HIRDETÉS BEZÁRÁS

14 tény a középkori életről és higiéniáról, ami megérteti velünk, hogy miért hívják „sötét” középkornak

Ha a középkorra gondolunk, sokunk szeme előtt azonnal kellemetlen képek jelennek meg: embertelen állapotok, betegségek, háborúk. Vannak azonban még érdekesebb és szokatlanabb jelenségek ebből az időből, például az, ahogyan az emberek próbáltak megbirkózni a hétköznapokkal, a higiéniával és más mindennapos dologgal.
🔥 26 hozzászólás

    HIRDETÉS

    A Liked.hu-nál úgy döntöttünk, hogy elmélyülünk kicsit a középkorban és megosztunk veletek néhány új és érdekes tényt erről a nagyon sötét időszakról.

    1. 14 A gyermekek születése

      Keresztelo fecskendo

      Az egyház megtiltotta a gyermekek születésébe történő beavatkozás minden formáját. Úgy gondolták, hogy ez Isten adománya, ezért a császármetszés törvénytelen volt.

      Ekkoriban egy nőnek kevés kényelme volt szülés közben, a középkor rajongó Rosalie Gilbert szerint az anyáknak csak olajat és ecetet adtak inni, hogy ezzel enyhítsék a fájdalmukat.

      Császármetszést csak a legvégső esetben hajtottak végre - amikor a nő meghalt, és valahogy meg kellett menteni a gyermeket. Ha volt választás, hogy az anyát vagy a gyermeket mentsék meg, az egyház mindig a gyermek mellé állt. De ha a gyermek valamiért mégis meghalt az anyaméhben, vagy fennállt a kockázata, hogy meg fog, akkor gyorsan, egy speciális keresztelő fecskendő segítségével gyorsan megkeresztelték, hogy a gyermek a mennybe kerülhessen.

    2. 13 Szoptatás megtagadása

      3ae39f5f68b3db29f10e78bab6

      A nők minden lehetséges módon igyekeztek felgyorsítani a reproduktív funkcióik helyreállítását szülés után, hogy a lehető leghamarabb ismét teherbe essenek. Ez magyarázza a gyermekek szoptatásának megtagadását is: a laktáció ugyanis lelassítja ciklus helyreállítását.

      Ez főleg a jómódú családokra volt jellemző, a parasztasszonyok természetesen általában maguk etették a gyermekeiket, meglehetősen hosszú ideig - körülbelül 2 évig.

      HIRDETÉS
      HIRDETÉS
      HIRDETÉS
    3. 12 Gyermekgondozás

      cae05856be9b08e78d424fc31e

      A gyerekeket a középkorban mindig bepólyálták. Az orvosok ezt orvostudományi szempontból azzal indokolták, hogy mivel a gyermek gyenge és védtelen, ezért ha nincs bepólyálva, akkor a karjai és a lábai meghajlanak majd, görbén fognak nőni. Ezenkívül praktikusnak is tartották, mivel a bepólyált gyermek nem fagyott meg, és nem esett ki a bölcsőből.

    4. 11 Mosakodás gyakorisága

      a49ff8556cb909c56e391d0ccb

      Az emberek megértették, hogy a higiénia fontos, ezért igyekeztek gyakrabban mosakodni, de ez évszaktól függött. A Secretum Secretorum-ban külön rész található a fürdőkről - itt leírják, hogy a tavasz és a tél jobb időszak a fürdőzésre, mint a nyár. Arra is figyelmeztetnek benne, hogy a hosszú fürdőzés teltséghez és gyengeséghez vezethet, valamint, hogy nem ajánlott túl forró vízben fürdeni, mivel az megnyitja a pórusokat és emiatt nagy mértékben megnő a betegségek kockázata.

      A legtöbb hétköznapi embernek nem volt saját fürdője, ezért nyilvános fürdőkben fürdött.

    5. 10 Hajápolás

      c2d01e521dad4d487d8ddc5578

      A tiszta hajra olajokat kentek, ettől fényesebb és könnyen kezelhetőbbé vált. A hajuk gyorsabb növekedése végett Európa egyes részein azt tanácsolták a nőknek, hogy keverjenek össze égetett árpát, sót, és medvezsírt, majd kenjék azt a hajukra.

      HIRDETÉS
      HIRDETÉS
      HIRDETÉS
    6. 9 Fehérnemű

      67404452a397acac53670d78a1

      Ekkoriban a nők többsége ritkán hordott fehérneműt, vagy egyáltalán nem is. Úgy gondolták, hogy a nadrág és az alsónadrág a férfias erő szimbóluma, ráadásul a finom szövetű dolgok elég drágák voltak, különösen a hétköznapi emberek számára.

    7. 8 Női higiénia

      4367335caba595ed940c647a07

      A középkorban a nők a menstruáció idején már különböző intim higiéniai termékekkel kísérleteztek, de ez jócskán eltért a ma ismert termékektől. Betétként legtöbbször rongyokat, régi ruhákat, vagy mohával töltött szalvétákat használtak, de egyes feltételezések szerint a mohával töltött szövetdarabokat tamponként is használták már ekkoriban. Biztos ami biztos alapon a nők vörös szoknyákat viseltek ezeken a napokon, hogy elkerüljék az esetleges kínos helyzeteket.

      Az első tampon egyébként csak 1896-ban jelent meg, és még azok is nagyon különböztek azoktól a higiéniai termékektől, amiket ma ismerünk.

    8. 7 Fogászati ellátás

      23a5d95601b06c1dd726509478

      A középkori Európában az emberek fogmosása nagyjából annyiból állt, hogy egy durva vászonnal dörzsölték át a fogaikat és az ínyüket. Házi fogkrémeket használtak, ami legtöbbször sóból, szénből, valamint aromás gyógynövényekből vagy fűszerekből (pl. fahéj, szerecsendió, szegfűszeg) állt.

      HIRDETÉS
      HIRDETÉS
      HIRDETÉS
    9. 6 Univerzális fodrászok

      fc82aa550ab457275d3aca4129

      A fodrászok látogatása ekkoriban nem volt a legkellemesebb élmény. A hajvágáshoz használt olló inkább hasonlított valami fűnyíró eszközhöz, és egyáltalán nem volt éles.

      A borotválás szintén nehéz és kellemetlen volt, mert az akkori szappanok rosszul habzottak, és a borotvák szintén elég tompák voltak.

      Ha egy embernek fogfájása volt, sokszor azonnal a fodrászához fordult, a fodrászok ugyanis nemcsak hajvágást végeztek, de fogakat is húztak, illetve vérzést állítottak el.

    10. 5 Alternatív dezodorok

      88d66f5d6bb6ae90f363acb8ec

      Azt hinnénk, hogy az ilyen kis csokrok díszek voltak, pedig nem: ilyen friss vagy szárított csokor virágokkal igyekeztek megszabadulni a kellemetlen szagoktól. A nők legtöbbször a kezükön, például a csuklójukon viselték őket, a férfiak pedig az orrukhoz emelték a nők kezét, és nagyot szippantottak a virágba, hogy elnyomják ezzel a nők testéből áradó egyéb szagokat.

      HIRDETÉS
      HIRDETÉS
      HIRDETÉS
    11. 4 Mosás

      3c7d685295bc669013e32fa5df

      A jó mosodai lúg előállításához a legfontosabb alapanyag a hamu és a vizelet volt. Nemcsak a foltok eltávolítására és fehérítéshez, hanem a zsír és faggyú hatékony eltávolítására is használták ezeket. A ruhadarabokat ezután kerítésekre, bokrokra és faágakra akasztva szárították.

    12. 3 A közönséges rozs veszélye

      33901752358342bae00a6d288a

      A nyár eleje mindig nehéz időszak volt, hiszen ekkor a készletek már kifogyóban voltak, az új növények viszont még csak ekkor kezdtek kihajtani. Az embereknek a maradék készletükből kellett táplálkozniuk - beleértve a rozst is. Az ősszel elraktározott rozsok azonban nem mindig voltak kellően megtisztítva, így az étellel együtt olyan alkaloidákat is bevittek a szervezetükbe az emberek, ami ún. anyarozs-mérgezést (ergotizmust) okozott.

      Az ergotizmus két formában is megjelenhetett: elsősorban a végtagokon jelentkező fájdalmas bőrtünetekkel járt, de sokszor hallucinációkat is okozott.

      HIRDETÉS
      HIRDETÉS
      HIRDETÉS
    13. 2 Meggazdagodási kísérletek

      Lereszelt szelu erme

      A meggazdagodás érdekében az emberek fokozatosan lereszelték a pénzérmék szélét. A cél az volt, hogy elég reszelék jöjjön össze ahhoz, hogy egy teljesen új érmét lehessen belőle készíteni. Ezzel azonban nem ártott vigyázni: ha ugyanis ilyenen kaptak valakit, azonnal halálbüntetéssel sújtották.

      HIRDETÉS
      HIRDETÉS
      HIRDETÉS
    14. 1 Radikális higiéniai módszerek

      b3d30253be9cfa9399ab42e12e

      Mivel a középkorban nem olyan gyakran mosták magukat az emberek, mint napjainkban, ezért a test tisztításának módszerei is sokkal radikálisabbak voltak. Például az emberek a testük tisztításához fémből készült lehúzókat használtak. Ehhez a testet először olajjal kenték be, majd ezekkel az eszközökkel erőteljes és sokszor fájdalmas mozdulatok árán lekaparták magukról.

      Ugye, Te is örülsz, hogy ma már nem ennyire őrült világban éljük az életünket? *javítva

    A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK

Mi a reakciód?

