Gazdag történelme megmozgatja a képzeletet, a ránk maradt emlékművek pedig még ma is több száz megoldatlan kérdés elé állítják a tudósokat. Íme egy válogatás néhány érdekes tényről az ókori Egyiptommal kapcsolatban, amelyeket talán még nem ismertél.
1. De hány piramis is van?
Egyiptom a piramisok földje, ezt mindenki tudja. De vajon hányat fedeztek fel eddig összesen? A válasz: 118 és 138 között van azoknak az építményeknek a száma, amelyeket piramisként azonosítottak. A leghíresebb a gízai Kheopsz-piramis (Nagy Piramis). Ez azonban távolról sem a legrégebbi. Az első Egyiptomban épített piramisnak Dzsószer fáraó lépcsős piramisát tekintik. Ezt Imhotep, a fáraó udvari építésze tervezte Kr. e. 2667 körül.
2. Rövid élet – örök emlékezet
Az egyiptomiak nem éltek sokáig. Az átlagos várható élettartam 40 év alatt volt. Természetesen voltak kivételek: II. Pepi fáraó például egy órával azelőtt hunyt el, hogy betöltötte volna a századik évét. Az egyiptomiak rövid élettartama több tényezővel magyarázható: betegségekkel (köztük a maláriával és parazitafertőzésekkel), a nehéz fizikai munkával, a rossz táplálkozással (a szegényeknél) és a dőzsöléssel (a gazdagoknál).
3. Fleming elődei
Apropó, betegségek. Érdekes, hogy az ókori egyiptomiak a világon az elsők között alkalmaztak antibiotikumokat. Bár ezen anyagok felfedezésének és népszerűsítésének dicsősége a XX. században élt Alexander Fleminget illeti, az egyiptomiak már évezredekkel előtte használtak penészt és bizonyos növényeket a betegségek gyógyítására. A sebekre például penészes kenyeret tettek a fertőzések megelőzése érdekében. Vajon hogyan jöttek rá erre?
4. Shuntök és protézisek
Még egy kis érdekesség az ókori egyiptomi orvoslásról (mert megérdemli). Az ókori egyiptomiak széles körű orvosi ismeretekkel rendelkeztek, és rendkívül bonyolult beavatkozásokat végeztek az emberi testen.
Elég csak a mumifikálásra gondolni – hiszen ennek az eljárásnak köszönhetően a múmiák évezredekig fennmaradtak! Az ókori egyiptomi orvosok emellett értettek a szervátültetéshez és a szív-bypass (sönt) műtétekhez is. Sőt, úgy tartják, hogy éppen Egyiptomban jelentek meg az első protézisek.
5. Emancipáció egyiptomi módra
Az ókori egyiptomi társadalom bizonyos tekintetben még a mai mércével mérve is haladónak számított. A nők például a férfiakkal egyenlő jogokat élveztek. Az egyiptomi nők rendelkezhettek a vagyonukkal, beleértve a földtulajdont is, és örökül is hagyhatták azt. Maguk választhattak férjet, kezdeményezhették a válást, és újra férjhez mehettek. És bár a nők többnyire a háztartással foglalkoztak, nem volt tilos számukra a férfiakkal egyenrangú munkavégzés sem, beleértve akár a fizikai munkát is.
6. Macskamúmiák légiója
Visszatérve a mumifikáláshoz: ennek a szertartásnak nemcsak az emberek túlnyomó többségét vetették alá, hanem számos állatot is. Az egyiptomiak például nagyon gyakran mumifikálták a macskákat, amelyeket szent állatként tiszteltek. A régészek már a 19. században végzett ásatások során több ezer macskamúmiát tártak fel. Más, szent státuszú állatokat is mumifikáltak, például krokodilokat és bizonyos madarakat (sólymokat, íbiszeket).
7. De miért is hordtak parókát?
A legtöbb egyiptomi – férfiak és nők egyaránt – teljesen leborotválta a haját. Így védekeztek a tetvek és a bolhák ellen. Ám hogy megóvják fejbőrüket a tűző naptól, speciális parókákat viseltek. Ezek a parókák gyakran díszként és státuszszimbólumként is szolgáltak: minél díszesebb volt a paróka, annál gazdagabb és tekintélyesebb volt a viselője.
8. A sztereotípiák ellenére
Manapság sokan úgy vélik, hogy a piramisok és az ókori Egyiptom más nagy emlékművei rabszolgamunkával épültek. Ez nem igaz! A piramisokat nem rabszolgák építették, hanem Egyiptom szabad polgárai, akik önként vállalták a munkát, és fizetést kaptak érte. Így a kimerült rabszolgákat ostorral hajszoló kegyetlen felügyelő képe alapvetően téves.
9. Az ókor tisztaságmániásai
És íme az utolsó figyelemre méltó tény. Az egyiptomiak rendkívül tiszták voltak: nemcsak a fejüket borotválták le a tetvek elkerülése végett, hanem a testükről is eltávolították a szőrzetet. Ráadásul kötelező jelleggel, naponta mosakodtak.
Az előkelő egyiptomiak fényűző fürdőket építettek maguknak, a szegényebbek pedig beérték a Nílus szent vizében való fürdőzéssel. Szappan helyett egy különleges sókeveréket, nátront használtak. Mellesleg ugyanezt az anyagot alkalmazták a holttestek mumifikálásához is.
