Például a romániai kelderás csoportoknál is megfigyelhető, hogy a szokások értelmében olykor még egészen gyerekeket, tíz-tizenkét éves fiatalokat is összeadhatnak.
Időről időre felbukkannak a neten fotók ezekről a korai roma esküvőkről. Előfordul például, hogy a képen egy kissé zavart, 14 éves menyasszony, Diana látható gyönyörű fehér ruhában, mellette pedig a mosolygós, mindössze 11 éves vőlegény, Iván feszít elegáns öltönyben.
De vajon miért van szükség ennyire korai házasságokra? Nyugi, most mindent szépen, lépésről lépésre elmagyarázok neked!
Ennek a hagyománynak több, mélyen gyökerező oka is van.
Először is, a romák körében ősidők óta él az az íratlan szabály, hogy minél hamarabb kelnek egybe a fiatalok, annál kevesebb esélyük lesz letérni a helyes útról. Úgy tartják, a korai házasság megvéd a szingli életforma kísértéseitől, például a kilengésektől vagy a fiatal fiúkra leselkedő alkoholproblémáktól.
Másodszor, minél hamarabb alapítanak családot, annál nagyobb az esély a népes gyermekáldásra. Márpedig a gyerekek – ahogy maguk a romák is mondják – a népük legnagyobb kincsét jelentik. Így mire egy roma feleség eléri a nagykorúságot, sok esetben már 3-4 gyermek büszke édesanyja lehet.
A régi, nomád időkben, a számtalan nélkülözés közepette a várható élettartam értelemszerűen jóval alacsonyabb volt. Ezért száz-kétszáz évvel ezelőtt a korai esküvő jelentette az egyik legfontosabb garanciát a népes családra, ami egyet jelentett magának a roma kultúrának a túlélésével.
Ráadásul a roma anyósok őszintén hisznek abban, hogy egy egészen fiatal menyet sokkal könnyebb terelgetni, és zökkenőmentesebben betanítható az új, háztartás körüli teendőkre is.
A modern, oroszországi vagy más keleti országokbeli körülmények között a korai családalapítás sok esetben a sorkatonaság alól is mentesítheti a fiatal roma fiúkat, hiszen mire betöltik a 18. életévüket, gyakran már többgyermekes apukák.
Egy másik nyomós indok a biológia: sok roma közösségben úgy vélik, hogy a szülés fiatalabb korban zökkenőmentesebb és kevésbé fájdalmas. Emellett szentül hiszik, hogy egy tinédzser vőlegény és menyasszony sokkal könnyebben csiszolódik össze a mindennapi élet során, mintha idősebb korban kötnék össze az életüket.
Arról nem is beszélve, hogy a korai házasság a vőlegény szülei számára remek alkalom arra, hogy „lefoglalják” a legjobb menyasszonyt. Ha nem elég gyorsak, egy szorgalmas, dolgos lányra könnyen lecsaphat egy rivális család a saját fiuk számára.
Érthető módon ezek a „gyermekesküvők” teljesen zárt ajtók mögött, a közösségen belül zajlanak, hiszen a hivatalos állami törvények szinte mindenhol tiltják az ennyire korai frigyeket. A pompás, gyakran több száz fős lagzikat ezért hatalmas, jól védett birtokokon tartják, ahová a kíváncsi „gádzsók” (nem romák) szeme biztosan nem ér el.
Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a romák hagyományosan egy nagyon dinamikus kultúrával rendelkező nép, akik teljesen más, kötelességekkel teli, felnőttesebb tempójú közegben nőnek fel. Ennek köszönhetően egy 13-14 éves fiatal a saját közösségén belül már sokszor felnőttként gondolkodik, és pontosan tisztában van az élet nagy dolgaival.
Fontos szempont az is, hogy a roma szülők minél hamarabb szeretnének unokázni – náluk ugyanis az unokák érkezése szinte még a saját gyermekük születésénél is hatalmasabb büszkeségnek számít.
Előfordul, hogy az összeadott pár tagjai még tényleg túlságosan fiatalok. Ilyenkor a hagyományos esküvő valójában sokkal inkább egy nagyon komoly eljegyzésnek felel meg: a fiatalok a ceremónia után még évekre a saját szüleiknél maradnak, noha a közösség szemében már férjnek és feleségnek számítanak.
Érdekesség, hogy sok tradicionalista csoportnál a házasságkötés előtt elvárják a fiataloktól, hogy hagyják ott az iskolát. Az ilyen zártabb roma közösségekben a felsőoktatás nem prioritás, sőt, tartanak tőle, mondván: a túl sok iskolapadban ülés csak „elrontja” a fiatalokat. A lányoktól például sokszor csak annyit várnak el, hogy az alapvető írást, olvasást és a számolást elsajátítsák.
Nagyon fontos azonban kiemelni: egyáltalán nem igaz, hogy minden roma közösség támogatná a korai házasságot! Más csoportoknál, például az oroszországi „ruszka romáknál” a lányok ma már jellemzően 18-20 éves korukban mennek férjhez. Érdekes módon a konzervatívabb kelderások szemében egy ilyen korú menyasszony már bőven „pártában maradt”, idős lánynak számítana.
Ott van például a szlovákiai roma pár, Luka és Evka esete is, akiknek elképesztően fényűző esküvője pár évvel ezelőtt valósággal felrobbantotta az internetet. Ők az ottani roma mércével mérve már „idősebbnek” számítottak, hiszen mindketten betöltötték a 20. életévüket a frigy idején.
Meglepő lehet, de a közhiedelemmel ellentétben ezek a korán köttetett szövetségek sokszor egy életen át kitartanak, és a párok békességben élnek együtt. A válás fogalmát ezekben a tradicionális közösségekben szinte egyáltalán nem ismerik, a sokgyermekes nagycsalád modelljét viszont annál inkább.
Összességében tehát egy-egy ilyen autentikus esküvőn igazán különleges és egyedi pillanatoknak lehetünk tanúi, amikkel – valljuk be – a világon nagyon kevés más kultúra büszkélkedhet.
