- Biztonság: A nagyvárosokban, mint például Szöulban, nagy a népsűrűség. Ezzel magyarázzák a babakocsikat. De szerintem ez hülyeség. Általában kis kutyáik vannak, a babakocsi pedig akkora, mint 5 ilyen kutya, így csak még zsúfoltabb lesz a járda. Nálunk maximum azt láthatod, hogy a kis kutyákat nagy tömegben ilyen textil szatyrokba – hordozóba – teszik, ami teljesen ésszerűnek tűnik. Még én is hordtam már így a kutyámat.
- Divat, státusz: Ez sokkal valóságosabb oknak tűnik számomra. A koreaiak szeretnek trendeket követni. Most divatos drága kutyakiegészítőket vásárolni, ezért hát vesznek. Tehát nem a biztonság, nem a népsűrűség, hanem a pénztárca vastagságának mutogatása a cél. A koreai társadalom egy olyan hely, ahol a külső megjelenés és az anyagi helyzet határozza meg a sikeredet.
- Élelmiszer-hulladéknak.
- Műanyagnak.
- Fémhulladéknak.
- Általános szemétnek.
- Nagyméretű hulladéknak. Az ilyen hulladék elszállításához a boltokban speciális matricákat lehet vásárolni, amelyeket a bútorokra ragasztanak, majd a bútorokat a szemétgyűjtő helyre viszik.
Ott a korszakok gyorsabban változnak, mint ahogy a koreaiak megöregszenek. Új szokások és hagyományok jelennek meg, és ezek mind összekeverednek Korea múltjának történelmi és kulturális hagyományaival.
Ennek eredményeként a társadalomban szokatlan, érthetetlen vagy akár őrült dolgok sűrű koktélja jön létre, amelyek viszont a koreaiak számára teljesen normálisnak számítanak.
De nekünk már nem annyira…
1. Kutyák babakocsiban
Kezdjük egy ártalmatlannal. És biztosan sokan már hallottatok is erről. De a „hallottam már róla” nem jelenti azt, hogy ez normális. Hol láttál már olyat Magyarországon, hogy valaki babakocsiban tolja a kutyáját? „Nincs lába? Nem tud járni?” Miért tologatják a koreaiak babakocsiban a kutyákat?
2. Intim területek borotválása = Bukott ember
Ez a dolog mélyen gyökerezik a múltban. Ez egy sztereotípia, de nagyon erősen rögzült a konzervatív koreaiak fejében. Régebben az ázsiai szexmunkások borotválták az intim területeket a higiénia és a munka elvégzésének megkönnyítése érdekében. A fiatal koreaiak már lazábbak ezzel kapcsolatban, és nem ragaszkodnak ehhez a sztereotípiához. Az idősebb és konzervatív koreaiak viszont, ha meglátnak borotváltan a fürdőben, azt fogják gondolni, hogy bukot ember vagy.
3. Fermentált ételek
Ez egy olyan pont, ami Magyarország régiójától függően lehet normális és furcsa is. Vannak nálunk is olyan helyek, ahol gyakran esznek fermentált ételeket. Különösen azokat a fermentációs fajtákat értem ezalatt, amikor az étel vagy a tartósított készítmény a saját levében bomlik le, mint például a dél-koreai rája, ami a saját vizeletében fermentálódik, és hihetetlenül undorító ammóniaszaga van. Ez azzal függ össze, hogy a rájáknak nincs veséjük, és a vizelet a bőrükön keresztül távozik, ami lehetővé teszi, hogy a rája tökéletesen, egyenletesen fermentálódjon.
Magyarországon átlagosan nem eszünk ilyen fermentált ételt alapélelmiszerként. Maximum, ami lehet… Kefir, joghurt, savanyú káposzta… de véletlenül sem vizelettel.
4. A becsület mindennél fontosabb
A konfuciánus hagyományok szerint a koreaiak számára nincs fontosabb, mint a saját és a családjuk becsülete és hírneve. És ha valamilyen módon beszennyezik a családnevük becsületét, nagyon nehéz lehet tisztára mosni magukat, és ebből a kilátástalanságból a koreaiak gyakran öngyilkossággal menekülnek. A hírnév és a becsület elvesztése az öngyilkosság egyik fő oka.
