Legyen szó akár egy külföldi nyaraláson hallott párbeszédről, akár egy idegennyelvű televíziós műsor dialógusáról, a sokszor halandzsának tűnő nyelvjárások mögött mindig jól felépített anyanyelv rejlik. Így van ez az egyik legnehezebb nyelvnek számító magyar anyanyelvünknél is, melynek a „külsős” füllel történő értelmezése cseppet sem gyerekjáték.
Az Funebrák című 1932-es cseh filmnek az alábbi jelenetében azt láthatjuk/hallhatjuk, amint a színész a magyar nyelvet imitálva hadovál, egy-két tényleges magyar szót is belecsempészve monológjába. Az eredmény meglepően élethű, és habár ezt személyesen sosem tapasztaljuk már meg, nagy valószínűséggel tényleg ilyennek hallhatja anyanyelvünket egy kívülálló, külföldi fül. A második videóban – amolyan revánsként – Markos György előadásában hallhatjuk, amint a magyar nyelvérzék reprodukálja a cseh(szlovák) nyelv jellegzetességét, legalább ilyen életszerűen…
A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK
