Vannak dolgok, amik papíron nagyszerűen mutatnak, de a valóságban nem váltják be a hozzájuk fűzött reményeket.
Ez teljes mértékben igaz az ívelt televíziókra is. Valaha a televíziózás jövőjeként emlegették őket, de gyorsan veszítettek népszerűségükből, és ennek jó okai vannak.
Az immerzió ígérete sosem valósult meg
Amikor az ívelt tévék megjelentek a piacon, a gyártók és a marketingesek úgy magasztalták őket, mint a moziélménnyel vetekedő, magával ragadó vizuális élményt nyújtó eszközöket. Az ötlet az volt, hogy az ív körülveszi a látómeződet, és soha nem látott módon von be az akcióba.
De itt jön a bökkenő: a legtöbb nappalinak alkalmasnak kell lennie egy ilyen típusú tévézéshez. Az ívelt hatás csak bizonyos szögből és távolságból volt észrevehető. Így hát a grandiózus ígéret, hogy „a filmben érezheted magad”, gyorsabban szertefoszlott, mint egy zacskó pattogatott kukorica a moziban.
A falra szerelés egy rémálom
Próbáltál már valaha olyan képkeretet felakasztani, ami nem illeszkedik tökéletesen a fal felületéhez? Képzeld el ugyanezt, de 50 hüvelyk szélességben, és több százezer forinttal drágábban. Az ívelt tévék igazi fejfájást okoznak, ha a falra akarod őket szerelni.
Nemcsak speciális tartókonzolokat igényeltek, de kínos réseket is hagytak a fal és a tévé között. Ez esetlenül nézett ki, és nem felelt meg annak az esztétikának, amit a legtöbb ember követett. Véleményünk szerint ezek a rögzítési problémák újabb szöget jelentettek az ívelt tévék koporsójába, mivel a fali rögzítés vált a legvonzóbb tévéelhelyezési móddá a lakóterekben.
A betekintési szögek problémát jelentenek
Ha már a derékszögekről és a rejtett szerelésről beszélünk, térjünk rá a betekintési szögekre. Az ívelt tévék nem biztosítanak egyenletes képminőséget a ház bármely pontjáról nézve. Az ív gyakran torzítja a képet, ha nem középen ülsz.
Ha egy barátodnál a „pótszékeken” ülsz, a tévézési élmény nem biztos, hogy a legjobb lesz. Ahelyett, hogy az élmény átfogóbb lenne, az ív gyakran azt az érzetet keltette, hogy van egy „megfelelő” hely, ahonnan nézni kell, ami nem a legjobb recept egy vidám esti filmnézéshez.
Képtorzulás
Az ív egyedi problémát is okozott: a képtorzulást. Az egyenes vonalak görbének tűnhettek, a tükröződések pedig furcsán jelentek meg, ami természetellenesnek hatott. Ez különösen észrevehető volt olyan jeleneteknél, ahol sok geometriai alakzat volt, vagy sportközvetítések során, amikor a pályán lévő vonalak akaratlan optikai csalódásokká váltak. Persze, ha kényelmes helyen ültél, ez nem volt annyira feltűnő, de egy olyan eszköznél, amelyet csoportos nézésre terveztek, ez kevésbé ideális megoldás.
Kétes felár
A technológia világában van egy szabály, amit érdemes követni: csak akkor fizess többet valamiért, ha az értéket is növel. Az ívelt tévéket gyakran jelentős felárral árulták a síkképernyős társaikhoz képest, anélkül, hogy kézzelfogható előnyöket kínáltak volna, amelyek indokolták volna a magasabb árat.
A fogyasztók ezt gyorsan felismerték, és sokan inkább a kiváló minőségű síkképernyős tévéket választották, amelyek jobb ár-érték arányt kínáltak, és még a magasabb árukért cserébe is több kézzelfogható előnyt nyújtottak. A legtöbb ember előnyben részesíti a jobb kép- vagy hangminőséget egy ívelt képernyővel szemben.
Az ívelt számítógép-monitorok továbbra is népszerűek
Bármilyen furcsa is, miközben az ívelt tévék népszerűsége meredeken zuhant, az ívelt számítógép-monitorok tartják magukat a piacon. Mi a különbség? A méretarány és a távolság. Ha közel ülsz egy ívelt monitorhoz, a hatás sokkal hangsúlyosabb, és javítja a vizuális élményt. A legfontosabb, hogy a monitorok általában egyszemélyes eszközök, ami azt jelenti, hogy maximálisan kihasználhatod az ívelt képernyők minden előnyét. Azt is érdemes megjegyezni, hogy a monitorok íve általában sokkal hangsúlyosabb, mint a tévéké, mivel itt nem kell attól tartani, hogy az emberek extrém szögekből nézik majd őket.
Az ilyen ívnek van értelme az irodában vagy a gamer szobában, ahol a hely korlátozott, és a néző pozíciója jobban kontrollálható. A koncepció tehát nem teljesen hibás, csupán a nappaliban történő kivitelezése sikerült egy kicsit gyengécskére.
Ezenkívül a számítógép-monitorok ultraszéles képaránnyal is készülnek, és minél szélesebb a képernyő, annál inkább van értelme az ívnek egyetlen, kényelmes helyen ülő felhasználó számára. Ez segít megőrizni a színhelyességet, mivel így mindig megfelelő szögben nézed a ultraszéles képernyő külső szélein elhelyezkedő képpontokat. Az extrémebb ívű monitorok ténylegesen képesek lefedni a perifériás látást, ahogyan azt eredetileg az ívelt tévéktől is tervezték a piacon.
Szép próbálkozás, de nem!
Az ívelt tévék tehát egy ambiciózus ötlet volt, amely a való világban nem vált be. Az immerzió be nem váltott ígéretétől kezdve a rögzítési problémákon, a betekintési szögeken és a képtorzításokon át – az ívelt tévék inkább akadályt jelentettek, mint segítséget.
Nem minden újítás sikeres, és az ívelt tévék ennek ékes példái. De most már vannak feltekerhető tévék, összehajtható okostelefonok és sok más furcsa ötlet, amelyeket a síkképernyők szabályait megváltoztatni kívánó kísérletek inspiráltak. Ezek praktikusak lehetnek azok számára, akik nem szeretnének egy olyan világban élni, ahol mindig-minden „szögletes”.
Ne feledd, hogy ez a cikk csupán a szerző véleményét tükrözi. Ha van ívelt tévéd vagy volt már dolgod vele, feltétlenül oszd meg velünk a véleményedet és tévézési tapasztalataidat hozzászólásban!
A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK
