Koboldcápa

Mielőtt részletesen megismerjük az állat külsejét és táplálkozási szokásait, érdemes tudni, hol találkozhatunk vele. Ne úgy képzeljük el, hogy békésen úszkálunk a tengerben aztán egyszer csak meglátjuk ezt a lényt!😄 Ahhoz, hogy találkozzunk vele, fel kell derítenünk a Csendes- óceán, az Indiai- óceán és az Atlanti- óceán 100 méternél mélyebb vizeit. Az is előfordulhat, hogy 1300 méteres mélységbe is le kell ereszkednünk a találkozáshoz! A faj eddigi legnagyobb kifogott példánya 210 kilogramm, és 380 centiméter volt. Éjszaka feltehetően a vízfelszín közelében úszkál, ilyenkor néhány futó pillanatig szemezhetünk vele, mielőtt újra elnyeli a mélység.

Táplálkozását tekintve ragadozó, mint azt speciális állkapcsában elhelyezkedő fogai is mutatják. Nem mellesleg egy profi módszert is kifejlesztett a zsákmányszerzésre, ami a következő: Mivel nem úszik különösebben gyorsan, lesből támad. Megvárja míg áldozata a közelébe ér, s mikor már elég közel van hozzá, állkapcsa felső része előreugrik, bekebelezve a halálra ítélt zsákmányt. Fő táplálékai a csontoshalak és az egyéb tengerfenéken élő kisebb élőlények pl.: ászkarákok, skorpióhalak stb...

Egy kiváló National Geograpic videó a témáról:  https://youtu.be/P8TT90LWYaw

A koboldcápának természetes ellensége is akad, mégpedig a kékcápa.

Hogy képekkel is szemléltessem, azt, amiről eddig írtam mutatok pár képet a koboldcápáról és a kékcápáról:

Ezen a képen jól megfigyelhető előre kiugró állkapcsa.

Itt egy tökéletes pillanatban elkapott fotó szemlélteti zsákmányszerzési módszerét.

És íme természetes ellensége...

Nos, a képekről kicsit visszatérve az állat tulajdonságaira, fontos megemlíteni. hogy elevenszülő, ami igen ritka a halak és hasonló élőlények körében, ugyanis a cápák általában tojást raknak, a többi hal pedig ikrát. Próbálták már akváriumban is szaporítani, de sajnos nem jártak sikerrel, mivel az állatok elpusztultak...😥 A koboldcápa és az ember kapcsolatáról annyit, hogy mivel mélytengeri cápafaj, nem jelent veszélyt az ember számára. A kifogott példányokat általában sóval vagy szárítással tartósítják, majd eladják múzeumoknak. Állkapcsukat rengeteg gyűjtő keresi. Régen a kínaiak májolajáért és a trágyázás céljából tartották értékesnek.

A tartósítás során az állat feje egészen megváltozik, ezért sokan úgy gondolják, hogy létezik egy másik Mitsukurina- faj is.

Alapvetően elég kevés információval rendelkezünk a koboldcápával kapcsolatban, szóval nem is szaporítanám tovább a szót! Remélem tetszett a cikkem, az esetleges helyesírási hibákért pedig elnézést kérek! 😅🧡