Különösen akkor, ha az autó sokat állt a hidegben, és úgy tűnik, hogy bent hidegebb van, mint kint. Bár az első másodpercekben és percekben a működő fűtés melegítő hatása csekély, sok autós úgy gondolja, hogy ez így a helyes.
Van azonban jó pár olyan sofőr is, aki nem kapcsolja be a fűtést, sőt, működő fűtőberendezés nélkül indul útnak a fagyos időben. Megpróbáljuk kideríteni, kinek van igaza.
A döntés logikája nagyban függ az adott helyzettől. Ha az autó nem állt sokáig a hidegben, és nem hűlt ki teljesen, akkor helyesebb közepes fokozaton bekapcsolni a fűtést. Ha a levegő párás, és az ablakon lecsapódott a víz, akkor már egy langyos légáramlat is elég gyorsan leszárítja a párahártyát.
Sőt, még a teljesen hideg, fagyos levegő is többször gyorsabban eltünteti a párát vagy olvasztja le a jeges szélvédőt, mintha csak várnád, hogy mindez természetes módon megtörténjen. A lényeg azonban mégis más: fel kell melegíteni a levegőt az utastérben, az ablak pedig várhat.
Hogyan működik az autófűtés
Itt érdemes megnézni az autófűtés felépítését. A hőt, amelyet a ventilátor a csatornákon és a fúvókákon keresztül kifúj, egy kis radiátor adja le, amely a műszerfal alatt található. A működő motort hűtő fagyálló folyadék egy részét átpumpálják ezen a radiátoron, ami felmelegszik, majd átadja a hőt a légáramlatnak.
Vagyis amíg a fagyálló el nem éri a szükséges hőmérsékletet, és a motor be nem melegszik, a fűtés hideg levegőt fog fújni. Ráadásul minden autó hűtőrendszere két körből áll: egy kicsiből és egy nagyból. Indításkor és a motor járásának első perceiben a fagyálló csak a motor hűtőköpenyében kering körbe-körbe, és nem jut el a radiátorig.
Klímaszabályozás
A termosztát csak 50-60 °C-ra történő felmelegedés után nyitja meg az utat a külső kör felé, ekkor a fagyálló elkezd keringeni a fő hűtőradiátoron és a fűtés hőcserélőjén keresztül. Ha kint nincs nagyon hideg, a termosztát viszonylag gyorsan, 5-6 percen belül kinyit, de kemény fagy esetén a bemelegedés akár 10-15 percig is elhúzódhat.
Vagyis a fűtésből legkorábban a motor 5-10 percnyi járása után jön meleg. Ez akkor igaz, ha az autó vízhűtéses motorral rendelkezik, és nincs benne különálló fűtőberendezés. Itt talán érdemes megemlíteni a léghűtéses motorral szerelt autókat is.
Jó pár ilyen modell létezett, említhetjük például a Zaporozsecet, amelyben a motortól független benzines fűtés volt. A fűtés bármilyen hidegben nagyon gyorsan, a bekapcsolást követő első perc után már meleget adott. És nemcsak a ZAZ, hanem a Volkswagen Bogár és a Citroën DC is léghűtéses motorral volt felszerelve.
Létezett még a Porsche 911 Turbo S is, 400 lóerős léghűtéses motorral. Ezeknél az autóknál a fűtés közvetlenül a motorblokkról kapta a hőt, és már a működés első perceiben forró levegőt fújt. De ezek az autók már rég múzeumi ritkaságnak számítanak.
Be kell-e kapcsolni a fűtést hidegen?
Érdekes módon egyes szerelők azt állítják, hogy „hidegen” is be lehet, sőt be is kell kapcsolni a fűtést. Az érvelés logikája nagyjából a következő: minél jobban terhelik a motort az első percekben, annál gyorsabban melegszik fel a fagyálló, és annál hamarabb kezd fűteni a rendszer. Ez valóban így van, de a gyakorlatban az időnyereség csekély.
Ráadásul, amíg a motor nem éri el az üzemi hőmérsékletet, a terhelés káros a számára. Működés közben az üzemanyag égése tökéletlen, a dugattyúk és a szelepek még nem melegedtek be, és nincs megfelelő, teljes körű kenés sem. Összességében tehát ez a magyarázat megkérdőjelezhető.
Most pedig, miután több verziót is megvizsgáltunk, beszélnünk kell a valódi okról, amiért még a tapasztalt sofőrök is igyekeznek bekapcsolni a fűtést már hideg, járó motornál is. A titok egyszerű: a hideg légáramlat kifújja a lecsapódott pára nagy részét és a vele járó kellemetlen, dohos porszagot.
Mivel a levegő hideg és fagyos, a szag szinte nem is érezhető, ráadásul a légáramlatot ilyenkor általában a lábtérre irányítják. Szó szerint pár perc elegendő ahhoz, hogy megszabadulj az áporodott levegőtől. Ezután, miután a fűtés bemelegedett, már lehet fűteni az utasteret.
Igaz, amikor az autót leparkolják, a fűtőrendszer belsejében ismét lecsapódik némi nedvesség, így a következő indításnál mindent elölről kell kezdeni.
