Egy kidőlt fa még sokáig erős marad, akár évtizedekig is eltarthat, amíg elkorhad, és az erdei ösvények gyakran vezetnek át ilyen fatörzseken.
Semmiképpen se lépj rá egy kidőlt fa törzsére, még akkor sem, ha a tetejét már benőtte a moha! Vagyis inkább így mondom: különösen akkor ne, ha már benőtte a moha.
Ha nem tudod átlépni, akkor inkább kerüld meg, még ha ez bele is kerül pár extra percbe.
Azt gondolhatnád: mi baj lehet belőle?
Az emberek gyakran rálépnek a kidőlt fatörzsekre, és semmi bajuk nem esik. De ez nagyjából olyan, mint piroson átfutni az úton: egyszer biztosan elhagy a szerencséd.
A helyzet az, hogy a kidőlt fatörzsek rendkívül megbízhatatlan és általában alattomosan csúszós támasztékok. Néha úgy tűnik, mintha a fakéreg még stabilan a helyén lenne, de valójában belülről már elkezdett elrohadni, és egy kis nyomásra is könnyen leválik.
Ha pedig figyelembe veszed, hogy a törzs kerek, és többnyire legalább egy kicsit ferdén fekszik a földön, ráadásul a fa el is mozdulhat, amikor rálépsz, akkor szinte lehetetlen talpon maradni, ha a támaszték hirtelen kicsúszik a lábad alól.
Ugyanez vonatkozik a mohával borított fatörzsekre is. Ezek rendkívül csúszósak. És még a letört ágak éles csonkjai sem olyan veszélyesek, mint amikor megcsúszol és valamilyen irányba kifordul a lábad.
„Jajj, ne kelts már pánikot!” – mondhatod.
Két konkrét esetről is tudok, amikor az embereknek úgy kellett kimenteniük a társaikat az erdőből, miután azok megcsúsztak egy ilyen fatörzsön. Az egyik az utat akarta levágni, a másik fát akart gyűjteni a tábortűzhöz. Mindkettőnek sikerült eltörnie valamit, de nem a fát. A lábunk anatómiája miatt egy ilyen eset nem úszható meg csupán karcolásokkal és zúzódásokkal.
Az emberi boka erős dolog, de csak akkor, ha függőleges terhelésről van szó. Ugrásnál a bokád akár 500 kg-os terhelést is kibír, de elég, ha csak egy kicsit is kifordul a lábad – és a boka ropogva felmondja a szolgálatot.
Ez a mi szervezetünk egyik gyenge pontja: a lábszár nem bírja a ferde szögben érkező nyomást, a sérüléshez már egy egészen kicsi erőhatás is elegendő. És ne feledd: az erdőből mindig sokkal kényelmesebb a saját két lábadon kisétálni.
