Felfedeztek egy gigantikus ökoszisztémát – egy korábban ismeretlen világot, amely a Föld mélyén rejtőzik. Ott – több kilométeres mélységben – élőlények telepedtek meg, amelyek biomasszája több százszorosa az egész emberiségének.
A tudósok becslése szerint 15-23 milliárd tonna található ott. Az egész mélységi ökoszisztéma pedig 2 milliárd köbkilométer térfogatot foglal el. Sőt, lehet, hogy ennél is többet.
Eddig kiderült, hogy a föld alatt mindenféle apróság él – baktériumok és mikroorganizmusok. De akadnak férgek is – például fonalférgek. Mindkét típust megtalálták már 5 kilométeres mélységben is.
Sok föld alatti organizmus hasonlít a „felszíni kollégáira”. A fent élők nagyjából 70 százaléka lent is megtalálható. Azonban másképp viselkednek: mivel nem „látják” a napsugarakat, szervetlen anyagok oxidálásával nyernek energiát. Vagyis a környező kőzetből.
A föld alatti élet pezseg? Vagy forr? Egyáltalán nem. Az „alsó” lakók rendkívül lassúak: energiát takarítanak meg, amelyet főként saját sérült sejtjeik helyreállítására fordítanak, nem pedig szaporodásra és egyéb „mókára”. De van anyagcseréjük – még ha egészen csekély is.
A tudósok zombiknak nevezik a föld alatti lakókat. És úgy vélik, hogy egy másik idődimenzióban élnek.
„Néhány „zombi” élete évezredekig tart” – mondja Rick Colwell, az Oregoni Állami Egyetem (Oregon State University) mikrobiológusa. – „Rendkívül lassan telik – mint egy lassított filmben. Igazából semmi sem zavarja őket. Legfeljebb a földrengések vagy a tektonikus mozgások.”
A tudósok elmagyarázzák, hogy mi, emberek, sokkal gyorsabb folyamatokhoz igazodunk, amelyek például a nappalok és éjszakák váltakozásán alapulnak. A „zombik” tempója geológiai léptékű.
A tudósok úgy szereztek tudomást az élő föld alatti világ létezéséről, hogy mély fúrásokat végeztek. Majdnem 10 évig fúrtak – a szárazföldről és a tengerfenékről egyaránt. És íme az eredmény: egy egész ökoszisztéma felfedezése. Ennek rejtélyeit még fel kell tárni. És sok van belőlük.
A tudósok szeretnék tudni, hogyan terjed a föld alatti élet. Hogyan hatol át a sziklás kőzeteken. Nem értik, miért nem különbözik az amerikai kontinens alatti élet attól, amelyik az afrikai kontinens alá húzódott.
Vajon a föld alatti élet valamikor egységes volt? Globális geológiai folyamatok választották szét, amelyek eredményeként a kontinensek eltávolodtak egymástól? Vagy a föld alatti közösségek valahogyan vándorolnak?
Lehet, hogy az élet a Földön eredetileg a mélyben jött létre, és csak azután emelkedett a felszínre – a Nap felé? Vagy éppen ellenkezőleg: valamikor, valamilyen okból leereszkedett a mélybe?
Jó lenne tisztázni, hogyan szaporodnak a föld alatti közösségek. Vagy miután egyszer megjelentek, évmilliókig változatlanok maradnak?
És a legfontosabb. Az életet nem éppen a számára legalkalmasabb helyen találtuk meg. És ez reményt ad: hátha más bolygókon, például a Marson is megbújnak hasonló módon élőlények. Sajnos, erre a kérdésre csak akkor kaphatunk választ, ha eljutunk oda. Ráadásul még fúrni is kell majd…
50 évnél hamarabb aligha tudunk meg bármit is. De kissé nőttek az esélyei annak, hogy földi mikrobáink nincsenek egyedül a Világegyetemben.
A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK
