instabilitásához és a tengerben és a szoros partjain élő állatok, madarak és halak számos fajának pusztulásához vezetne.

    Mindezen nehézségek együttesen minden alkalommal megakadályozták eddig a Szicíliába vezető híd megépítését. Nem kizárt, hogy a projektet ismét „lefújják” majd hirtelen. Az is lehetséges, hogy további nehézségek merülnek fel az építkezés során, és ez a „mérnöki látványosság” még sokáig nem lát majd napvilágot.

    A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK

2 hozzászólás

Jelentkezz be!

Tipp: a felhasználók képet is csatolhatnak a hozzászólásaikhoz!
  • Az alábbi szócikk alapján a mérnököknek a világ legnagyobb függőhídját kellene megépíteniük egy olyan helyen ahol a két összekötendő pont még távolodik is egymástól. Szóval ez egyáltalán nem egy kis távolság amit simán át lehetne hidalni.

    hu.wikipedia.org
  • A Peljesac-hidat kínaiak építették ;)

Iratkozz fel a hírlevelünkre,

hogy elküldhessük neked a legjobb cikkeinket

*heti egy e-mailt fogunk küldeni