Ez különösen a közéleti személyiségekre vonatkozik. Koreában magas a gyűlöletkultúra, különösen az internetes térben – tulajdonképpen, mint nálunk. De Koreában ezt súlyosbítja ez a konfuciánus hagyomány, hogy „a becsület és a hírnév mindennél fontosabb”, és ennek eredményeként minden, abszolút minden művész kénytelen szenvedni a társadalom zaklatásától, bocsánatot kérni minden apró hibájáért. Nincs arany középút.
Sőt, meglepő tendencia, hogy ha valaki véget vet az életének, az további hasonló események hullámát indítja el, mint a vízbe dobott kő hullámai. 2023-ban öngyilkossági hullám söpört végig a tanárokon. A diákok és a szülők részéről érkező végtelen nyomás miatt több tanár is eldobta az életét. Ez a helyzet tiltakozásokhoz vezetett a tanári közösség részéről. A tanárok követelték és követelik a tanári tekintély helyreállítását az országban, a védelmet az agresszív szülőktől és a munkakörülmények javítását. Jelenleg a tanárok helyzetére nincs megoldás. A reformokról még folynak a tárgyalások, a tiltakozások pedig folytatódnak.
5. Plasztikai műtét ajándékba
A dél-koreai társadalom a külső megjelenés megszállottja. Egyrészt ott a „bőrápoló kozmetikumok”, amelyek a bőr egészségéről szólnak. Másrészt ott vannak a „plasztikai műtétek”. És rendben van, ha azért végzik a plasztikai műtétet, mert valamilyen hibák vagy torzulások vannak. De megcsináltatni csak azért, hogy elfogadjanak a társadalomban… Ez legalábbis nekem furcsa. A koreaiaknak ez nem furcsa, nekik ez a megszokott.
De mégis, az az érzésem, hogy a koreaiak elfelejtették elfogadni magukat olyannak, amilyenek. És a társadalom egésze erre ösztönzi őket. A koreaiak nyugodtan megbeszélik egymás hibáit, nyíltan beszélnek arról, hogy mit kellene megváltoztatni az arcukon. Ez a társasági beszélgetés része. Nem kapsz munkát, ha csúnya vagy. Normális munkára gondolok, eladónak felvesznek a sarki vegyesboltba, de egy komolyabb céghez nem.
A külső megjelenés a belépő a sikeres koreai életbe, ezért a szülők, akik a legjobbat akarják a gyerekeiknek, plasztikai sebészekhez viszik őket, hogy minden rendben legyen az életükben. A koreai társadalom túl keményen hat önmagára, egyes dolgokat pedig abszolút szélsőségekig visz, és ezt a folyamatot nem is nagyon lehet megállítani.
Jó, hogy nálunk nincs ilyen. Mindenki lehet olyan, amilyen akar.
6. Élet a padlón
Nem csak arról van szó, hogy a padlón alszanak. Bár ez egy tömeges hagyomány Koreában, ami eredetileg a fűtési rendszerrel volt összefüggésben, ami a padlót fűtötte. És mivel a padló mindig meleg volt, hát a padlón aludtak. De akkoriban az összes ház egyemeletes volt. Ma pedig, amikor vannak többszintes házak is, nem minden lakásban van padlófűtés, mégis az emberek továbbra is a padlón alszanak. De ágyakat is használnak.
Egyszer, amikor Koreában dolgoztam egy költöztető cégnél, egy antik ágyat szállítottunk, ami talán 100 kilogrammot nyomott. A váz fából készült, a matrac alátétje pedig márványból vagy kvarcból volt, nem tudom, valami hatalmas, áttetsző smaragdzöld kő. Ahogy a koreaiak mesélték, ez az ágy már 5 generáció óta öröklődik a családban.
Folytatva a padlón élés témáját, a padlón esznek is, ami nekünk elég furcsa lenne, lótuszülésben ülni és így enni az alacsony asztaloknál. De ez nem csak otthon van így. A hagyományos koreai étkezdék, amelyekből százezer van szerte Koreában, szintén a padlón étkezésre vannak kialakítva. És hogy ne koszolják össze a padlót, a koreaiak leveszik a cipőjüket az étterem bejáratánál. A lábszag senkit sem zavar, ott az étel sem mindig kellemes illatú, de hát mit akarsz? Enni vagy illatokat szaglászni? Akkor meg ne panaszkodj… egyél.
