A Nílus partján élőkhöz képest talán még a görögök és a rómaiak is messze lemaradtak a tisztaságra való törekvésben. De mindent szépen sorjában elmesélek neked.
Észak-Afrika forró, sivatagos éghajlata mindig is nagyon szigorú személyes higiéniai szabályok betartását követelte meg az ókori Egyiptom legkorábbi lakóitól. Ez különösen a hölgyeket érintette, gondolom, érted.
- Az akkori idők egyik legnagyobb problémája az egész emberiség számára a közönséges tetű volt. Az ókori egyiptomiak mindkét nemben radikális módszerekkel küzdöttek ezekkel a parazitákkal: egyszerűen eltűntették az összes szőrt a testükről. Sőt, a fejükről is – ez különösen a papokra vonatkozott, akik a magas spirituális státuszuk miatt eleve kötelesek voltak a lehető legtisztábbak lenni.
Egyébként sok egyiptomi nő nemcsak kitépte vagy leborotválta a testén lévő összes szőrt, hanem a fejüket is leborotválták, és a természetes hajat ló- vagy emberi hajból készült parókákkal helyettesítették. Ha mégis bejutott egy tetű egy ilyen parókába, akkor azt egyszerűen ki lehetett dobni.
- Azok az egyiptomi nők pedig, akik megtartották a saját hajukat, különleges samponokkal mosták, amelyek citromlé és víz keverékéből álltak.
Az egyiptomi férfiak és nők igyekeztek minél gyakrabban fürödni, vagy legalábbis gyakrabban megmártózni a Nílus nyugodt vizű öbleiben vagy a nyilvános medencékben (igen, voltak ilyenek is). A Nílus partján élő lakosok házaiban biztosan volt jó néhány mosdótál vagy kancsó.
Az arisztokraták lakhelyei valódi réz fürdőkádakkal és bonyolult melegvíz-ellátó rendszerekkel voltak felszerelve. És igen, a fürdést reggel és minden étkezés után is elvégezték (egy kis gyors tisztálkodás).
A fáraók rendszeres tisztálkodása pedig egy meglehetősen bonyolult és hosszú folyamat volt, amelyet részben láthattunk az 1963-as kultikus amerikai történelmi filmben, a „Kleopátra” címűben. A ragyogó Elizabeth Taylorral a főszerepben.
- Az egyiptomiak a termálforrásokban való gyógyító fürdőzésről sem feledkeztek meg. Az ókor leghíresebb ilyen üdülőhelyei, a Fáraó fürdői a mai napig épen állnak Egyiptomban, a Sinai-félszigeten. És még működnek is.
Az ókori egyiptomiak a kellemetlen emberi testszagokat illatos gyógynövények, viasz és illóolajok különleges keverékeivel szüntették meg. Vagy aromás sapkákkal, olajos kúpokkal, amelyeket a lakomák során közvetlenül a fejükre tettek. Ezek a melegben gyorsan elolvadtak, kellemes illatot árasztva a környéken.
Az ókori egyiptomiak nagyon nem szerették az izzadságszagot – úgy tartják, hogy ők voltak az elsők az emberiség történetében. Ezért találták fel az első dezodort is: diófélékből, fahéjból, tömjénből, olajból és strucctojásból.
- Egyébként az egyiptomiak nem véletlenül festették ki a szemüket. Nők és férfiak egyaránt csinálták ezt. Ez a ravasz, sötét smink ugyanis jobban védte a látásukat a zavaró rovaroktól és az erős napfénytől.
- Az ókori Egyiptom higiéniájában mindig is fontos szerepet játszott a homok – kiválóan megfelelt tisztítószerként mindenféle helyzetben. Olívaolaj hozzáadásával pedig egész jó kenőcsöt lehetett készíteni belőle a bőrbetegségek ellen. A homokból, olajból, agyagból és hamuból készült paszta tisztította és táplálta a testet.
Az egyiptomiak a világos színű ruhákat részesítették előnyben, és nem felejtették el rendszeresen kimosni a ruháikat a Nílus folyóban. Érdekes, hogy az ókori Egyiptomban a mosás teljes egészében a férfiak kezében volt. Mert a törékeny női ujjak egyszerűen nem bírták volna a folyami mosás bonyolult folyamatát. Főleg a krokodil vagy a víziló hirtelen támadásának veszélye mellett 🙂
- Az egyiptomi nők ismerték a személyes női higiéniai eszközöket: különleges ágyékkötőket, lenvászonból készült tamponokat.
Az ókori egyiptomiak feltalálták a modern fogkrém elődjét is – porrá őrölt íriszvirágokból, mentából, ásványokból, kövekből. És ezt az egészet egy pálcikára kenték – a mi fogkefénk kezdetleges verziójára. A nap folyamán a leheletüket mézzel kevert gyümölcsökből és gyógynövényekből készült különleges cukorkákkal frissítették fel.
És ezenkívül az ókori Egyiptomban feltalálták a naptejet is – a bőrre kent zsír, méz és aloe keverékét. Sőt, egyszerű manikűrt is készítettek – a mi modern eszközeinkre nagyon hasonlító eszközökkel, hennát, narancssárga vagy sárga festéket kenve a körmükre.
- Az ókori egyiptomiak megtanulták a paraziták kiűzését is a szervezetből – a féregtelenítést különleges, akác alapú gyógyszerekkel végezték. Körülbelül havonta egy-két alkalommal.
Az ókori egyiptomiak tehát a tisztaság terén olyan kiemelkedő eredményeket értek el, amihez hasonlót csak körülbelül 1500-1700 év múlva kezdtek el alkalmazni Európában. Le a kalappal előttük!
