HIRDETÉS BEZÁRÁS

Ki volt Pandóra? És mi volt az a tiltott szelence, amit kinyitott

Mindenki hallott már róla, de kevesen tudják, hogy micsoda ez pontosan.

    Sokan ismerik a „kinyitotta Pandóra szelencéjét” szólást, ami az ókori görög mitológiából ered, és amit átvitt értelemben „visszafordíthatatlan következményekkel járó cselekedetre” használunk.

    HIRDETÉS

    Az első emberek, akiket – ahogy az ókori görögök hitték – Prométheusz meg formált rózsaszín agyagból, kétkezi munkából éltek a földön, áldozati füsttel osztoztak az istenekkel, és amikor elérkezett az idejük, békésen és nyugodtan lehelték ki a lelküket.

    Aphrodité, Athéné, bajok, boldogság, büntetés, emberek, emberi természet, Epimétheusz, görög mitológia, Héphaisztosz, Hermész, hibák, irodalom, istenek, Khariszok, ókori görögország, örömök, Pandóra mítosza, Pandóra szelencéje, Prométheusz, remény, szenvedés, szólások, teremtésmítosz, Zeusz

    „Túl boldog sors ez!” – gondolták az istenek. És gondoskodtak róla, hogy az embereknek rosszabbul menjen, és hogy ez a „rosszabbul” a saját hibájukból fakadjon. Zeusz azt mondta:

    „Az embereknek a tűzért bajjal fizetek, de olyannal, hogy maguk is örüljenek a bajnak, és szeressék a saját vesztüket.”

    A büntetés váratlan volt: az istenek megadták az embereknek az első nőt, Pandórát.

    A görögök nem vették észre, hogy eddig, amikor azt mondták, hogy „emberek”, akkor valójában „férfiakat” értettek alatta. Pedig így volt.

    HIRDETÉS
    Aphrodité, Athéné, bajok, boldogság, büntetés, emberek, emberi természet, Epimétheusz, görög mitológia, Héphaisztosz, Hermész, hibák, irodalom, istenek, Khariszok, ókori görögország, örömök, Pandóra mítosza, Pandóra szelencéje, Prométheusz, remény, szenvedés, szólások, teremtésmítosz, Zeusz

    Ahogy Prométheusz agyagból formálta a férfiakat, úgy Zeusz megparancsolta a tüzes Héphaisztosznak, hogy formáljon agyagból egy nőt, szépet, mint az istennők. Az arany Aphrodité belelehelte a szenvedélyt keltő bájt. Athéné ügyes kezeket adott neki, hogy szöveteket szőjön és ételt készítsen.

    A Khariszok nyakláncokkal, karkötőkkel és illatos virágokkal díszítették fel. És akkor odalépett hozzá Hermész, és a szívébe ültette az apró, alantas lelket, a hazug és ravasz természetet, a hízelgő és hűtlen szavakat. Így teremtették meg a nőt: „a végzetes szépséget, amely halálba csábítja a halandókat”. Ennek a nőnek a Pandóra nevet adták, ami azt jelenti, hogy „mindennel megajándékozott”.

    Aphrodité, Athéné, bajok, boldogság, büntetés, emberek, emberi természet, Epimétheusz, görög mitológia, Héphaisztosz, Hermész, hibák, irodalom, istenek, Khariszok, ókori görögország, örömök, Pandóra mítosza, Pandóra szelencéje, Prométheusz, remény, szenvedés, szólások, teremtésmítosz, Zeusz

    Prométheusznak volt egy testvére, Epimétheusz. És amíg a „Prométheusz” azt jelenti, hogy „előre gondolkodó”, akkor az „Epimétheusz” – „hátrafelé gondolkodó”, „utólag okos”. Ennek az Epimétheusznak ajánlották fel az istenek feleségül Pandórát. A bölcs Prométheusz azt a tanácsot adta testvérének: „Egyetlen ajándékot se fogadj el az istenektől!” De amikor meglátta Pandóra csodálatos szépségét, Epimétheusz elfelejtett minden intelmet. Ez volt a világ első esküvője: összegyűltek rá az istenek és az emberek is.

    Az istenek egy nehéz fedéllel lezárt ládikát ajándékoztak a menyasszonynak. A benne lévő ajándékok az egész emberiségnek szóltak, és szokatlanok voltak: szárnyuk volt, átlátszóak, láthatatlanok, hallhatatlanok voltak. Ezek voltak az örömök és a vigasztalások, és ezek voltak a gondok és a betegségek: mindegyik észrevétlenül és váratlanul érkezik az emberekhez.

    HIRDETÉS
    Aphrodité, Athéné, bajok, boldogság, büntetés, emberek, emberi természet, Epimétheusz, görög mitológia, Héphaisztosz, Hermész, hibák, irodalom, istenek, Khariszok, ókori görögország, örömök, Pandóra mítosza, Pandóra szelencéje, Prométheusz, remény, szenvedés, szólások, teremtésmítosz, Zeusz
    Henry Howard. Az istenek ajándéka Pandora, 1834

    Az istenek igazságosak voltak, és mindent egyenlően tettek bele: amennyi öröm volt benne, ugyanannyi bánat. De előre tudták, hogy mi lesz ebből. Pandórának azt mondták: egy ideig ne nyissa ki a ládikát. Természetesen kinyitotta.

    Minden öröm és gond azonnal kirepült a ládikából, majd láthatatlanul keringeni kezdett a levegőben. Aztán a könnyű örömök erős szárnyakon a mennyekbe, az istenek lakhelyére szálltak fel, a nehéz gondok és betegségek pedig a földön maradtak, és azóta sem szűnnek meg az emberek között cikázni, és gyötörni a testüket és lelküket.

    Pandóra megijedt, és sietve becsapta a fedelet, de már késő volt. Csak egyetlen szárnyas lény nem tudott kirepülni a ládikából: a Remény. Ő mindig az emberekkel van, és egyedül ő ad erőt nekik, hogy ne essenek kétségbe a nehéz sorsuk miatt.

    Aphrodité, Athéné, bajok, boldogság, büntetés, emberek, emberi természet, Epimétheusz, görög mitológia, Héphaisztosz, Hermész, hibák, irodalom, istenek, Khariszok, ókori görögország, örömök, Pandóra mítosza, Pandóra szelencéje, Prométheusz, remény, szenvedés, szólások, teremtésmítosz, Zeusz
    Részlet John William Waterhouse „Pandora kinyitja a szelencét” című festményéből.

    És mik is azok a gondok pontosan? Korábban Prométheusz embereinek csak külső gondjaik voltak: megölni a vadat, kifogni a halat, felnevelni a bikát. Ezzel még meg tudtak birkózni. Az új gondok lelki eredetűek voltak, és a görögök hármat számláltak belőlük: a kapzsiságot, a hiúságot és a bujaságot.

    Aki több jót akar, mint amennyire szüksége van; aki több tiszteletet és dicsőséget akar, mint amennyit érdemel; aki több élvezetet akar, mint amennyit el tud viselni – annak nagyon nehéz ezzel megbirkóznia, mert önmagával kell megbirkóznia. És akik nem tudtak magukkal megbirkózni, azokból lettek a gőgösök, a ravaszok, és az arcátlanok.

    A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK

6 hozzászólás

Jelentkezz be!

Tipp: a felhasználók képet is csatolhatnak a hozzászólásaikhoz!
  • Hú, ez a Pandóra sztori örök kedvenc! Imádom a görög mitológiát, tele van izgalmas történetekkel és tanulságokkal! 🤩✨
    • Mondjuk ki, hogy a Remény az a legártalmasabb! Miért kell reménykednünk egy olyan világban, ahol ennyi szenvedés van? Nem lenne jobb, ha egyszerűen elfogadnánk a sorsunkat és nem várnánk soha meg nem valósuló csodákra? A remény csak meghosszabbítja a szenvedést, mert sosem engedi, hogy lemondjunk arról, hogy valami jobb jön, pedig valószínűleg sosem fog! Szerintem a remény a legnagyobb átok, nem pedig áldás!
  • Valójában nem szelence volt, hanem egy pithos, egy nagy tárolóedény. A szelence szó a későbbi fordításokból ered, de az eredeti görög szövegben edény szerepel.
    • Imádom én is a görög mitológiát, de azért valljuk be, Pandóra története eléggé nőgyűlölő! Miért a nő a felelős minden rosszért a világon? Nem lehet, hogy az istenek is hibásak, akik egyáltalán megteremtették Pandórát és a szelencét a kezébe adták? Könnyű a nőre kenni mindent, de szerintem ez a mítosz inkább a férfiak félelmét tükrözi a női szexualitástól és a függetlenségtől!
  • Vajon a mai ember Pandóra szelencéje a közösségi média, ami szintén tele van örömmel és bánattal, és a remény is ott rejtőzik valahol a posztok között?
    • Szerintem a közösségi média párhuzama Pandóra szelencéjével nagyon is találó, csak talán a hangsúly azon van, hogy itt mi magunk döntünk a kinyitásról, vagyis arról, hogy belemerülünk-e a tartalmak áradatába. A posztok között valóban megtalálható a remény, inspiráló történetek formájában, de a bánat és a negatív érzések is ott leselkednek, gyakran álcázva magukat tökéletes életek mögé. A kérdés az, hogy mennyire vagyunk tudatosak abban, hogy mit engedünk be az életünkbe ezen a csatornán keresztül, és hogy képesek vagyunk-e szelektálni a tartalmak között. Ha nem vagyunk elég körültekintőek, könnyen eluralkodhat rajtunk a szorongás és az irigység, de ha okosan használjuk, a közösségi média valóban forrása lehet az örömnek és a reménynek is.

Iratkozz fel a hírlevelünkre,

hogy elküldhessük neked a legjobb cikkeinket

*heti egy e-mailt fogunk küldeni