18 bizonyíték rá, hogy gyerekkorban teljesen másképp láttuk a világot

Emlékeztek, amikor gyerekkorunkban azt hittük, hogy ha havi 200 ezret keresünk, akkor egy év alatt simán összespórolunk 2 millió forintot?

Na, most nevessünk együtt. hahahahaahah.

Amikor gyerekkoromban vadul táncoltam a legmenőbb diszkó slágerekre, sosem gondoltam volna, hogy 28 éves koromban szomorú leszek, amikor ugyanezekre a zenékre bort kortyolgatok otthon.

Gyerekkoromban mindig azt gondoltam, hogy a felnövök, majd sok pénzt keresek és érdekes helyekre utazom.

Ki gondolta volna, hogy a patika, az élelmiszerbolt és a pszichoterápiás kezelések lesznek ezek az érdekes helyek..

Te is "könyvmoly" voltál gyerekkorodban, mielőtt megtörtént volna ez a depressziós felnőtté válás?:)))

Gyerekkorban:
Én: *órákat tudtam futni*

Iskolás koromban:
Én: *24/7-ben hintáztam a székeken, mert annyi energiám volt*

Középiskolában:
Én: *5 másodperc alatt átszaladtam az úttesten*

20 évesen:
Toll: *leesik*
Én: *nem fog menni*
Toll:
Én:
Toll:
Én: túl fáradt vagyok, hogy lehajoljak érte..

Gyerekként számomra úgy tűnt, hogy egy nap alatt rengeteg mindent lehet csinálni, de felnőttként be kellett látnom, hogy egy nap csak arra elég, hogy elmenjünk mondjuk bevásárolni, és kész.

A felnőttkor végre megérteti veled, hogy miért volt olyan ideges rád anyád, amikor elfelejtetted kivenni a csirkét a fagyasztóból, pedig direkt megkért rá.

Láttad már ezeket a modern szappanbuborék-fújó játékokat, amik közül egyik sem bírja tovább 3 másodpercnél?

Gyerekként olyan szappanbuborékokat fújtunk a samponokból, amik egy hétig is repültek, mielőtt egy madár vagy macska le nem vadászta őket..

Miért van az, hogy gyerekkoromban 5 órát is tudtam sétálni a -100°C-ban, de most nem tudok 15 percnél tovább állni a -10°C-ban?!

Miért van az, hogy gyerekkoromban az összes dinoszaurusz nevét kívülről fújtam, ismertem az ősi mítoszokat és minden kutyafajtát felismertem, ma meg kitöltöttem egy internetes tesztet az általános iskolai matekfeladatokról, és megbuktam?!:)))

*kutyaszaron megcsúszás a kertben, és sípcsont lehorzsolás*

Gyerekkorban: anya megpuszilta a sebet, rá egy ragtapasz, és mehet tovább a játék.

Felnőttkorban: seb bekötözése, sérüléssel ágyban fekvés, egy hét múlva újra kötözés, miközben újabb egy hétig panaszkodunk róla mindenkinek, hogy milyen szörnyű balesetet szenvedünk.

én, 14 évesen: alig várom, hogy pénzt keressek és az egész világot beutazhassam.

én, most: a legfontosabb, hogy ne felejtsem a munkahelyemen az ételhordómat.

Gyerekkorban: Wow, amikor felnőtt leszek, majd mindig a barátaimmal lógok, szexi pasikkal randizok, dögös és népszerű leszek

Most: *átkokat szórok a világra a naplementében*.

Gyerekkorban: jajj, anyaa…csak levest ne:(((

Most: Ó, Istenem...levest akarok!! Levest reggelire, ebédre és vacsorára! Levesből áll az élet, a leves a mindenem, valaki könyörgöm, hogy csináljon nekem levest!!!.

Felnőttkorban már nem azért eszed meg a kenyér héját, mert ízlik vagy sem, hanem mert azt is kifizetted.

Gyerekkoromban azt hittem, hogy a 8-10 órás munka irreálisan lehetetlen, fárasztó és szar, de most, hogy felnőttem, és dolgozom, már biztos vagyok benne.

Ha elítéled a szüleidet, amiért serpenyőket, és tányérokat kapsz tőlük ajándékba, akkor azonnal hagyd abba. Most talán úgy tűnhet, hogy nincs otthon szükség több hegynyi tányérra és hegyekben álló poharakra, de ha elmész egy bevásárlóközpontba és megnézed az edények árait, menten lesz***od magad, és visszasírod a szüleid ajándékait.

Mai lányok: „nem érhetsz fel hozzám, én már 16 éves korom óta pilates-ezek”

Az én pilates-em, amióta csak az eszemet tudom: