10+ tény a tengeri cigányokról, akik úgy látnak a víz alatt, mint a delfinek

A tengeri nomádok, vagy közismertebb nevükön a tengeri cigányok (vándorló életmódjuk miatt) alatt egyszerre több népcsoportot értünk: Baggio, Moken, Urak-lava, Orang Laut és néhány más, kisebbet. Ezeket az embereket az életformájuk köti össze: vízparti házakban és csónakokban élnek, partról-partra, illetve országról-országra mozognak, és szinte sosem mennek ki a szárazföldre. Az ilyen emberek többsége Malajzia, a Fülöp-szigetek, Indonézia és Thaiföld partjainál él.

A Liked.hu-nál megismerkedtünk kicsit a tengeri cigányok életével, és most elmeséljük, hogyan élik az életüket és kezelik a felmerülő problémákat egy, a modern civilizáció előnyeitől mentes környezetben.

A tengeri cigányok kizárólag tenger gyümölcsein élnek.

A tengeri cigányok kiváló búvárok. A Bajo emberek például 13 percig is bírják a víz alatt, ezidő alatt pedig 60 méteres mélységbe is merülhetnek, mindenféle speciális felszerelés vagy segédeszköz nélkül. A tengerfenéken horgásznak és főként tengeri uborkát, kagylót, és egyéb tengeri állatokat gyűjtenek élelem vagy értékesítés céljából.

A Moken nép tagjai olyan sok időt töltenek a vízben, hogy a gyerekeknek már a szeme is alkalmazkodott ehhez az életmódhoz: a pupilla méretének csökkentésével, illetve a szemlencse formájának megváltoztatásával a víz alatt is épp olyan kiválóan látnak, mint a szabadban. Ezt a trükköt használják egyébként az állatvilágban a delfinek és a fókák is.

A horgászathoz szigonyokat, horgászbotokat és hálókat használnak az emberek. A helyi férfiak nagyon ügyes halászok: még a hatalmas hullámokban is képesek az egyensúlyuk elvesztése nélkül kormányozni a hajókat. Mivel a vízben sok veszélyes állat él (főleg kígyók és alligátorok), ezért a halászok ezüst vagy fém karkötőt viselnek a csuklójukon és a bokájukon, mivel úgy vélik, hogy az ezek által keltett csillogó fények elijesztik az állatokat.

A tengeri cigányok nagyjából 2-3000-en lehetnek, és nincsenek köztük olyanok, akik földműveléssel vagy állattenyésztéssel foglalkoznának – életük minden része a vízhez kapcsolódik. Sokan közülük ezért egész életükben kizárólag halakon élnek, az egyéb szükséges termékeket pedig az országok partjainál, általában cserekereskedelemmel szerzik be.

A legfőbb ilyen termékek a hajók és a cölöpökön álló házak építéséhez szükséges alapanyagok, valamint a ruházati és háztartási cikkek. Mindezt az általuk kifogott halak és állatok értékesítéséből származó pénzből, vagy mint már említettük, közvetlen cserekereskedelemmel szerzik be. A házakhoz általában maguk vágják ki a fákat a part közeli erdőkben, de az sem ritka, hogy a tenger által partra sodort fákat használják ehhez.

Ezek az emberek cölöpházakban és hajókon élnek.

A Baggio nép tudja, hogyan kell csónak, vízi és szárazföldi házat építeni. A házak mindig négyzet vagy téglalap alakúak, és szigorúan egy szintesek. A falakat fából vagy pálmaágakból hozzák létre. Az tető fémlemezekből készül (ha be tudják szerezni, persze), ellenkező esetben ezek is pálmaágakból állnak. Ablakok is vannak a házakon, de persze üveg nélkül. Ezenkívül minden háznak van egy kis terasza, ahol a horgászfelszereléseket és a különféle háztartási kellékeket tárolják.

Annak ellenére, hogy képesek házakat építeni a parton, a tengeri nomádok nagy része életük során csak párszor érinti a szárazföldet. Amikor a tengeri cigányok a különféle szükséghelyzetek miatt 1-2 éjszakát a szilárd talajon töltenek, gyakran panaszkodnak arra, hogy betegnek érzik magukat. Ez olyan lehet, mint a mi esetünkben a tengeri betegség, csak náluk pont fordítva. Az ilyen emberek tehát jobban kedvelik a tengert, és a partra maximum csak azért járnak, hogy eladják az általuk kifogott állatokat, illetve ivóvizet vásároljanak vagy szerezzenek a legközelebbi forrásból. A ruháikat is ilyenkor mossák ki egyébként.

Az ételeket a házban vagy a teraszon készítik. Ha tüzet kell rakniuk, azt általában a teraszon kialakított speciális részen teszik, legalábbis a cölöpökön álló házak esetében. A többszobás házakban egyébként konyha és fürdőszoba is található, de azok sajátosságai miatt természetesen nincs csatorna és vízellátás. Az illemhelyek tulajdonképpen csak egy padlóba fúrt lyukból állnak, amin keresztül minden hulladék közvetlenül a tengerbe jut.

Az egészségtelen körülmények miatt a házakban gyakran sok parazita él: bolhák, hangyák, ezerlábúak, patkányok, és más egyéb állatok. A legtöbben ennek ellenére mégis a földön alszanak, mivel ritkán van egynél több ágy egy házban.

A lepa hajók a tengeri cigányok életének szerves részét képezi. Ezeken a hajókon olykor egész családok élnek, míg a gyerekek úgynevezett gubang kishajókon szoktak játszani és mozogni a házak között. Ezeket a hajókat úgy alakítják ki, hogy könnyen összekapcsolhassák őket, a nagyobb eseményekhez és szertartásokhoz. A nők egyébként szüléskor sem hagyják el ezeket a hajókat.