A legelső naptáraktól a várostervezésen át a gőzerővel való első kísérletekig az ókori világ emberei hihetetlen felfedezéseket tettek, amelyeket néha csak a modern korban sikerült teljesen kiaknázni. Ez a lista az ókorban fellelhető modern technológia néhány legmeglepőbb példáját mutatja be.
13. Ébresztőóra az ókori Egyiptomból – Kr. e. 3. század
A hétfő reggelek réme, az ébresztőóra, már jóval régebb óta létezik, mint gondolnád. Platón (kb. Kr. e. 428-348) volt az első, aki egy vízórán alapuló szerkezetet készített, ami egy meghatározott idő elteltével úgy fütyült, mint egy teáskanna. Ezt az elvet később egy másik görög, Kteszibiosz (Kr. e. 285-222), egy Egyiptomban élő feltaláló és matematikus módosította. Kteszibiosz ébresztőórája szintén vízzel működött, és úgy volt kialakítva, hogy kavicsokat ejtsen egy gongra.
12. Központi fűtés egy római villából – kb. Kr. e. 1. század
A hypocaustum egy padlófűtési rendszer volt, amelyet először a rómaiak használtak a Kr. e. 1. század körül. A padlót oszlopokkal megemelve a forró levegő és a füst áthaladhatott alatta, így fűtve a helyiséget anélkül, hogy beszennyezte volna azt. A padlófűtés más ókori példái közé tartozik a koreai ondol, amely a mai napig a modern koreai otthonok fűtésének alapját képezi.
11. Automata gép tervek Alexandriából – Kr. u. 1. század
Ez a kép az Automata 16. századi kiadása, amelyet az alexandriai Hérón (néha Heronként is említik) görög mérnök írt, aki az első században élt, és megelőzte a korát. Hérón elképzelései között szerepel egy szélmeghajtású orgona, egy szenteltvíz-adagoló automata prototípusa, sőt egy templomhoz tartozó automatikus ajtó is, amely csigák és ellensúlyok segítségével működött.
10. Naptár, Warren Field, Skócia – kb. Kr. e. 8000
Az első naptárat 2004-ben fedezték fel egy skóciai mezőn; úgy tartják, hogy Kr. e. 8000 körül építették vadászó-gyűjtögetők. 12 gödörből álló csoport volt elrendezve úgy, hogy lehetővé tegye az év holdhónapjainak nyomon követését. Sem Nagy-Britanniában, sem Európában nem találtak hasonló lelőhelyeket, így ez egy egyedülálló felfedezés, amely a korai népek korábban vélt képességein túlmutató kifinomultságról tanúskodik.
9. Fogkrém, Egyiptom – kb. Kr. e. 5000
Az egyiptomiak úttörők voltak a fogkrém használatában, amely szárított íriszvirágok, kősó, menta és bors finom pasztává őrölt keverékéből állt. A Nílus mentén találták meg a legkorábbi ismert fogorvosokat is, több ezer évvel ezelőtt.
8. Gőzturbina, ókori Görögország – Kr. u. 1. század
Az aeolipil volt a gőzturbina első prototípusa, amelyet az alexandriai Hérón fejlesztett ki valamikor az első században. Ez az egyszerű szerkezet forog, ahogy a víztartály felmelegszik, a forgatónyomatékot pedig a turbinából kiáramló gőz biztosítja. Akkoriban nem sokat foglalkoztak az ötlettel; valószínűleg csak érdekességnek tekintették.
Sokkal később, 1543-ban Blasco de Garay, egy spanyol tengerésztiszt, Hérón motorjának módosított változatával javasolta az első gőzhajó megépítését. A hatóságok elutasították, így csak 1838-ban terjedtek el széles körben a gőzhajók.
7. Várostervezés és légkondicionálás, Mohendzsodáro – kb. Kr. e. 2500
Harappával együtt Mohendzsodáro városa volt az Indus-völgyi civilizáció központja. A város legfeltűnőbb jellegzetessége az építése során alkalmazott gondos tervezés bizonyítéka volt, amely hatékony csatornarendszert biztosított a szennyvíz elvezetésére. Emellett az ablakok stratégiai elhelyezése a szél hűtő erejét is kihasználta, ami azt jelenti, hogy az emberek már a modern légkondicionáló feltalálása előtt évezredekkel élvezhették a légkondicionálás egy formáját.