7. Női alkoholizmus
Az, hogy nálunk is isznak a hölgyek, az világos. De nem úgy, mint Dél-Koreában. Dél-Koreában egyenesen erőszakos reklámkampány folyik a női alkoholizmus mellett! Tökéletes szépségek, népszerű színésznők minden korosztályból reklámozzák az alkoholt, egy ilyen képet teremtve: sikeres, szép és fiatal, vagy szép és energikus, szép és kecses. Szóval minden fajtára van modell, hogy a lehető legtöbb réteget elérjék a koreai női társadalomban.
Nálunk nincs ilyen, és ha lenne, biztos vagyok benne, hogy eleinte abnormálisnak tartanánk. Képzeld el, hogy mondjuk egy tévéreklámban valami szép híresség azt mondja: „Egy igazi nő legjobb barátja… A VODKA!”. – durva, mi? Na, Koreában nem az.
8. Orvosi ellátás megtagadása
Nem mondhatjuk, hogy Koreában ez a norma. De a fizetős orvostudomány annyira felemelkedett a társadalom fölé, hogy az összes egészségügyi intézmény nyugodtan megtagadja tőled még a legszükségesebb segítséget is, ha egyszerűen nincs pénzed vagy nem elég jó a biztosításod. Semmilyen Hippokratészi eskü nem érdekli őket. Egyetlen eskü számít – amit a pénztárcájuknak tettek.
A legmegdöbbentőbb eset idén nyáron történt, amikor egy koreai férfi elvesztette az eszméletét a hőségben, és 14 klinikán megtagadták tőle a sürgősségi ellátást, mert a biztosítása nem fedezte a kezelést. Mi lett a vége? A férfi meghalt anélkül, hogy segítséget kapott volna.
9. Szemét adó
Biztosan feltetted már magadnak a kérdést, hogy miért nincsenek kukák az utcákon Koreában. Egyszerű, Dél-Koreában bevezették a szemétadot, ezzel kötelezték a koreaiakat, hogy fizessenek a háztartási szemét elszállításáért. Fontos volt, hogy a hivatalos zsákokat használják, amelyek megvásárlása a szemétaadó megfizetésének egyfajta módja volt.
Mit kezdtek csinálni a koreaiak? Elkezdték kidobálni a háztartási szemetüket az utcai kukákba. Ez arra kényszerítette a koreai kormányt, hogy csökkentse a kukák számát, hogy rákényszerítse az embereket a szemétszállítási adóról szóló törvény betartására. Ma már minden szemetet a megfelelő zsákokba válogatnak:
Egyébként ezen kívül az udvarokon speciális, zárt konténerek vannak a ruháknak. Ezeket a ruhákat aztán újrahasznosítják a rászorulók számára.
10. Pornográfia megszállottság
A pornográfia Koreában tilos. A pornográfia azonban a koreai társadalom rákfenéje. Ez nem normális. De sajnos a koreaiak körében a pornográfiával kapcsolatos megszállottság már-már bűnözői szintre lépett.
A koreaiak például gyakran rejtett minikamerákat vásárolnak, hogy titokban filmezzék a lányokat, majd közzéteszik a videókat a közösségi oldalakon és gyakran zsarolják is őket. A törvények pedig érdemileg nem foglalkoznak kellően ezzel a témával. Bár minden évben több tucat ilyen bűnözőt fognak, a jelenség ennél jóval komolyabb.
És nemcsak a hétköznapi emberek folynak ebbe bele, gyakoriak a népszerű sztárokkal kapcsolatos ilyen témájú botrányok. Úgy gondolom, hogy ez a meglehetősen beteges hozzáállás abból adódik, hogy a valamit megtiltunk az embereknek, akkor ők csak azért is megpróbálnak valamilyen alternatívát találni a „tiltott gyümölcs” megszerzésére még akkor is, ha az egy gusztustalan módszer és illegális.
Gondoljunk csak az alkoholtilalomra: nem lehet egyszerűen csak úgy betiltani valamit anélkül, hogy ezzel együtt ne hoznánk létre automatikusan egy feketepiacot az adott terméknek.
Ennyi volt mára, köszönöm, hogy elolvastad, és remélem, hogy érdekesnek és tanulságosnak találtad áttekinteni egy másik, a miénktől ennyire különböző ország kultúráját.
A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK
