A híres amerikai milliárdos, Elon Musk eltökélt szándéka, hogy elkezdje a Mars benépesítését. A tervei szerint 2050-re egymillió ember fog élni a Vörös Bolygón, és egy kisebb csoportnyi űrhajóst már az évtized végéig szeretne oda küldeni ez az excentrikus látnok.
A Mars kolonizációjának tervei azonban túlságosan elbizakodottak, és nem valószínű, hogy valóra válnak – véli Kelly Weinersmith, a virginiai Charlottesville-ben élő biológus. A Daily Mail beszámolt a múlt héten a Londoni Királyi Társaság díjával kitüntetett „Város a Marson” című könyvéből.
Mi vár a Mars meghódítóira? Porviharok, amelyek napokra eltakarják a Napot. Mérgező marsi talaj, amelyet biztonságossá kell tenni. És könyörtelen sugárzás, amely arra kényszeríti az űrhajósokat, hogy „visszaemlékezzenek a barlanglakó múltunkra” – mondja a szerző.
Ezek a körülmények elegendőek ahhoz, hogy a Mars kolonizációjának tervei kevéssé tűnjenek realisztikusnak – de még ez sem a legfontosabb. A fő ok a szaporodás lehetetlensége.
„Ezek a milliárdosok azt hiszik, hogy ez egy mérnöki probléma. Azt hiszik, hogy ha elég nagy rakétájuk lesz, a biológia majd gondoskodik magáról. De ez nem fog megtörténni” – állítja Weinersmith.
Az egyik probléma az, hogy elegendő genetikai változatosságot kell biztosítani a kiinduló populációban. A számítások szerint ehhez legalább 98 emberre van szükség – és ez az ideális eset, ha minden terhesség rendben zajlik. A távoli űrutazás során azonban az űrhajósok szörnyű sugárdózist kapnak. Ez azt jelenti, hogy sokkal több emberre lenne szükség.
A marsi gravitáció, amely a földi gravitációnak körülbelül 38%-a, valószínűleg nem akadályozza meg a fogantatást – ismeri el Kelly Weinersmith. De a terhesség sikeres lefolyása az embrió fejlődésének bonyolult folyamataival az első hetekben gyakorlatilag lehetetlen. „Ezek az emberek nem értik, hogyan működik a szaporodás” – teszi hozzá a tudós.
Az alacsonyabb gravitáció problémát jelenthet a fogantatás szempontjából – értett egyet David Cullen asztrobiológia professzor, az angliai Cranfield Egyetem munkatársa.
De szerinte van ennél fontosabb dolog is. „Nyilvánvalóbb kérdés az emberi életciklus további szakaszai, például az alacsonyabb gravitáció hatása a mozgásszervi rendszer fejlődésére a születés után, a gyermekkorban és a serdülőkorban. Tudjuk, hogy a gravitációs környezet dinamikus hatással van a mozgásszervi rendszerre, és ezáltal befolyásolja annak fejlődését” – magyarázta a professzor.
A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK