De mi a magyarázat erre, ha a Földről tökéletesen látszik? Elvégre, az űrből készült fotóknak még lenyűgözőbbnek kellene lenniük. Talán az ISS (Nemzetközi Űrállomás) űrhajósai készítenek pazar felvételeket? Hát nem, az ISS-ről sem látszik a Hold, ezért nincsenek fotók sem.
Pontosabban: azért meg lehet pillantani az ISS-ről, de rendkívül nehéz, lefotózni pedig még nehezebb. Ennek oka a fizika és a geometria, valamint az optikai csalódás és a szögek játéka.
Föld körüli pályáról ugyanis nehéz fotózni a Holdat. Különböző szögekből más a méretarány, és az űrhajósok szerint a Nemzetközi Űrállomásról (ISS) nagyon rosszul látszik a Hold, így nincs értelme fényképezni. A kupolamodul ablakai a Föld felé néznek, különben a Nap túlságosan felhevítené őket. Van ugyan lehetőség lekapni a Holdat felkeltekor, de a kép finoman szólva is gyenge lesz.
Az űrből Holdat fotózni nem túl hálás feladat, mivel a Holdnak megvan az a tulajdonsága, hogy szétszórja a felületéről visszaverődő fényt. Ez az optikai csalódás figyelhető meg az űrből vagy a Nemzetközi Űrállomásól is.
Ha egyszerre nézzük a Földről és az ISS-ről, a Hold látószöge (mérete) mindig más, de ha a Hold a horizonton van, ez a különbség szinte észrevehetetlen. Attól függően, hogy az ISS mennyire van közel a Holdhoz a Földhöz képest, a Földről nézve nagyobbnak vagy kisebbnek tűnhet. De speciális felszerelés nélkül ezt nem lehet észrevenni, ebből erednek a legendák is.
A fény a Hold felületéről csak két irányba verődik vissza: a Föld és a Nap felé, ami azt jelenti, hogy az űrből nem lehet lefotózni a Holdat. Hasonló a helyzet a Föld sarkaival is, azokat sem látni az űrből.
Ezek a körülmények persze csak tovább fokozzák a laposföld-hívők érdeklődését, és egyúttal állandó vitákat generálnak.