26 hozzászólás
Tipp: a felhasználók képet is csatolhatnak a hozzászólásaikhoz!
  • Szia, guest
  • 3. képhez: a képen nem rozs, hanem árpa látható. Az anyarozs /Claviceps purpurea /leggyakrabban a rozsban található, de búzában, árpában és zabban is előfordul. 
  • Fodrászok? Ugyan már! A borbélyok! Ők voltak a seborvosok. A fodrász egy másik szakma.
    • A borbély (a latin barba, „szakáll” szóból) egy olyan foglalkozást jelöl, amibe hajvágás, borotválás és a szakáll fazonigazítása tartozik. Régebben kisebb műtéteket (például sebek összevarrása) és fogászati beavatkozásokat (főleg foghúzás) is  végeztek  szerintem a kettő ugyan az....
  • Miért van a szoptató nő melle kitakarva? Talán zavar valakit? Mi ez az agyrém?
  • A pólyázás ma is jellemző.Az érme körbevágása mint értéknövelés illetve királyi jog, megért volna még néhány mondatot.Túl sok az általánosítás. 
  • Virágcsokrokkal a kezében a haldoklókat vagy súlyos betegeket festették le.
  • "Ugye, Te is örülsz, hogy ma már nem ennyire sötét és tudatlan világban éljük az életünket?"Ezt mégis mire véljem?  Rengeteg dologhoz értettek akkoriban. Olyan dolgokhoz is, amiről még nem is hallottak egyesek.
    • Igen, a sötét középkorban aztán rengeteg fantasztikus dologhoz értettek :D
      • Még azok is okosabbak voltak, mint manapság az átlag paraszt, aki a zsebében hordja az eszét (okostelefon).
      • Azonnal idióta vagy. xD Arról  a korról beszélünk, ahol elég volt valakinek csak álmodni azzal, hogy a szomszéd nője lefeküdt az ő férjével, és már boszorkánynak hitték. A legörbülős csecsemőkézen ezek után már meg se lehet lepődni.
  • "Biztos ami biztos alapon a nők vörös szoknyákat viseltek ezeken a napokon, hogy elkerüljék az esetleges kínos helyzeteket." Persze. Nyilván. Igaz ugyan, hogy a legtöbb ember anyagi helyzete egész életére nézve kb. 1 db szövetruhát engedett meg, de azé' mindenkinek volt menstruációs piros szoknyája. Leülhetsz...
    • miért ne lehetett volna? rengeteg olyan dolog létezett még nem is oly rég ,amiről már azt sem tudjuk hogy mi is volt,mire használták egyáltalán.. miért nem lehetett menstruációs szoknya? a betét őse szerintem már az ókorban létezett.. többrétegű mosható betét.. 
      • A vörös anyag előállítása a lég drágább volt. A szegényebb réteg a 2-dik világháborúig, nem endehette meg magának. Akkoriban pedig arra, hogy ki milyen színt hordhat, törvény is volt egyes tartományokban. A vörös mint olyan, a legtöbb helyen csak az uralkodó család, egyes tagjai viselhették. És más nem is engedhete meg magának. A paraszti réteg pedig magának szőtte, várta a ruhákat. Ezek a ruhák, minden esetben sok rétegüek, és ha volt is olyan akinek tellett 1-nél többre, az csak a felső réteget tudta cserélni. Azt is álltalába a templomba. 
      • De jó ilyeneket olvasni!! A meglévő cikkhez még egy kis történelem!! :) Tudsz még ilyen érdekességeket? 
      • A bíbor és a vörös/piros csak az uralkodók és a főnemesek, Pápa,főpapok kiváltsága volt. A bíbort pl a bíborcsigából nyerték ki. Ritka, kis mennyiség volt elérhető és az is horror áron. A szövetek nagy része nem is festett hanem natúr és hímzett volt.
      • Pl. a 10-es képen látható ruha egy átlagos korabeli parasztcsalád kb. 20 évi jövedelmébe került volna.  Valóban, törvény is előírta, hogy a különböző társadalmi osztályok hogyan öltözködjenek, de ha nem lett volna törvény, akkor sem engedhették volna meg maguknak. Hiába létezett a piros szoknya, a nők elég szűk köre tudta felvenni.
  • Középkor több mint 1000 évet átölelő időszak - 6 századtól a 16-19 századig. Az első 500 év valóban sötét időszak volt, utána a 11-14 században aranykor, majd fokozatos átalakulása a kapitalizmus felé. Ezen 1000 évben rengeteg fejlődés volt, sok kulturális változással. Amit a cikkben olvastunk az kb. 100-200 év divathulláma. Ilyen például a fürdés, amit a korai és arany középkorban mindenki csinálta és nem volt tabu. Majd a 15-17 században elkezdtek tiltani, de elsősorban azért, mert a közös fürdőházak egyre inkább átalakultak bordélyházakká. Aztán a késői középkorban megint csak elkezdtek fürdeni az emberek, és egyre több háznál jelent meg a fürdőszoba is.
    • Fürödtek egy ideig, szerették is, aztán a 15. századtól "elleneség" lett a víz. Viszont a mosakodást és fürdést a járványok, betegségek terjedése miatt kerülték. Pl. pestis, szifilisz.
  • A középkori emberhez képest gyakorlatilag életképtelenek vagyunk. Nem is kell olyan fennkölt dolgokra gondolni, mint mondjuk a csillagok alapján való tájékozódás, elég csak eltűnődni: a szabadban járva hány növényről tudjuk, hogy ehető-e, hogy milye és mikor ehető, vagy hogy egyáltalán miféle növény...
  • Azért ezt a kis cikket érdemes lenne átgondolni.  Az utolsó mondat pedig szörnyű butaságot árul el.
  • A rozs tárgyereset nem rozst, hanem rozsot, többesszáma pedig nincs...Az érmék szélének reszelésének célja nem új érme készítése volt, ahhoz elég komoly eszközök kellettek volna és akkor már egyszerűbb lett volna beszerezni az alapanyagot és úgy hamisítani. Az arany érméket reszelték a "leeső" arany értéke miatt. Később részben emiatt vezették be a recés szélű érméket. (a másik ok az volt, hogy így azonos átmérőhöz picivel kevesebb arany kellett. Régen a pénzérmék aranyból, ezüstből voltak és a nemesfém eleve fedezet volt, később a nemesfém elkezdett eltűnni a fémpénzekből és most már csak közmegegyezés alapján van meg a fedezet.)

IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE,

hogy elküldhessük neked a legjobb cikkeinket

*heti egy e-mailt fogunk küldeni

Még több Liked.hu

Továbbiak betöltése Betöltés...Nincs több bejegyzés.