20+ tény az ókori Görögországról, ami még egy történelemtanárt is meglephet

Úgy tűnik, hogy az ókori görögök tulajdonképpen mindent kitaláltak, amit ma használunk: kártyákat, színházat, olívaolajat, olimpiát, jójókat, mechanikus robotokat, de még profi terhességkezelést és magát a filozófiát is.

A Liked.hu-nál szeretjük felfedezni az ókori titkokat, ezért úgy döntöttünk, hogy megosztjuk veletek a legérdekesebb tényeket Hellászról, a világ egyik legnagyobb civilizációjáról.

• A görög ábécét az időszámításunk előtti 8. század elején fejlesztették ki. Az akkori világban ez volt az első olyan, amiben a magánhangzókat is jelölték.
• A jojo-t is az ókori Görögországban találták fel. A játékot először i.e. 440-ben említették. Ekkoriban fából, fémből vagy festett korongokból készítették, és egyszerűen korongoknak hívták őket. Amikor egy gyermek nagykorú lett, az Isteneknek adományozta ezeket a játékokat.
• Egyébként, ha már az Isteneknél járunk: Zeuszt tartják a legfőbb ókori görög olümposzi Istennek, de ez nem teljesen helyes. Hellászban ugyanis minden városnak megvolt a maga kultusza, így amíg Zeusz például Dodonában és Olümpiában tisztelték, addig Apollo-t például Delphinben és Delosban, Athena-t pedig Athénben és Lindos-ban, stb.
• Az ókori mitológiában nem volt elválasztva egymástól a jó és a rossz fogalma. A tisztelt istenek és hősök gyakran meglehetősen csúnya tetteket követtek el: Herkules például ellopott egy ékszert a szerelmétől, Achilles pedig egy lány miatt veszekedett a királlyal és a trójai háború közepén elhagyta társait.

• Az egyik legszeretettebb görög Isten Dionüszosz volt, a termékenység védőszentje. Tiszteletére zajos ünnepségeket csaptak. A résztvevők finom ételekkel kombinált felvonulásokat szerveztek, rendszerint kecskebőrbe bújva.
• Az olimpiai játékok 5 napi tartottak, és egy hónappal a kezdete előtt minden katonai konfliktust betiltottak (ekecheiria-nak hívták) Hellász területén, hogy a látogatók biztonságosan eljuthassanak a versenyek helyszínére.
• A sportolók mezítelenül versenyeztek, ezért nők nem vehettek részt az olimpiai játékokon – sem nézőként, sem résztvevőként.
• Szekérversenyen azonban részt vehettek – formálisan ugyanis itt nem maga az ember, hanem az állatok versenyeztek. Cynisca spártai hercegnőnek először sikerült ezt megnyernie, ezzel pedig ő lett az első nő, aki olimpiai játékokat nyert.

• Elterjedt mítosz, miszerint a beteg gyermekeket ledobták a Tajgetoszról. Az ókori görög történész, Plutarkhosz legalábbis erről írt, de a legfrissebb adatok szerint inkább csak az akkori politikai elit kedvére hamisította az információkat. A régészek megvizsgálták a szakadékot, ahová állítólag a csecsemőket dobták, de nem találtak bizonyítékot Plutarkhosz szavaira. Ezen a helyen valójában a foglyokat és bűnözőket végezték ki.
• Ettől függetlenül a spártai nevelés valóban nagyon kemény volt. 7 évesen a fiúkat különleges katonai táborokba küldték. A gyermekek szalmaszőnyegen aludtak és csak 12 éves koruktól kezdve viselhettek ruhákat. Néhány fiú csalánt tett az ágyneműjébe, hogy még keményebbek legyenek és jobban bírják a fájdalmat. A fiatal srácok már gyerekkorban komoly fizikai gyakorlatokat végeztek, és megtanultak például karddal vívni és dárdát dobni.