– Nem kéne ezt tenned – hallotta meg hirtelen Charlene a háta mögött egy ismerős hangon. A repülőtéren állt, sietve összepakolt bőröndjeivel körbevéve. A kezében lévő útlevele trükkös módon a palota által utána küldött alkalmazottjának kezében kötött ki. Most akkor túszul ejtették? De hát csak nem kényszeríthetnek valakit házasságra a XXI. században! Kapott egy kis időt, hogy újra átgondolja a dolgot, és meghozza a döntést: elmenekül, vagy hozzámegy II. Albert monacói herceghez.
II. Albert herceg, Monaco jelenlegi uralkodója a világ egyik leggazdagabb embere: a Forbes egymilliárd dollárra becsüli a vagyonát. Vagyona a herceg birtokában lévő földterületekből, palotákból, művészeti alkotásokból, antik autó- és bélyeggyűjteményből, valamint a híres monte-carlói üdülőközpont részvényeiből áll. Viszonyításképpen: II. Erzsébet királynő vagyonát még életében 500-600 millió dollárra becsülték, ami nagyjából a fele Albertének.
Nem meglepő tehát, hogy Rainier herceg és Grace Kelly hercegné fia egy időben Európa legkívánatosabb agglegénye volt, és népszerűsége a „vőlegénypiacon” csak tovább nőtt, amikor néhai édesapja gyászidőszakát követően, 2005. július 12-én hivatalosan is trónra lépett, és átvette a hercegség irányítását.
Grace mindig is azt mondta, hogy bár a lányai rengeteg fejtörést okoztak neki a nevelésük során, a fiával sosem voltak problémák. A csendes, félénk és visszahúzódó Albert sokáig harsány és heves nővére, Caroline árnyékában élt, de az embereket mindig le tudta venni a lábukról. Aki közelebbről is megismerte, azt azonnal elvarázsolta az ifjú trónörökös kedvessége, lágysága és kifogástalan modora.
Nagyon védelmezte húgát, aki egyenesen rajongott érte, és hosszú órákat töltöttek együtt teniszezéssel vagy Monopolyzással. Eközben Rainier herceg aggódva figyelte fiát, nyugtalanította Albert visszahúzódó természete. Hogy segítsen neki leküzdeni a félénkségét, megpróbálta a sport felé terelni a fiút.
És valóban, Albert hamarosan kiváló eredményeket ért el. Nemcsak dzsúdóban szerzett fekete övet, hanem öt alkalommal képviselte Monacót a téli olimpián, ahol bobozásban indult.
Félénkségéből végül az Egyesült Államokban „gyógyult ki”, ahol politológiát, közgazdaságtant és angol irodalmat tanult az Amherst College-ban. Az önbizalom megszerzésében barátja, Anthony Peck – a híres hollywoodi színész, Gregory Peck fia – segített neki. A fiúk gyerekkoruk óta ismerték egymást; a pörgős és magabiztos amerikai sokszor megfricskázta a kissé gátlásos Albertet, de az egyetemi évek alatt ő vezette be a diák- és társasági élet rejtelmeibe.
Hamarosan a félénk és bizonytalan hercegből magabiztos playboy lett. Barátnői között olyan, a képernyőkről és kifutókról ismert szépségek fordultak meg, mint Naomi Campbell, Claudia Schiffer, Brooke Shields, Elizabeth Hurley és Gwyneth Paltrow.
Azonban a körülötte nyüzsgő gyönyörű nők ellenére a sajtóban szárnyra kaptak olyan pletykák is, miszerint Albert valójában a saját neméhez vonzódik. Egyesek úgy vélték, hogy a viharos szerelmi életéről szóló híreket a monacói udvar mesterségesen generálta, kizárólag azért, hogy elrejtsék valódi beállítottságát. Ő maga csak nevetett ezeken a pletykákon, és továbbra is élvezte az életet.
Az is kiderült, hogy a gyönyörű színésznők és modellek mellett Albert az „átlagos” lányokat sem veti meg. 1997-ben, egy Nizzából Párizsba tartó repülőúton megakadt a szeme egy színes bőrű, hosszú lábú légiutaskísérőn, Nicole Coste-on. Beleszeretett a lányba, megadta neki a telefonszámát, és meghívta Monacóba. A herceg úgy tervezte, hogy ez csak egy laza hétvégi kaland lesz, ám a Nicole-lal való kapcsolata végül több évig tartott, és csak Rainier herceg közbelépésének köszönhetően ért véget.
Albert szakított Nicole-lal, de az egyik búcsúéjszaka során egy fiúgyermekkel ajándékozta meg kedvesét, mintegy emlékként. A gyermek anyja eleinte titkolta, hogy a kis Alexandre – ahogy a fiát elnevezte – biológiai apja Albert, de egy hónappal egykori szerelmének tervezett koronázása előtt úgy döntött, hogy felfedi az igazságot.
Mindezt hatalmas felhajtással tette: a Paris Match-ban megjelent vele egy interjú, amelyhez olyan fotókat mellékeltek, amelyeken a fiával játszik. Ekkor vallotta be, hogy bár DNS-teszt is bizonyítja Albert apaságát, a herceg nem hajlandó hivatalosan is elismerni a gyermeket.
Ugyanakkor elárulta, hogy megengedték neki, hogy a párizsi lakásában éljen. Azt is bejelentette, hogy a közeljövőben a Riviérára költözik, hogy biztosítsa Alexandre jólétét, aki így közelebb lehet az édesapjához. Ezt Albert már nem tudta figyelmen kívül hagyni, és 2005. július 6-án hivatalos nyilatkozatban ismerte el, hogy a kis Alexandre az ő fia.
Kilenc évvel később a nevét hivatalosan Grimaldi-Coste-ra változtatták, a fiú pedig azóta is tartja a kapcsolatot apjával és féltestvéreivel. Egy évvel később a világ megismerhette Albert következő házasságon kívüli gyermekét is, Jazmin nevű lányát, aki egy amerikai nővel, Tamara Rotolóval folytatott viszonyából született. Tamara pincérnőként dolgozott egy monacói tenisztornán 1991-ben.
Tamara férjnél volt, és a torna után visszatért a férjéhez az Államokba, Monacóból azonban egy apró szuvenírt is vitt magával: a herceg gyermekét. Tamara nem titkolta az 1992. március 4-én született kislány apjának kilétét, a születési anyakönyvi kivonatban Albertet tüntette fel apaként, ami egy évvel később még egy találkozáshoz is vezetett kettejük között.
Csalódására a herceg nem volt hajlandó elismerni a lányát, és ami még rosszabb, az apaság jogi úton történő elismertetésére tett kísérletei is kudarcba fulladtak, mivel a bíróság genetikai vizsgálat nélkül megszüntette az eljárást. Végül azonban, 2006-ban a herceg nyilvánosan elismerte, hogy Jazmin az ő gyermeke, és a lány felvette a Grimaldi vezetéknevet.
Mi több, Albert megfelelő oktatást biztosított számára, és támogatja őt színészi karrierjében, amelyről a lány gyerekkora óta álmodott. Jazmin a rangos New York-i Fordham Egyetemen végzett, és rendkívül büszke a gyökereire.
Albert szívesen mutatkozik vele a nyilvánosság előtt is, az interjúkban pedig rendszeresen elmondja, hogy a lánya egy rendkívül okos és érett nő. Jazmin saját bevallása szerint erős kötődést érez néhai nagymamájához, Grace Kellyhez, és az ő nyomdokaiba szeretne lépni. Mi több, még egy olyan fotózáson is részt vett, ahol a néhai sztár stílusában pózolt, a média pedig elragadtatással írt a közte és Grace közötti hasonlóságról.
Telt-múlt az idő, és Albert hercegnek esze ágában sem volt megváltoztatni a családi állapotát. Nem kellett aggódnia a trónörökös nemzése miatt sem, hiszen ha gyermektelenül hal meg, a monacói hatalom automatikusan Caroline hercegnő legidősebb fiára szállt volna.
Szerencsére Albert végül talált egy nőt, aki méltó arra, hogy a felesége legyen. A herceg szívét egy csinos dél-afrikai származású sportoló, az úszó Charlene Wittstock rabolta el. A pár 2000-ben ismerkedett meg a Mare Nostrum nevű, a világ minden tájáról érkező úszók számára rendezett nemzetközi versenyen.
A gyönyörű, magas, sportos alkatú, természetes szőke nő azonnal felkeltette a női vonzerőre mindig fogékony herceg érdeklődését. Neki is megakadt a szeme Alberten, bár a kora alapján akár az apja is lehetett volna. Charlene 1978. január 25-én született, így 20 évvel fiatalabb Albertnél, aki viszont mindössze két évvel volt fiatalabb a lány édesanyjánál.
Charlene-ről gyakran mondják, hogy valószínűleg csak azért született, hogy kiváló úszó legyen, a sport iránti szenvedélyét pedig úszóedző édesanyjától örökölte. Gyermek- és tinédzserkorában Charlene a medencében töltötte a napjait, ezért szerettei csak „aranyhalnak” becézték.
Amikor elég idős lett ahhoz, hogy profi szinten sportoljon, bekerült a dél-afrikai olimpiai csapatba. Valószínűleg kiemelkedő úszóként emlékeznénk rá, ha a sors nem hozza össze Albert herceggel, akibe saját bevallása szerint első látásra beleszeretett.
Még aznap hagyta magát meghívni egy hajnali ötig tartó romantikus vacsorára, ami után a herceg a Rolls-Royce-ával vitte vissza a szállodába. Ekkor még semmi sem utalt arra, hogy ebből az ismeretségből komoly kapcsolat lesz. Charlene folytatta sportkarrierjét, a herceg pedig élte az agglegények életét – legalábbis hivatalosan, mivel ekkoriban már az úszónővel randizott.
Néhány hónappal később Charlene Monacóba utazott, hogy hosszabb időre letelepedjen, de még ekkor sem tudott senki a herceggel való kapcsolatáról. A pár csak egy évvel Albert trónra lépése után jelent meg először a nyilvánosság előtt.
Charlene-t nyugodtan tekinthettük modern Hamupipőkének: bár nagyapja Németországból vándorolt ki Dél-Afrikába, arról álmodozva, hogy gyémántbányászatból fog meggazdagodni, tervei nem váltak valóra. A Wittstock család a középosztályhoz tartozott. Egyetlen vagyonuk egy kis ház volt Johannesburg közelében.
2007-ben egy súlyos vállsérülés miatt Charlene Wittstock kénytelen volt örökre feladni az úszást, és ez a döntés egyáltalán nem volt könnyű számára. Források szerint azonban a karrierje befejezésének valódi oka az Albert iránti szerelme volt, akiért végleg maga mögött hagyta a sportot.
Röviddel ezután a média már arról kezdett el cikkezni, hogy vajon a bájos, a néhai Grace hercegnéhez hasonló szépséggel megáldott Charlene lesz-e Monaco következő hercegnéje. Albert azonban csak 2010. június 22-én kérte meg a kezét. A menyasszony később bevallotta a sajtónak, hogy alig akarta elhinni a saját boldogságát. Csakúgy, mint Grace Kelly esetében, az alattvalók őt sem fogadták tárt karokkal, sokan csak egy „vidéki lánynak” tartották.
Eközben Charlene szorgalmasan készült a hercegnéi szerepre: megtanult franciául, sőt, megpróbált akcentus nélkül beszélni, ami, valljuk be, még hosszú franciaországi tartózkodás után sem kis teljesítmény. Charlene elsajátította az udvari etikett bonyolult szabályait is. Még a vallását is megváltoztatta, és áttért a katolikus hitre. Egyszóval mindent megtett azért, hogy kiérdemelje leendő férje szeretetét és az alattvalók tiszteletét.
Ahogy azonban közeledett a nagy nap, amikor ki kellett mondania a boldogító igent, Charlene kételyei egyre erősebbé váltak. Tudott leendő férje két házasságon kívüli gyermekéről, de olyan pletykák is eljutottak hozzá, hogy Jazmin és Alexandre nem az egyetlen illegitim utódai Albertnek.
Annyira bepánikolt, hogy a szökés mellett döntött. Csomagolt, és három nappal az esküvő előtt elindult a nizzai repülőtérre. Ám mielőtt még becsekkolhatott volna, a monacói udvar alkalmazottai feltartóztatták, elvették az útlevelét, és visszavitték a palotába. Nem lehetett könnyű meggyőzni arról, hogy maradjon, és menjen hozzá Alberthez. Végül beleegyezett. Engem azonban nem hagy nyugodni a gondolat, amikor látom, hogy Charlene a legtöbb fotón mennyire boldogtalannak tűnik azzal az arcára erőltetett mosolyával.
Az esküvőre 2011. július 1-jén került sor, a szertartást szűk családi körben tartották a hercegi palota tróntermében. Másnap következett az egyházi esküvő, amelyre már nemcsak a királyi családok tagjait és arisztokratákat hívták meg, hanem a divat-, a zene-, a film- és a sportvilág képviselőit is. A templomban egybegyűlt vendégek gyorsan kiszúrták, hogy a menyasszonyára váró vőlegény folyamatosan kacsintgatott a padsorokban ülő hölgyekre, többek között egykori szerelmére, Naomi Campbellre is.
Charlene káprázatos ruhában jelent meg: a Giorgio Armani által tervezett, háromméteres uszállyal rendelkező ruhaköltemény selyemből készült, és Swarovski kristályok díszítették. Ám mind a templomban lévők, mind a tévéképernyők előtt ülők észrevehették a menyasszony furcsa viselkedését, aki lesütött szemmel, a földet nézve sétált leendő férje felé.
Ami még ennél is kellemetlenebb volt: amikor a szertartást vezető pap férjnek és feleségnek nyilvánította Albertet és Charlene-t, a hercegné szeme könnybe lábadt. És ennek elvileg életük legboldogabb napjának kellett volna lennie! Bár a menyasszony viselkedését meg lehet magyarázni a feszültséggel és a stresszel, a sajtó a saját szájíze szerint értelmezte a helyzetet: a hercegné megbánta a döntését, hogy hozzáment Alberthez. Charlene-t onnantól kezdve egyenesen a világ legszomorúbb hercegnéjeként emlegették.
Három évvel később Charlene hercegné ikrekkel ajándékozta meg férjét: egy kisfiúval, aki a Jacques Honoré Rainier nevet kapta, és egy kislánnyal, akit Gabriella Thérèse Marie-nak kereszteltek. A boldog Albert mindenkinek kijelentette, hogy az ikrek születése volt a legcsodálatosabb meglepetés, amit az élet neki és feleségének tartogatott. Az anyaság által Charlene magabiztosabbá és függetlenebbé vált – alapítványt hozott létre, amely a gyermekek sportoláson és játékon keresztüli nevelésével foglalkozik. Dél-Afrikában működő jótékonysági szervezetek munkájába is bekapcsolódott. És végre abbahagyta az aggódást amiatt, hogy mit gondolnak róla mások, bár még mindig szomorú és boldogtalan benyomást kelt, valahányszor a férje oldalán jelenik meg a nyilvánosság előtt.
2019-ben felröppent a hír, hogy Charlene és Albert kapcsolata komoly válságba került, miután fény derült a herceg egy harmadik házasságon kívüli gyermekének létezésére is. És valóban, Albert feltételezett 15 éves lányának Brazíliában élő édesanyja apasági pert indított. A herceg, ahogy az tőle már megszokott, nem ismerte el az apaságot, és DNS-tesztet követelt. A botrány pikantériáját csak növelte az a tény, hogy Albert pontosan abban az időben folytatott viszonyt a gyermek anyjával, amikor a jelenlegi felesége iránti vonzalma épp csak kibontakozóban volt. A monacói uralkodó újabb illegitim gyermekének híre valósággal sokkolta a kis hercegség lakóit, és ahogy az sejthető, mélyen megbántotta Charlene-t.
Négy évvel ezelőtt a közönség jelentős változásokat vett észre Charlene megjelenésén. Valószínűleg plasztikai beavatkozások és kozmetikusok is közrejátszottak a dologban, ráadásul a haját is rövidre vágatta. A sajtó azonnal elkezdte találgatni, hogy ezek a változások vajon a belső lázadásának megnyilvánulásai-e.
A pletykák szerint az esküvő előtt aláírt házassági szerződésükben szerepel egy záradék, amely lehetővé teszi számára a válást, amint megszületik a trónörökös. És a trónörökös már megszületett. Egy nemrégiben adott interjújában azonban a válásról szóló szóbeszédek ellenére kijelentette, hogy boldog a házasságában. Ha mégis beadná a válópert, az nemcsak egy újabb hatalmas botrányt kavarna a monacói udvarban, hanem végleg megerősítené a Grimaldi-átok legendáját is.