6. Lángszórók a Bizánci Birodalomból – Kr. e. 672
A Bizánci Birodalom figyelemre méltó tartóssága nagyrészt annak köszönhető, hogy innovatív ötleteket alkalmazott, hogy lépést tartson a korral. A hullámok feletti uralmukat segítette a görögtűz használata, amellyel felgyújtották az ellenséges hajókat és a szerencsétlen tengerészeket. A riválisok soha nem tudták megfejteni, hogyan kell reprodukálni a halálos és félelmetes vegyületet, titkai pedig valamikor a 12. században elvesztek. A modern kísérletek még mindig nem fedték fel a görögtűz körüli összes rejtélyt.
5. Ciszternák, ókori Karthágó – kb. Kr. e. 300
Bár a romok közel sem olyan jó állapotban maradtak fenn, mint az ókori Róma nagy emlékművei, a pun Karthágó városa minden tekintetben azonos volt nagy olasz riválisával. Évszázadokon át Karthágó, és nem Róma volt a Földközi-tenger világának központja. Az ókori világ kereskedelmi fővárosának számos káprázatos jellegzetessége közül kiemelkedett az első ismert városi vízellátó rendszer. Karthágó népe ennek köszönhetően már jóval az ipari forradalom kezdete előtt élvezhette a beltéri vízvezetéket.
4. Fejlett kohászat, Kína – kb. Kr. e. 2000
A bronzkor kulcsfontosságú pillanatot jelentett az emberiség történetében; a réz és az ón ötvözete lehetővé tette az emberek számára, hogy sokkal hatékonyabb és tartósabb fegyvereket és szerszámokat hozzanak létre. A Sárga-folyó völgyét uraló Shang és Zhou dinasztiák olyan mesteri szintre emelték a fémmegmunkálást, amelyet a világ más részein csak a középkorban sikerült reprodukálni.
3. Arkhimédész halálsugara – Kr. e. 3. század
Ha hihetünk az ókori forrásoknak, akkor az Arkhimédész által tervezett halálos gépek segítettek megvédeni Szirakúza városát a tengeri invázióktól. Az egyik egy vasmacska volt, amellyel a hajókat ki lehetett emelni a vízből; a másik pedig még ennél is hihetetlenebb volt.
A találóan elnevezett „halálsugár” valójában tükrök sorozata volt, amely a napsugarakat egy ellenséges hajóra irányította, és lángra lobbantotta azt. A modern kísérletek kimutatták, hogy valószínűtlen, hogy a fegyver úgy működött volna, ahogyan azt az ókori források leírják; nem lehetett elég hőt termelni ilyen módon. Úgy tűnik, a halálsugár inkább egy „zavaró sugár” volt – a napfény átirányításával meg lehetett zavarni a hajók közeledését, mivel megnehezítette a látást.
2. Törvények kodifikált rendszere, ókori Babilon – kb. Kr. e. 1754
Ez az összetett, teljesen kidolgozott törvényrendszer majdnem 4000 évre nyúlik vissza. A babiloni Hammurabi királyt találóan nevezték el „törvényhozónak”. Valószínűleg a „szemet szemért, fogat fogért” elvéről legismertebb Hammurabi törvénykönyve egy összetett jogi dokumentum 282 szabállyal, amelyek az apróbb vétségektől a legsúlyosabb bűncselekményekig terjednek.
1. Ókori egyiptomi kompakt tükrök – kb. Kr. e. 2900
Az ókori Egyiptomban fontos dolog volt a jó megjelenés, ezért mindkét nem használt sminket, hogy elérje azt a jellegzetes külsőt, amelyet oly gyakran látni a leleteken. Az Egyiptomban kifejlesztett kompakt tükör egy erősen polírozott bronzkorong volt, amelyet fa- vagy elefántcsont nyélre szereltek. A modern ezüstözött üvegtükröt csak a 19. században találták fel.
A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK
