Mi van az Univerzumunkon túl?

Sokan hallottátok már valószínűleg, hogy a látható világegyetem átmérője 93 milliárd fényév, és láttatok már olyan képeket is, amelyek a mi univerzumunkat ábrázolják, mint például a kicsit lejjebb lévő képen.

Ugyanakkor a legtöbb emberben felmerül a kérdés, hogy mi van ezen a gömbön túl, a határain kívül? Nézzük meg együtt ezt a kérdést!

Nincs egységes álláspont arról, hogy a világegyetem valóban végtelen-e, vagy véges a térben és a térfogatban. Azonban megvizsgálhatjuk a legvalószínűbb elméleteket ezzel kapcsolatban.

Vannak-e határai a világegyetemnek?

A sok kutatás ellenére a tudósok még mindig nem teljesen biztosak abban, hogy a világegyetemünk végtelen-e, vagy csak nagyon nagy.

Hogy eldöntsék ezt a kérdést, a csillagászok a téridő görbületét vizsgálják az egész világegyetem méretarányában. Ilyen nagy léptékben ez a világegyetem alakjáról árulkodik, és ha geometriailag teljesen lapos, akkor valóban végtelen lehet.

A világegyetem görbületének jelenlegi megfigyelései és mérései azt mutatják, hogy 99,99%-ban lapos. Azt gondolhatnánk, hogy ez azt jelenti, hogy a világegyetem végtelen, de nem ilyen egyszerű a helyzet.

Még egy lapos világegyetem esetében sem feltétlenül kell a térnek végtelenül nagynak lennie. Ha például vesszük egy henger felületét, az geometriailag lapos, hiszen a felületén lévő párhuzamos vonalak nem metszik egymást, de a henger mégis véges méretű.

Ugyanez lehet a helyzet a világegyetemmel is, azaz lehet lapos, de egyben önmagába zárt és korlátozott térfogatú.

És ha van határa, mi van azon túl?

Ha ezek a határok léteznek, és a világegyetem térfogata véges, akkor nincs pontos elképzelésünk arról, hogy mi van ezeken túl, és valószínűleg soha nem is lesz. De számos elmélet létezik, amelyek megmagyarázzák, mi lehet a világegyetemünk határain túl.

Az egyik elmélet szerint a világegyetemünkön kívül létezhet egy úgynevezett „szuper” világegyetem. Ez egy olyan tér a mi univerzumunkon kívül, amely végtelenül terjed, és amelyben a mi világegyetemünk örökké tágulhat. Több száz milliárd fényévnyi távolságra pedig lehetnek más, a miénkhez hasonló univerzumok. Ezen a ponton felmerül a kérdés: miért nem látjuk őket?

A legvalószínűbb magyarázat az, hogy ezek az univerzumok olyan messze vannak, hogy mire a fényük eléri a Földet, annyi energiát veszíthet, hogy fizikailag nem tudjuk érzékelni, vagy akár a mi világegyetemünk is elpusztulhat, ha nem örök, mire ez a fény elér minket.

Egy másik elmélet szerint a táguló világegyetemünkön kívül létezik egy másik téridő-univerzum, több dimenzióval, amelyben a mi univerzumunk tágul. Mivel ennek az univerzumnak magasabb dimenziója van, nem tudjuk látni, érzékelni vagy felfogni.

Szóval, sok hasonló elmélet létezik arról, hogy mi lehet a világegyetemünk határain túl, ha ezek a határok léteznek, és mindegyik arra a következtetésre jut, hogy a határokon túl vagy egy másik, nagyobb univerzum van, vagy az abszolút semmi, amit leírni sem lehet, hiszen ott maga a tér sem létezik.

A világegyetem látható széle?

Ezen a fotón egy olyan galaxist láthatunk, amelyet állítólag a világegyetem szélén fedeztek fel. De melyik szélén? A megfigyelhető világegyetem szélén.

A látható világegyetem széle egy gömb, amelynek középpontja a megfigyelő helye (jelen esetben a Föld). Ennek a gömbnek a sugarát az az idő határozza meg, ami alatt a fény elérhetett hozzánk az ősrobbanás óta. A Földtől a megfigyelhető világegyetem széléig tartó távolságnak valójában körülbelül 13,7 milliárd fényévnek kellene lennie, de mivel a fotonok repülése közben a világegyetem tovább tágult, a távolság körülbelül 46-47 milliárd fényév.

És a világegyetem minden pontjának megvan a saját látható, gömb alakú széle, amely még megfigyelhető. Azt sajnos nem láthatjuk, hogy mi van ezen a szélen túl, de a kozmológiai elvek szerint ott ugyanolyan térnek kell lennie, mint a miénk, ugyanolyan csillagokkal és galaxisokkal, mint amelyek minket körülvesznek.