Mi a szegénység? Indiában éhezést jelent, Japánban a hideg lakásokat, Hongkong viszont egy ijesztő hely, mert itt a szegénység büntetése a szörnyűséges zsúfoltság lett.
Annyira, hogy évekig csak összegömbölyödve tudsz aludni, mert bár van lakásod, abban még a lábadat sem tudod kinyújtani.
Milyen szűkös Hongkong valójában?
Mindenki tudja, hogy ez a világ egyik legsűrűbben lakott városa: 1104 km²-en 7 millió ember él. Amikor itt végül úgy döntöttek, hogy repülőteret építenek, egy külön mesterséges szigetet kellett hozzá építeniük.
Itt egyetlen négyzetméternyi lakóterület bérleti díja 140 dollárnál kezdődik! Ez kb. 50 ezer forint. Ennek a sziget-megapolisznak a lakosainak 20%-a – túlnyomórészt kínaiak – a szegénységi küszöb alatt él.
Ez körülbelül 1,3 millió embert jelent, akik nem éheznek, van munkájuk, de hiányzik az életükből a szűkös sziget legfőbb kincse: a személyes tér.
A szegények a számukra leginkább megfizethető minimumot bérlik: 1,8 x 0,9 méteres, „koporsónak” csúfolt alvóhelyeket. Ezek a „lakások” nem egyszerre alakultak ki. Kezdetben a tulajdonos megvett egy, mondjuk 120 négyzetméteres lakást, és apró szobákra osztotta fel.
Mivel azonban a helyiek életszínvonala nem tette lehetővé, hogy egy egész szobát béreljenek, a szobákon belül kétszintes elválasztókat húztak fel, így jöttek létre a kétszintes elrendezések és a koporsószerű fülkék.
Pokol a földön.
Ezekben az átgondolatlan, házilag barkácsolt helyiségekben se szellőzés, se ablak nincs. Ha nem vagy gyerek, katasztrofálisan kevés hely jut az ágyon a lábadnak. A helyiek igyekeznek minél többet dolgozni, hogy kevesebbet kelljen otthon lenniük.
A vécé közvetlenül az egyetlen főzőlap mellett van, ahol ételt lehet készíteni. És főznek is, hogy spóroljanak. Természetesen a higiéniai állapotok az indiai szegénynegyedek szintjét idézik, de ezeknek a fülkéknek a falain túl ott van a szupermodern, mindenki által áhított pénzügyi paradicsom: Hongkong.
Azonban az ő munkakörükben – biztonsági őrként, pincérként, ételfutárként – lehetetlen bármi másra gyűjteni, mert a bérleti díjak hihetetlenül magasak. Így egész életükben örökre a saját „koporsóik” foglyai maradnak.
Kísérlet a lakók megmentésére.
Negyven évvel ezelőtt Hongkong visszakerült Kína fennhatósága alá, és a kínai kormány megpróbálta megfékezni a féktelen kapitalizmust a szigeten. A nyomor mértéke ugyanis még a szárazföldi Kína szegényeit is megdöbbentette.
Elkezdték hát építeni ezeket a hihetetlenül keskeny „gyufaszálházakat”, hogy megfizethetőbb lakhatást biztosítsanak. Az a furcsa, hogy ezekben a házakban egy háromszobás lakás alapterülete mindössze 30 négyzetméter.
De ez mégiscsak egy normális hálószoba, egy saját konyha (ami ugyan csak 2,5 méteres, de mégiscsak van) és egy hely, ahol ki tudod nyújtani a lábad. A bérbeadással foglalkozó weboldalak szerint egy ilyen lakás havi bérleti díja körülbelül 300.000 forint.
A „gyufaszálházak” sűrűn állnak egymás mellett, mint a szögek, és az égbe törnek. Ezért sosem csak egy, hanem mindig két liftet építenek be: az egyik csak a páros, a másik csak a páratlan emeleteken áll meg. A liftezés így is eltarthat 10 percig; enélkül reggel esélyed sem lenne időben lejutni, hogy munkába indulj.
Azonban az állami támogatások révén a helyi szegényeknek maximum csak a 10-20 százaléka tudott javítani az életkörülményein.
Te el tudnád képzelni, hogy így éld az életed?
A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK
